Plusz

KULT50: Hernádi Judit, Nyáry Krisztián és Szikszai Rémusz trendekről és brandekről

2018.05.11. 14:36
Ajánlom
Hernádi Judit színművésznővel, Molnár Barbara újságíróval, a Fidelio Magazin főszerkesztőjével, Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel és Szikszai Rémusz rendezővel beszélgetett a június 7-én megjelenő KULT50 kiadvány kapcsán a kultúra és az alkotók helyzetéről Rónai Egon.

Molnár Barbara a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, április 20-án létrejövő beszélgetés nyitányaként elmondta, hogy az immár második éve megjelenő KULT50 nem egy rangsor, nem a legbefolyásosabb művészeket gyűjti össze, hanem azokat, akik az előző évben valami jelentőset alkottak. A kiadványba intézmények, olvasók és a szerkesztőség tagjai jelölhettek művészeket. Közel ötszáz jelölés érkezett, és a zsűri ezek közül szavazta meg a legjobb ötvenet.

Fontosnak tartottuk, hogy olyanok is bekerüljenek, akik a munkájuk jellegéből fakadóan háttérben maradnak: a díszlettervezők, operatőrök. Hiszen az ő munkájuk éppúgy nélkülözhetetlen.

A Kult50 idei száma az Ünnepi Könyvhétre, június 7-én jelenik meg.

Hernádi Judit sosem építette tudatosan a brandjét, a véletlenek sorozataként vált azzá, akinek most ismerjük. Pályáját három korszakra osztja: a Sohase mondd c. dallal fémjelzett első szakasz, amikor énekesnőként ismerte meg a közönség, majd a televíziós időszak, és a jelenlegi, amikor leginkább színházban játszik.

Ennek kapcsán Szikszai Rémusz megemlíti azt az esetet, amikor a művésznővel éjszaka utaztak haza egy vidéki előadásról, és megálltak egy benzinkútnál. Hernádi egy félmondatával megnevettette a kutasokat, ő pedig arra gondolt, hogy micsoda nagy dolog, hogy egy ilyen művésznő fáradtan, előadás után is, pár egyszerű gesztussal örömet tud okozni embereknek.

Nyáry Krisztián esetében a véletlen hozta a sikert. A Facebookon kezdett el posztolni írók magánéletéről, és váratlan módon az irodalomtörténetnek ez az újszerű megközelítése hihetetlen népszerű lett. Ugyanakkor Nyáry azt is elmondta, hogy ma nagyon fontos, hogy az írók tartsák az olvasóikkal a kapcsolatot. De a brandépítés nem újkeletű dolog. Elmondása szerint ebből a szempontból

Petőfi Sándor volt az egyik legtudatosabb brandépítő a magyar irodalomban, aki olyan legendákat gyártott a saját személye köré, amelyeket máig elhiszünk.

De hiába építenek fel egy személyiséget, hírességet a szakemberek, ha az nem önazonos, akkor mit sem ér. Még csak kedvesnek sem kell lenni, ahogy ezt Michel Houellebecq példája mutatja, akit goromba figuraként ismer a világ, de amikor leül vele négyszemközt beszélgetni az ember, akkor a világ egyik legkedvesebb emberének bizonyul. „Nem lehet mondani, hogy egyik figura sem ő” – tette hozzá.

Szikszai Rémusz a kultúra terének szűküléséről, szűkösségéről adott számot, amikor megjegyezte, hogy ma Budapesten a színházak minden este egymással küzdenek ugyanazokért a nézőkért. Bár ő maga rémesen menedzseli önmagát, nem is tudja, hogy van-e Wikipédia oldala, tisztában van vele, hogy fontos lenne egy rendezői brand kialakítása. „Ha felkérnek egy rendezésre, mindig azt kérdezem a színháznál, hogy sikert akarnak, vagy pedig kísérletezést.” Mert az utóbbi – bár inspirálóbb és nagyobb a művészi tétje –, kockázatos is lehet.

Rónai Egon a beszélgetés végén a politikai helyzet kapcsán kérdezte a résztvevőket. Hernádi Judit úgy érzi a szólás szabadsága alapvető emberi igény. Szikszai Rémusz nem szereti a nyíltan politizáló darabokat, szerinte ez csak különleges forradalmi pillanatokban képzelhető el. Molnár Barbara kitért arra, hogy a politikai helyzettől függetlenül továbbra is pezsgő kulturális élet jellemzi az országot.

A Fideliónak pedig az a feladata, hogy azt mutassa meg mindebből, ami jó, említésre méltó.

A beszámoló a Mindennapkönyv írása alapján készült.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Jazz/World

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Művészek indítottak mozgalmat a klímatudatosságért

A projektet Áfra János és Závada Péter azért indították el, hogy a magyar művészek közreműködésével minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófa és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalás fontosságára.
Plusz magazin

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.
Plusz kutya

Musicalelőadásra vitték a segítőkutyákat, hogy megtanulják, hogyan kell színházban viselkedni

A Billy Elliot egyik augusztusi előadására vittek segítőkutyákat a képzésük részeként Kanadában, hogy a négylábúak megtanulják, hogyan viselkedjenek színházban.
Plusz ajánló

Zéró hulladékkal rendezik meg a Gyüttment Fesztivált Szekszárd mellett

Augusztus 22-25. között rendezik meg ötödik alkalommal a Gyüttment Fesztivált a Szekszárd melletti Sötétvölgyben.
Plusz interjú

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.