Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

2021.01.21. 16:50
Ajánlom
Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?

Tegnap nagyszabású ceremóniával beiktatták Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét. Már napokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy neves popsztárok „hakniznak” majd a jeles napon: Lady Gaga, aki aktívan kampányolt Biden mellett, himnuszt énekel, Jennifer Lopez pedig koncertet ad.

Bárki is felelt az ünnepség fellépői névsoráért, minden bizonnyal könnyebb dolga volt, mint az előd, Donald Trump stábjának négy éve. Akkor Trump csapata Elton Johnt ígérte az ünneplő tömegnek, de kiderült, a brit énekes nem tudott az ígéretről – nem meglepetés, hogy játszani sem akart. Helyette fellépett Tony Orlando, a közepesen ismert popénekes a hetvenes évekből, a 3 Doors Down nevű post-grunge banda, akik a kétezres években még valakinek számítottak, ám ma már csak halványuló nevek a sufniba vágott MP3-lejátszó kijelzőjén, valamint Toby Keith countryénekes. A szerény névsort egy tizenhat éves lány díszítette még, aki korábban, tízévesen második lett az America’s Got Talent tehetségkutatón. A Trump-ceremónia végleg köznevetség tárgyává vált, miután Andrea Bocelli és számos híresség után még a Bruce Springsteen-emlékzenekar is lemondta a szereplést, több zenész pedig arról számolt be, hogy honorárium nélkül próbálták beszervezni őket.

Alaposan megkomponált gála a sokszínűség jegyében

Joe Biden beiktatásán Lady Gaga énekelte a Csillagos, sávos lobogót, a tömegeket pedig jobban érdekelte a magához képest egyébként visszafogott öltözéke, az aranyszínű mikrofon és a mellére tűzött hatalmas békegalambot formázó bross, mint a hangja. Nem először lépett fel az amerikai himnusszal, de most máshogy adta elő, mint például a 2016-os Super Bowlon, ahol popos díszítésekkel énekelt. Most inkább a musicalszínház gesztusaihoz és énektechnikájához nyúlt. A muzsikusgeekek a harmonizációt és a váltott metrumot elemezgetik (például Adam Neely a mai videójában), Gaga ugyanis a „Gave proof...” kezdetű sornál 3/4-es lüktetésre vált az addigi 4/4 után. Ez önmagában egyébként nem szokatlan, főleg nem szentségtörés, máshogy, kicsit más harmóniákkal énekelt himnuszt Whitney Houston, Marvin Gaye vagy Jennifer Hudson, nem beszélve a más hangnemről. Az amerikaiak nem szigorúak ilyen tekintetben, ellentétben velünk, magyarokkal. Tavaly Radics Gigit kis híján megkövezték néhány díszítés miatt. Hasonló megoldás a tengerentúlon teljesen elfogadott lenne.

Ezután Jennifer Lopez lépett színpadra, hogy egyveleget adjon elő az America the Beautiful és a This Land Is Your Land című dalokból. Mintha csak egy Disney-film záródalát hallottuk volna. Jennifer Lopez érzelmes előadásába még egy spanyolul énekelt sorpár is belefért. A spanyolajkú kisebbségnek tett gesztus persze látványos tüntetés volt a Trump-adminisztráció ellenkező előjelű intézkedései ellen is (amelyek „visszacsinálását” Biden amúgy már az első munkanapján elkezdte). A műsorról countryénekes sem hiányozhatott: Garth Brooks Amazing Grace-t énekelt.

Miközben Trumpot négy éve még a Bruce Springsteen-emlékzenekar is cserben hagyta, Joe Biden azzal dicsekedhet, hogy maga a „Főnök” zenélt a Celebrating America című tévéadásban (a Land of Hope and Dreams című dalt), amelyet a beiktatási ünnepség után közvetítettek.

A show házigazdája Tom Hanks volt, és a műsorszerkesztők mindent megtettek, hogy bemutassák az amerikai kreatív szcéna sokszínűségét.

A 78 éves új elnököt sok bírálat érte a kora miatt – miközben Obama negyvenhét évesen az egyik legifjabb elnöke volt az USA-nak, Biden az eddigi legidősebb, akit beiktatnak –, talán ezért lehetett, hogy a műsort kifejezetten fiatalosra szabták. Például olyan előadó is fellépett, mint a pszichedelikus soult játszó, feltörekvő zenekar, a Black Pumas. A sztárok névsorát pedig Justin Timberlake, a Foo Fighters, Demi Lovato, Jon Bon Jovi, John Legend, Springsteen és Yo-Yo Ma gyarapította. A Lincoln-emlékmű tükörmedencéjénél Joe Biden a koronavírus-járványra reflektálva a gyógyulás felé kötelezte el magát. Lori Marie Key michigani nővér Amazing Grace-t énekelt, Yolanda Adams gospelelőadó pedig Cohen Hallelujah című örökzöldjét. Az európai fül számára már-már szokatlan egy ilyen, a giccs határán egyensúlyozó produkció. (A teljes műsort itt lehet megnézni.)

