Plusz

KULT50: Hernádi Judit, Nyáry Krisztián és Szikszai Rémusz trendekről és brandekről

2018.05.11. 14:36
Ajánlom
Hernádi Judit színművésznővel, Molnár Barbara újságíróval, a Fidelio Magazin főszerkesztőjével, Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel és Szikszai Rémusz rendezővel beszélgetett a június 7-én megjelenő KULT50 kiadvány kapcsán a kultúra és az alkotók helyzetéről Rónai Egon.

Molnár Barbara a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, április 20-án létrejövő beszélgetés nyitányaként elmondta, hogy az immár második éve megjelenő KULT50 nem egy rangsor, nem a legbefolyásosabb művészeket gyűjti össze, hanem azokat, akik az előző évben valami jelentőset alkottak. A kiadványba intézmények, olvasók és a szerkesztőség tagjai jelölhettek művészeket. Közel ötszáz jelölés érkezett, és a zsűri ezek közül szavazta meg a legjobb ötvenet.

Fontosnak tartottuk, hogy olyanok is bekerüljenek, akik a munkájuk jellegéből fakadóan háttérben maradnak: a díszlettervezők, operatőrök. Hiszen az ő munkájuk éppúgy nélkülözhetetlen.

A Kult50 idei száma az Ünnepi Könyvhétre, június 7-én jelenik meg.

Hernádi Judit sosem építette tudatosan a brandjét, a véletlenek sorozataként vált azzá, akinek most ismerjük. Pályáját három korszakra osztja: a Sohase mondd c. dallal fémjelzett első szakasz, amikor énekesnőként ismerte meg a közönség, majd a televíziós időszak, és a jelenlegi, amikor leginkább színházban játszik.

Ennek kapcsán Szikszai Rémusz megemlíti azt az esetet, amikor a művésznővel éjszaka utaztak haza egy vidéki előadásról, és megálltak egy benzinkútnál. Hernádi egy félmondatával megnevettette a kutasokat, ő pedig arra gondolt, hogy micsoda nagy dolog, hogy egy ilyen művésznő fáradtan, előadás után is, pár egyszerű gesztussal örömet tud okozni embereknek.

Nyáry Krisztián esetében a véletlen hozta a sikert. A Facebookon kezdett el posztolni írók magánéletéről, és váratlan módon az irodalomtörténetnek ez az újszerű megközelítése hihetetlen népszerű lett. Ugyanakkor Nyáry azt is elmondta, hogy ma nagyon fontos, hogy az írók tartsák az olvasóikkal a kapcsolatot. De a brandépítés nem újkeletű dolog. Elmondása szerint ebből a szempontból

Petőfi Sándor volt az egyik legtudatosabb brandépítő a magyar irodalomban, aki olyan legendákat gyártott a saját személye köré, amelyeket máig elhiszünk.

De hiába építenek fel egy személyiséget, hírességet a szakemberek, ha az nem önazonos, akkor mit sem ér. Még csak kedvesnek sem kell lenni, ahogy ezt Michel Houellebecq példája mutatja, akit goromba figuraként ismer a világ, de amikor leül vele négyszemközt beszélgetni az ember, akkor a világ egyik legkedvesebb emberének bizonyul. „Nem lehet mondani, hogy egyik figura sem ő” – tette hozzá.

Szikszai Rémusz a kultúra terének szűküléséről, szűkösségéről adott számot, amikor megjegyezte, hogy ma Budapesten a színházak minden este egymással küzdenek ugyanazokért a nézőkért. Bár ő maga rémesen menedzseli önmagát, nem is tudja, hogy van-e Wikipédia oldala, tisztában van vele, hogy fontos lenne egy rendezői brand kialakítása. „Ha felkérnek egy rendezésre, mindig azt kérdezem a színháznál, hogy sikert akarnak, vagy pedig kísérletezést.” Mert az utóbbi – bár inspirálóbb és nagyobb a művészi tétje –, kockázatos is lehet.

Rónai Egon a beszélgetés végén a politikai helyzet kapcsán kérdezte a résztvevőket. Hernádi Judit úgy érzi a szólás szabadsága alapvető emberi igény. Szikszai Rémusz nem szereti a nyíltan politizáló darabokat, szerinte ez csak különleges forradalmi pillanatokban képzelhető el. Molnár Barbara kitért arra, hogy a politikai helyzettől függetlenül továbbra is pezsgő kulturális élet jellemzi az országot.

A Fideliónak pedig az a feladata, hogy azt mutassa meg mindebből, ami jó, említésre méltó.

A beszámoló a Mindennapkönyv írása alapján készült.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Jazz/World

M és Ö és R és K, avagy nem tudom, milyen zene ez, de nagyon jó

Funk, soul, pszichedelikus pop, lo-fi és blues, nem is ez a lényeg, hanem hogy a Mörk nem csak azt tudja, hogyan zenéljen, hanem azt is, hogyan zenéljen Neked.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Könyv

Térey János irodalmi életműve az internetre kerül

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjává választotta a június 3-án elhunyt Térey János költőt, írót, drámaírót, műfordítót, így hamarosan hozzáférhetővé válik életműve a DIA honlapján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz videó

„Többféle szépség létezik” – Varga Erika és Wiedemann Bernadett a Kult50-ben

Varga Erika ötvösművész, tervező a Romani Designért, Wiedemann Bernadett operaénekes Az álarcosbálban és a Candide-ban nyújtott alakításáért került be a Kult50-be. A két alkotó családról, tradícióról, szépségről és a kedves szigorról beszélget videónkban.
Plusz videó

Így készült a Partitúra Zala-megyei adása

Tévétorony, bivalyfarm, Bezeréd - a zalai dombok alatt kalandozik a Partitúra, werkvideó-sorozatunkban bepillantunk a kulisszák mögé. Ezúttal Zala-megyébe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 
Plusz kutatás

A zene, amitől kevésbé csípnek a szúnyogok

A zene hatásáról különféle helyzetekben már számtalan kutatást végeztek, tudjuk, hogy a muzsika a bűnözőktől a kutyákig mindenkire jó hatással van. A szúnyogokról nem is beszélve.
Plusz hír

Kulka János, Péterfy Bori és Reisz Gábor az idei Ördögkatlanon

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes, irodalmi és egyéb programmal várja a látogatókat július 30. és augusztus 3. között a 12. Ördögkatlan Fesztivál, ahol idén a Fidelio Színpad is a helyszínek között szerepel.
Plusz Partitúra

Zala-megyében kalandozik a Partitúra

Néprajz, olaj, történelem és zene. A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a pannon dombok alatt folytatódik szerdán este a Duna televízióban. A műsor ősi dallamok nyomába ered, méghozzá különleges nők főszereplésével.