Plusz

La vie en rose

2012.04.20. 21:19
Ajánlom
Amióta megnéztem az Édith Piaf életéről szóló filmet, egyszerűen nem hagy nyugodni. Valószínűleg egyébként sem könnyen emészthető alkotásnak szánták, engem viszont vizuálisan, intellektuálisan és érzelmileg is elsodort.Egészen közhelyszerű volna az elmúlt évek egyik legfelkapottabb drámájáról szuperlatívuszokban fogalmazni. Azt azért érdemes leszögezni, hogy amikor vége lett a filmnek, és azt hittem, szabadulhatok a mélysötét hangulattól, fellélegeztem. Természetesen tévedtem a film végét illetően: azóta végtelenítve szalad a fejemben a történet és állandóan újra- és újrafogalmazza magát.

A film amellett, hogy a legszenvtelenebb módon célozza meg a néző szimpátiáját, egy számomra különösen érdekes és régóta latolgatott kérdést is felvetett. A történet lényegében a hányattatott sorsú Piaf életének drámai csomópontjait fűzi fel egy láncra. A rendező azt sugallja, hogy az énekesnő életútját a sors szülte véletlenek és a kérlelhetetlen tragédiák kényszerpályája jelölte ki. A súlyosabbnál súlyosabb emberi tragédiák a pokol egyre mélyebb bugyraiba taszítják őt, miközben egyre lehengerlőbb előadóművésszé válik. Piafot egyszerre tartja életben a művészete, és hal bele minden egyes dalába, saját maga legmélyéről szakítva fel azokat.

Ezek szerint a művész alkotóereje tragédiákból születik. Én személy szerint szeretem azt hinni, hogy az alkotás tüze csak abból a feneketlen mélységű és végzetes örvényből tör elő, ami a lélek legelemibb fájdalmából táplálkozik – és akik emellett melegednek, törvény szerint bele is halnak a szenvedélyükbe.

De vajon van-e választása annak, aki művészi elhívatást kapott? Sokszor jó volna azt hinni, hogy az élet végtelen választások láncolata, és hiába ízleli meg valaki az alkotás tömény abszintját, éppúgy ki lehet lépni a művészet végzetes köréből, mint ahogyan egy rossz házasságból távozik az ember.

Tegyük fel, hogy ez a választási lehetőség létezik. Ha leszámítjuk a megélhetés és az elismertség kérdését, és megmaradunk pusztán a morális kérdés szintjén, vajon eldöntheti-e a művész, hogy akar-e író, balett-táncos vagy chanson-énekes lenni? Ha valaki egyszer elhivatottá válik egy művészi pálya iránt, vajon valóban szabad akaratában áll-e eldönteni, hogy életben tartja-e a művészet tüzét? Azt hiszem, hogy ha elvben meg is volna ez a választás, akinek megadatott a fekete örvényből magához térni, és nem vágyott vissza, újra és újra az önbecsapásban élt. Fennmarad mégis a kérdés: vajon kényszerűen bele is kell-e halni a művésznek a pályájába? Vagy vannak művészközemberek?

 

Írta: Polonkai Éva

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Jazz/World

Elhunyt Winand Gábor zenész

Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában elhunyt Winand Gábor fuvolán és zongorán is kiválóan játszó zenész, énekes, tanár és zeneszerző – tudatta Budapest Jazz Club.
Tánc

Ismét élőben játszik a Recirquel Társulat

A Solus Amor című produkcióval nyitja meg kapuit június 25-én a Müpa Fesztivál Színháza. Nem ez lesz az egyetlen újcirkusz-produkció a színházteremben: a trilógia egy másik darabja, a My Land is színre kerül.
Klasszikus

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Plusz ajánló

Hommage a Széchényi Ferenc - Összművészeti fesztivál a Nemzeti Múzeumban

Összművészeti fesztivállal tiszteleg alapítója, Széchényi Ferenc előtt a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol koncert, tárlatvezetések és egyéb programok várják az érdeklődőket június 18-19-én.
Plusz ajánló

Igazi kulturális koktélt kínál a „kultúrára szomjazóknak” a Várkert Bazár

Frissítő és tartalmas kikapcsolódást ígér az idei nyári szezonban a Várkert Bazár, amely ezúttal is műfaji sokszínűségre törekedett a programok kialakításánál. A Múzeumok Éjszakája mellett a szervezők irodalmi barangolásokkal, koncertekkel, kortárs táncelőadásokkal , kertmozival, sőt szabadtéri jógával is készülnek.
Plusz ajánló

Családi kikapcsolódás a szabad ég alatt

Jenő az élet apró örömeinek ünnepére invitál. Szeláví! néven új kisfesztivál indul Pilisborosjenő határában június 18-20. között a slow turizmus, az ökotudatosság és az összművészetiség jegyében.
Plusz hír

Berkesi Gábor, Grecsó Krisztián és Kalmár Magda a XIII. kerület új díszpolgárai

Június elsején ünnepli születésnapját a XIII. kerület, miután ezen a napon vált 1938-ban önálló közigazgatási egységgé. Minden évben a születésnap egyik ünnepi eseménye a díszpolgárrá avatás, melyet idén az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban rendeztek meg. Dr. Tóth József polgármester díszpolgári címet adományozott Berkesi Gábornak, Grecsó Krisztiánnak és Kalmár Magdának. Mind a hárman kötődnek a XIII. kerülethez és munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, valamint erősítették annak hírnevét.