Zenészekkel villogó politikusok, politikusokkal villogó zenészek

A zenei produkciók minden elnöki beiktatás kötelező és fontos elemei 1789 óta, amikor George Washington lóháton tette meg az utat Mount Vernontól New Yorkig, útközben pedig zenészek és zeneszerzők éltették.

Az első igazán nagyszabású gála Franklin D. Roosevelt nevéhez fűződik, akinek tiszteletére Irving Berlin, Mickey Rooney és Charlie Chaplin is fellépett 1941-ben.

Utóbbi A diktátor című filmből jól ismert monológját adta elő.

president-john-f-kennedy-with-wife-walking-on-inaugural-ball-154724.jpg

John F. Kennedy és felesége, Jackie megérkezik a beiktatási gálára (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

John F. Kennedy még rangosabb társaságban találta magát 1961-ben, amikor Frank Sinatra házigazda volt, Harry Belafonte, Nat King Cole, Ella Fitzgerald, Gene Kelly, Ethel Merman, Laurence Olivier és Sidney Poitier pedig fellépők a beiktatási bálján.

Bill Clinton beiktatásán Barbra Streisand lépett fel, aki állítja, az elnök kedvenc dala az Evergreen. De énekelt Elton John, az újraegyesült Fleetwood Mac, valamint Michael Jackson is, aki a Gone Too Soon-nal az AIDS-krízisre reflektált, a Heal the World című dalt pedig a gyerekeknek címezte. (Akkor kedves gesztusnak tűnt, ma már máshogy értékeljük, ugye?)

Habár sokan az Egyesült Államok egyik legrosszabb elnökének tartják az országot az iraki háborúba rángató George W. Busht, a beiktatási gálája valóságos sztárparádé volt. Ricky Martin ellopta a showt a The Cup of Life című dallal, és egy kicsit meg is táncoltatta az elnököt.

GettyImages-1317259-154048.jpg

Ricky Martin megtáncoltatja George W. Bush elnököt a beiktatásán 2001-ben (Fotó/Forrás: Rick Wilking/Liaison/Getty Images Hungary)

A jazzrajongásáról ismert Barack Obama beiktatásán 2009. január 19-én 400 ezren vettek részt, és szörnyen sok „nagy név” volt a fellépők között: Jon Bon Jovi, Garth Brooks, Sheryl Crow, Renée Fleming, Josh Groban, Herbie Hancock, John Legend, Shakira, Bruce Springsteen, James Taylor, a U2, Usher, will.i.am és Stevie Wonder. És olyan zenészek, akiknek a jelenléte a ’60-as évek baloldaliságát idézte vissza: Pete Seeger és James Taylor. A showt Beyoncé zárta,

de aligha rá emlékeznek sokan, hanem Aretha Franklinre, aki a My Country Tis of Thee című patrióta dalt adta elő, amely egykor az ország nem hivatalos himnusza volt.

Fejléckép: Lady Gaga az amerikai himnuszt énekli
Joe Biden beiktatási ünnepségén 2021. január 21-én Washingtonban.
Fotó: Rob Carr / Getty Images Hungary

Obama, a jazz szerelmese

Kapcsolódó

Obama, a jazz szerelmese

Leköszönt az USA első afroamerikai elnöke, aki nemcsak ebben volt első, hanem többek között abban is, hogy az emberek megismerhették zenei ízlését azáltal, hogy rendszeresen nyilvánosságra hozta zenei lejátszási listáit, sőt, énektehetségét is sokszor megcsillogtatta.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Több mint kétszáz év után visszakerülnek az elhurcolt Parthenón-márványok Athénba

Még idén visszakerülnek Athénba a több mint kétszáz éve a londoni British Múzemban őrzött, az Akropoliszról származó ókori márványszobrok és reliefek – szúrta ki a Magyar Hang a The Times oldalán.
Plusz beszámoló

A vöröscsillag, amely rock’n’rollt köhög – a Magyar Zene Háza új, poptörténeti kiállításán jártunk

Január 22-én nyílt meg a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása „Nekünk írták a dalt!” címmel, ahol 1957-től egészen az első Sziget fesztiválig, 1993-ig járhatjuk végig a magyar pop-rock zene történeti állomásait.
Plusz lapszemle

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Plusz ajánló

Egy körkép négyszögesítése a februári Fidelióban

Állandó tartalmaink mellett mostantól rendszeresen megtalálja a Fidelio magazinban a szerkesztőség rövid recenzióit is. A februári számot keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz hír

Elmarasztalta Litvániát az EJEB egy LMBTI témájú mesekönyv cenzúrázása miatt

Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott. A bírói testület úgy ítélte meg, hogy a szerző véleménynyilvánításhoz való joga ezzel sérelmet szenvedett.