Plusz

Külszíni fejtés

2011.07.26. 11:15
Ajánlom
A szédületes méret és költségvetés ellenére a Szentmargitbányai Ünnepi Játékok még mindig fiatal fesztivál. Talán majd megkamaszodik.

Ahhoz, hogy a rendezvény jelentős fesztivállá nője ki magát, a helyszín alapvetően minden szükséges adottsággal rendelkezik. A hatvanas évek óta passiójátékoknak helyt adó római kori kőfejtőre 1995-ben talált rá Wolfgang Werner, a fesztivál megálmodója, ahol ezután egymást érték a monumentálisnál monumentálisabb operarendezések: Varázsfuvola negyven méter magas díszlettel, Aida színpadra csalogatott elefántokkal.

Az idén bemutatott Don Giovanni rendezője a berlini Komische Operből kölcsönkért Thilo Reinhardt, aki az előzetes sajtóközlemények szerint a történetet egy meseszerű, fantasztikummal és dekadenciával többszörösen átszőtt világba igyekezett elhelyezni, ahol különös hangsúlyt kap a címszereplő anarchizmusba csapó szabadságeszménye. Az ígéretes koncepció mellett további reménykedésre adhatott okot az is, hogy a produkció az eddigiektől eltérően az alig 2200 fős nézőtérrel rendelkező Ruffini "kisszínpadon" kapott helyet. Az újonnan felavatott játéktér kiváló lehetőséget nyújtott volna a szervezőknek, hogy bizonyítsák: a széltében és hosszában lenyűgöző produkcióiknak mélysége is van. 

A néhai kőfejtő önmagában izgalmas játéklehetőségeket nyújt. A nézőteret, akárcsak a színpadot, meredeken kivájt kőfal szegélyezi, háttérben méretes sziklatömbökkel. Paul Zoller díszletterve a helyszín merev geometriáját bontja meg: kulisszáikra felkasírozott kétdimenziós városképet látunk, a középpontos perspektíva szabályait felrúgó, egymástól elhajló, eltartó, meggörbült homlokzatú klasszicista házakkal. Ezt a sík teret bontja meg a színpad közepére komponált, hosszában elfekvő méretes asztal és az ezt körülvevő meredek játéktér. Az előadás állandó eleme továbbá a címszereplő (Josef Wagner) Leporello (Thorsten Grümbel) által húzott fekete hintója Az előadás végén, amikor nemcsak a színpad, hanem a környező kőfalak is lángokban törnek ki, az egyik sziklán épp ilyen hintó érkezik Don Giovanni lelkéért.  Az egyébként szép és hatásos zárókép sem képes azonban feledtetni, hogy a közbeeső jelenetekben sokszor szembetűnően nem tudott mit kezdeni saját ötletével a rendező.  Ahogy a meglehetősen invenciózus színpadkép sem tudott érvényesülni a rendezés gyakori következetlenségei miatt: az ide-oda ráncigált kulisszák mintha minden emberi logikát igyekeztek volna felülírni, a külső-belső helyszínek rendszertelen váltogatása és akciófilmbe hajló projekciók (Fabrice Kebour) pedig leginkább a technikai személyzet erőfitogtatásaként voltak elkönyvelhetőek

A fesztivál egyik példaértékű célkitűzése a fiatal tehetségek bemutatása. Épp ezért talán kevésbé etikus munkájukat a nagyokhoz mérni; a meglehetősen vegyesre sikeredett teljesítmények között akadt azonban néhány említésre méltó momentum. Mivel a recitativók módszeres megvágása mellett bekerültek a ritkábban hallható dallamok is (például a Questo e'il fin di chi fa mal finálé), az énekeseknek még nagyobb kihívással kellett szembenézniük. Ennek egyik legnagyobb áldozata Don Ottavio szerepében Benjamin Bruns volt.  A fiatal tenor különösebb pironkodás nélkül megúszhatta volna az előadást, ám a rendszerint nehézsége miatt is elhagyásra kerülő Il mio tesoro áriával egyszerre szerzett magának és a közönségnek kínos pillanatokat. Selcuk Cara Masetto szerepében fiatalosan erőtlennek tűnt, hangja pedig mintha időnként elfeledkezett volna a partitúráról. A két basszus, Dirk Aleschus és Thorsten Grümbel közül inkább utóbbi maradt emlékezetes. Erősen túljátszott, festett arcú clownba hajló Leporellója méltó társnak bizonyult Josef Wagner mellett. A három szoprán közül (Mandy Friedrich, Cristina Baggio és Anna Virovlansky) a Donna Annát játszó Mandy Friedrichnek sikerült legtöbbet kihoznia szerepéből, még akkor is, ha időnként el-elfáradt a hangja.

2011. július 19. - Szentmargitbánya

Mozart: Don Giovanni

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Zenés színház

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Plusz magazin

John Cage csendzenéjét pop- és rockegyüttesek dolgozták föl

A 20. századi kortárs zene kiemelkedő szerzője 4'33" című műve előtt tiszteleg a londoni Mute kiadó. A legendás csendzenét a Depeche Mode, a New Order, a Laibach, Moby és mások adják elő.
Plusz ajánló

A boldogtalan családok írója - Ámosz Oz-ra emlékezünk a Fidelio Klasszikban

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának január 19-i adásában a Retikül Irodalmi Szalon munkatársával, Takács Andreával a közelmúltban elhunyt íróról, Ámosz Ozról is beszélgetünk.
Plusz magazin

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?
Plusz kína

A kínaiak ellopták a Szabadság hidat

Épül a Huawei új központja Tongkuan városában. A kínaiak európai építmények pontos mását húzták fel, köztük a Szabadság hídét.