Plusz

Lángolt a Notre-Dame

2019.04.16. 01:10
Ajánlom
Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

Hatalmas lángokkal égett hétfő este a párizsi Notre-Dame. A tűz okát egyelőre nem lehet pontosan tudni, de már az első híradások is kizárták a merényletet és a renoválási munkákkal kapcsolatos balesetet valószínűsítik jelen pillanatban is. A felújítás alatt álló katedrális fa tetőszerkezete kapott lángra, a tűz gyorsan végigsöpört a fából készült, több száz éves szerkezeti elemeken és az egész épületen. 

Az épület egyik huszártornya és a tető este kilenc körül leomlott.

A tűzoltók este tíz körül evakuálták a teljes szigetet, amelyen az épület áll. A Notre-Dame-ot egyik oldalon a Szajna határolja, a másik oldalon azonban üzletek, éttermek, lakóépületek állnak, ráadásul meglehetősen közel egymáshoz. Mivel a székesegyház a régi város szíve, a környező házak hasonlóan régiek, az utcák pedig szűkek, félő volt, hogy a tűz átterjed a szomszédos épületekre is. 

Ekkortájt a tűzoltóság közölte a sajtóval, hogy valószínűleg az épület minden éghető része elpusztul, csak a kőből készült épületelemek maradhatnak meg. A kritikus pontok a harangok, ugyanis ha azokat eléri a tűz, akkor a lezuhanó súlyuk a tornyokat is lerombolja. A 6,8 millió dolláros munkálatokkal épp az épület szerkezetét akarták megerősíteni.

A katedrálisban szakaszos felújítás folyt, vagyis az épület egyes részeit renoválták, míg a többi látogatható volt. A CBSN csatornának nyilatkozott olyan szemtanú is, aki egy turistacsoporttal épp az épületben tartózkodott, amikor a tűz kiütött. Elmondta, hogy bent nem érzékelték, hogy bármi baj lenne, nem éreztek füst szagot, nem láttak lángokat, csak mikor kiterelik őket az utcára. 

Mivel a tűz a tető közelében kezdődött, a Notre Dame-ban őrzött vallási és művészeti kincsek egy részét sikerült kimenekíteni az épületből, ahogy az embereket is.

A restaurálás miatt több szobrot már korábban eltávolítottak az épületből, így azok is biztonságban vannak. Nem lehet tudni azonban, hogy pontosan mik azok az értékek, amelyeket sikerült kimenteni és melyek váltak a lángok martalékává. A Notre-Dame orgonája a világ egyik legjobb hangszerének számított, kevés az esély rá, hogy megmenekült. A hagyomány szerint a székesegyházban őrzik Krisztus töviskoszorúját is, amelyet a megfeszíttetése előtt viselt, egyelőre ennek a sorsa is ismeretlen. 

A helyszíni tudósítók beszámolói szerint a párizsiak folyamatosan érkeztek a helyszínre, ahol döbbenten és csendben nézték az eseményeket, többen sírtak vagy egymást átölelve álltak. Mások imádkoztak és vallási énekeket énekelnek.

Több tudósító kiemelte, hogy annak ellenére, milyen hatalmas tömeg áll a környező utcákon, akár órákon keresztül, meglepően csendesek az emberek.

Éjfél körül úgy tűnt, sikerült a lángokat megfékezni és az épület belsejébe is behatoltak a tűzoltócsapatok, ahova korábban az omlásveszély miatt nem tudtak. 

Többen felvetették - köztük Donald Trump -, hogy a levegőből nem oltották a tüzet, ez azonban a sűrűn beépített városrészben nem volt lehetséges, mivel az oltóanyagot nem lehet elég pontosan szórni, illetve a nagy magasságból lezuhanó víz visszafordíthatatlan károkat okozott volna az épület szerkezetében, illetve szinte biztosan tönkre tette volna a rózsaablakokat, amelyek megmentéséért is harcolnak a tűzoltók. 

Különösen tragikus, hogy a húsvétra készülődve, Nagyhéten történt a tűzeset. Sokan érkeztek Párizsba, hogy az ikonikus székesegyházban ünnepeljék Krisztus feltámadását, mivel a Notre-Dame nem csak turistalátványosság, rendszeresen miséznek is itt. Vallási mellett irodalmi jelentőséggel is bír a hely; Victor Hugo nagyregénye, A párizsi Notre-Dame - és a belőle készült számtalan filmes- és rajzfilmes feldolgozás - miatt. 

A Norte-Dame-ot évente 12 millió turista látogatja meg, többen, mint az Eiffel-tornyot. A gótikus templom alapkövét 1163-ban fektették le, majd 157 éven át építették, bővítették a székesegyházat. A francia forradalom után egyszer már újraépítették a XIX. század közepén, ahogyan most is leszögezte Emmanuel Macron elnök, hogy újjáépítik. A katedrálist vallásra és nemzetiségre tekintet nélkül gyászolja Párizs lakossága, egész Franciaország és az egész világról érkeznek a részvétnyilvánítások. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

95. életévében elhunyt Párkai István kóruskarnagy

A Kossuth- és Liszt-díjas kóruskarnagy, a nemzet művésze, a Zeneakadémia karmester és karvezető tanszékének egykori tanszékvezető tanára 1963-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kamarakórust, amelynek harminc évig vezető karnagya volt.
Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Plusz hír

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz ajánló

Győrkőcfesztivál – Három napra idén is a gyerkőcöké lesz Győr belvárosa

Az ország legnagyobb összművészeti, ingyenes családi fesztiválját idén 16. alkalommal rendezi meg a főszervező Vaskakas Bábszínház, június 30. és július 2. között Győrben. A fesztivál szlogenje: Tíz helyszínen ezer program, zsebpénz nem kell, mert ingyen van!
Plusz magazin

Az ezerarcú popikon – A Petőfi-kultusz nyomában

Éppen ma 175 éve, hogy 1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört a forradalom. Petőfi Sándor, a márciusi ifjak vezére és hőse születésének 200. évfordulóját ünnepeljük idén. A Fidelio a kettős ünnep kapcsán összeállítást készített a „Petőfi-kultuszról”.
Plusz hír

Számos művész részesült kulturális középdíjban, illetve állami kitüntetésben

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a Pesti Vigadóban adott át elismeréseket, kulturális középdíjakat március 15. alkalmából.