Plusz

KULT50: Hernádi Judit, Nyáry Krisztián és Szikszai Rémusz trendekről és brandekről

2018.05.11. 14:36
Ajánlom
Hernádi Judit színművésznővel, Molnár Barbara újságíróval, a Fidelio Magazin főszerkesztőjével, Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel és Szikszai Rémusz rendezővel beszélgetett a június 7-én megjelenő KULT50 kiadvány kapcsán a kultúra és az alkotók helyzetéről Rónai Egon.

Molnár Barbara a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, április 20-án létrejövő beszélgetés nyitányaként elmondta, hogy az immár második éve megjelenő KULT50 nem egy rangsor, nem a legbefolyásosabb művészeket gyűjti össze, hanem azokat, akik az előző évben valami jelentőset alkottak. A kiadványba intézmények, olvasók és a szerkesztőség tagjai jelölhettek művészeket. Közel ötszáz jelölés érkezett, és a zsűri ezek közül szavazta meg a legjobb ötvenet.

Fontosnak tartottuk, hogy olyanok is bekerüljenek, akik a munkájuk jellegéből fakadóan háttérben maradnak: a díszlettervezők, operatőrök. Hiszen az ő munkájuk éppúgy nélkülözhetetlen.

A Kult50 idei száma az Ünnepi Könyvhétre, június 7-én jelenik meg.

Hernádi Judit sosem építette tudatosan a brandjét, a véletlenek sorozataként vált azzá, akinek most ismerjük. Pályáját három korszakra osztja: a Sohase mondd c. dallal fémjelzett első szakasz, amikor énekesnőként ismerte meg a közönség, majd a televíziós időszak, és a jelenlegi, amikor leginkább színházban játszik.

Ennek kapcsán Szikszai Rémusz megemlíti azt az esetet, amikor a művésznővel éjszaka utaztak haza egy vidéki előadásról, és megálltak egy benzinkútnál. Hernádi egy félmondatával megnevettette a kutasokat, ő pedig arra gondolt, hogy micsoda nagy dolog, hogy egy ilyen művésznő fáradtan, előadás után is, pár egyszerű gesztussal örömet tud okozni embereknek.

Nyáry Krisztián esetében a véletlen hozta a sikert. A Facebookon kezdett el posztolni írók magánéletéről, és váratlan módon az irodalomtörténetnek ez az újszerű megközelítése hihetetlen népszerű lett. Ugyanakkor Nyáry azt is elmondta, hogy ma nagyon fontos, hogy az írók tartsák az olvasóikkal a kapcsolatot. De a brandépítés nem újkeletű dolog. Elmondása szerint ebből a szempontból

Petőfi Sándor volt az egyik legtudatosabb brandépítő a magyar irodalomban, aki olyan legendákat gyártott a saját személye köré, amelyeket máig elhiszünk.

De hiába építenek fel egy személyiséget, hírességet a szakemberek, ha az nem önazonos, akkor mit sem ér. Még csak kedvesnek sem kell lenni, ahogy ezt Michel Houellebecq példája mutatja, akit goromba figuraként ismer a világ, de amikor leül vele négyszemközt beszélgetni az ember, akkor a világ egyik legkedvesebb emberének bizonyul. „Nem lehet mondani, hogy egyik figura sem ő” – tette hozzá.

Szikszai Rémusz a kultúra terének szűküléséről, szűkösségéről adott számot, amikor megjegyezte, hogy ma Budapesten a színházak minden este egymással küzdenek ugyanazokért a nézőkért. Bár ő maga rémesen menedzseli önmagát, nem is tudja, hogy van-e Wikipédia oldala, tisztában van vele, hogy fontos lenne egy rendezői brand kialakítása. „Ha felkérnek egy rendezésre, mindig azt kérdezem a színháznál, hogy sikert akarnak, vagy pedig kísérletezést.” Mert az utóbbi – bár inspirálóbb és nagyobb a művészi tétje –, kockázatos is lehet.

Rónai Egon a beszélgetés végén a politikai helyzet kapcsán kérdezte a résztvevőket. Hernádi Judit úgy érzi a szólás szabadsága alapvető emberi igény. Szikszai Rémusz nem szereti a nyíltan politizáló darabokat, szerinte ez csak különleges forradalmi pillanatokban képzelhető el. Molnár Barbara kitért arra, hogy a politikai helyzettől függetlenül továbbra is pezsgő kulturális élet jellemzi az országot.

A Fideliónak pedig az a feladata, hogy azt mutassa meg mindebből, ami jó, említésre méltó.

A beszámoló a Mindennapkönyv írása alapján készült.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz ősz

Megjelent a szeptemberi Fidelio

Az ingyenes programmagazin szeptemberi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Fekete Ernővel, Fischer Ádámmal, Felméry Lilivel és Trill Zsolttal. Lapozzon bele online!
Plusz nka

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Plusz portré

Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen

Thomas Edward Lawrence néven született százharminc éve, 1888. augusztus 16-án, ismertté Arábiai Lawrence-ként vált. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, élete filmre kívánkozott. 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.
Plusz szfinx

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.
Plusz ajánló

A színpad mint rituális tér – a Fidelio programjai a Sziget 7. napján

Vannak az életben olyan találkozások, amelyek egy csapásra megváltoztatják a világnézeted, amelyektől új emberré válsz. A Fidelio Színház- és Táncsátorban kedvedre válogathatsz a magyar és nemzetközi produkciók közül, amelyek garantáltan maradandó élményt nyújtanak. Íme a 7. nap kínálata.