Az Európai Bizottság közleménye szerint a közép-dániai Aarhusban hivatalosan január 21-én, látványos ünnepség keretében nyitják meg a rendezvénysorozatot, amelynek központi témája az "újragondolás". A város bemutatja, miként segítheti a művészet és a kultúra az alapvető társadalmi, kulturális és gazdasági viselkedési mintáink újragondolását és átformálását, illetve azt, hogy a közös kihívásokra új megoldásokat találjunk.
Nathan Coley: The Same For Everyone (Dánia,Syddjurs)
A dán kisváros neve ugyanis ismerősen cseng a biztonságpolitikával és a társadalom tudományokkal foglalkozóknak egyaránt.
A helyi önkormányzat válaszként a városról elnevezett, Aarhus model keretében a helyi rendőrséggel, a titkosszolgálattal, az iskolákkal, a kisebbségekkel és magukkal a családokkal összefogva alkot hálót a megelőzésére és a visszatérők deradikalizációjára. A módszer nem száz százalékos, de működni látszik. 2014-ben csak egy ember utazott el az egy évvel korábbi harminchoz képest. A visszatérők pedig segítséget kapnak a továbbtanuláshoz, munkakereséshez, de vallási nézeteikről is beszélgethetnek mentoraikkal.
A Ciprus nyugati részén található Páfoszban néhány nappal később kezdődnek a kulturális programok. A nyitóünnepséget január 28-án tartják Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és – beszédes módon – Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért felelős uniós biztos részvételével. A program legfőbb motívuma a "kontinensek összekapcsolása, a kultúrák közelítése" lesz. Ehhez a város felhasználja a multikulturalizmus terén szerzett tapasztalatait, valamint azt, hogy közel van a Közel-Kelethez és Észak-Afrikához.
Páfosz előreláthatólag óriási szabadtéri színpaddá, egyetlen nyüzsgő "fórummá" válik, ahol több ezer év kultúrája találkozik a kortárs művészet, gondolkodás és életmód megnyilvánulásaival - olvasható a bizottsági tájékoztatóban.
14711280 1241630755907683 3116676660621259622 o (Fotó/Forrás: Constantinos Larkos / pafos2017)
"Az Európa Kulturális Fővárosa cím egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy
a közösségek a kultúra segítségével közelebb kerüljenek egymáshoz, és a jövőre nézve erősödjenek a helyi, európai és nemzetközi partnerségek"
- véli Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben rendszerint két országnak és városnak – egynek a "régi" Európából és egynek az "új" Európából – ítélik oda, de előfordult már az is, hogy három település osztozott rajta. Az első főváros 1985-ben Athén volt, 2016-ban a lengyelországi Wroclaw és a spanyolországi San Sebastián városa viselte a címet, amelyet magyar város (Pécs) eddig egyszer töltött be, mégpedig 2010-ben.
Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők szerint a címet viselő városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma.
A jövő kulturális fővárosai
2016-ban a lengyelországi Wrocław és a spanyolországi San Sebastián volt Európa Kulturális Fővárosa. 2018-ban Valletta (Málta) és Leeuwarden (Hollandia) következik, majd 2019-ben Plovdiv (Bulgária) és Matera (Olaszország), 2020-ban pedig Rijeka (Horvátország) és Galway (Írország).
hírlevél
