Plusz

Lángolt a Notre-Dame

2019.04.16. 01:10
Ajánlom
Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

Hatalmas lángokkal égett hétfő este a párizsi Notre-Dame. A tűz okát egyelőre nem lehet pontosan tudni, de már az első híradások is kizárták a merényletet és a renoválási munkákkal kapcsolatos balesetet valószínűsítik jelen pillanatban is. A felújítás alatt álló katedrális fa tetőszerkezete kapott lángra, a tűz gyorsan végigsöpört a fából készült, több száz éves szerkezeti elemeken és az egész épületen. 

Az épület egyik huszártornya és a tető este kilenc körül leomlott.

A tűzoltók este tíz körül evakuálták a teljes szigetet, amelyen az épület áll. A Notre-Dame-ot egyik oldalon a Szajna határolja, a másik oldalon azonban üzletek, éttermek, lakóépületek állnak, ráadásul meglehetősen közel egymáshoz. Mivel a székesegyház a régi város szíve, a környező házak hasonlóan régiek, az utcák pedig szűkek, félő volt, hogy a tűz átterjed a szomszédos épületekre is. 

Ekkortájt a tűzoltóság közölte a sajtóval, hogy valószínűleg az épület minden éghető része elpusztul, csak a kőből készült épületelemek maradhatnak meg. A kritikus pontok a harangok, ugyanis ha azokat eléri a tűz, akkor a lezuhanó súlyuk a tornyokat is lerombolja. A 6,8 millió dolláros munkálatokkal épp az épület szerkezetét akarták megerősíteni.

A katedrálisban szakaszos felújítás folyt, vagyis az épület egyes részeit renoválták, míg a többi látogatható volt. A CBSN csatornának nyilatkozott olyan szemtanú is, aki egy turistacsoporttal épp az épületben tartózkodott, amikor a tűz kiütött. Elmondta, hogy bent nem érzékelték, hogy bármi baj lenne, nem éreztek füst szagot, nem láttak lángokat, csak mikor kiterelik őket az utcára. 

Mivel a tűz a tető közelében kezdődött, a Notre Dame-ban őrzött vallási és művészeti kincsek egy részét sikerült kimenekíteni az épületből, ahogy az embereket is.

A restaurálás miatt több szobrot már korábban eltávolítottak az épületből, így azok is biztonságban vannak. Nem lehet tudni azonban, hogy pontosan mik azok az értékek, amelyeket sikerült kimenteni és melyek váltak a lángok martalékává. A Notre-Dame orgonája a világ egyik legjobb hangszerének számított, kevés az esély rá, hogy megmenekült. A hagyomány szerint a székesegyházban őrzik Krisztus töviskoszorúját is, amelyet a megfeszíttetése előtt viselt, egyelőre ennek a sorsa is ismeretlen. 

A helyszíni tudósítók beszámolói szerint a párizsiak folyamatosan érkeztek a helyszínre, ahol döbbenten és csendben nézték az eseményeket, többen sírtak vagy egymást átölelve álltak. Mások imádkoztak és vallási énekeket énekelnek.

Több tudósító kiemelte, hogy annak ellenére, milyen hatalmas tömeg áll a környező utcákon, akár órákon keresztül, meglepően csendesek az emberek.

Éjfél körül úgy tűnt, sikerült a lángokat megfékezni és az épület belsejébe is behatoltak a tűzoltócsapatok, ahova korábban az omlásveszély miatt nem tudtak. 

Többen felvetették - köztük Donald Trump -, hogy a levegőből nem oltották a tüzet, ez azonban a sűrűn beépített városrészben nem volt lehetséges, mivel az oltóanyagot nem lehet elég pontosan szórni, illetve a nagy magasságból lezuhanó víz visszafordíthatatlan károkat okozott volna az épület szerkezetében, illetve szinte biztosan tönkre tette volna a rózsaablakokat, amelyek megmentéséért is harcolnak a tűzoltók. 

Különösen tragikus, hogy a húsvétra készülődve, Nagyhéten történt a tűzeset. Sokan érkeztek Párizsba, hogy az ikonikus székesegyházban ünnepeljék Krisztus feltámadását, mivel a Notre-Dame nem csak turistalátványosság, rendszeresen miséznek is itt. Vallási mellett irodalmi jelentőséggel is bír a hely; Victor Hugo nagyregénye, A párizsi Notre-Dame - és a belőle készült számtalan filmes- és rajzfilmes feldolgozás - miatt. 

A Norte-Dame-ot évente 12 millió turista látogatja meg, többen, mint az Eiffel-tornyot. A gótikus templom alapkövét 1163-ban fektették le, majd 157 éven át építették, bővítették a székesegyházat. A francia forradalom után egyszer már újraépítették a XIX. század közepén, ahogyan most is leszögezte Emmanuel Macron elnök, hogy újjáépítik. A katedrálist vallásra és nemzetiségre tekintet nélkül gyászolja Párizs lakossága, egész Franciaország és az egész világról érkeznek a részvétnyilvánítások. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Vizuál

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.
Vizuál

Mindenki bűnhődik, de nem a saját bűnei miatt

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje megdöbbentően érett rendezői debütálás, amely bonyolult morális kérdéseket vet fel, célja mégsem az, hogy moralizáljon. A rendkívül feszült és jól megírt történetet a bravúros technikai megoldások teszik igazán teljessé.
Könyv

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.
Klasszikus

Mendelssohn-variációk – először hallható zongoraest az Óbudai Zsinagógában

Villányi Dániel zongoraművész koncertjének műsora a romantika-késő romantika világát olyan zeneszerzők remekművein keresztül járja be, akiket Felix Mendelssohn szelleme mélyen érintett – személyesen vagy művészetén át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

P. Howard szellemében – 5 Rejtő-program Budapesten

Közeleg március 29-e, azaz hazánk talán legkedveltebb írójának, Rejtő Jenőnek születésnapja, a páratlan zsenijű és kivételes humorú szerző 120 éve ezen a napon látta meg a napvilágot. Számos program esedékes a következő hetekben, amely Rejtőhöz kapcsolódik. Ezekből válogattunk.
Plusz interjú

Legendás öltözékek – Öltözékek legendái – Regőczy Krisztina kűrruhája a Folk Fashion kiállításon

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Folk Fashion – Divat a folklór című kiállításán Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető.
Plusz hír

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2025-ben

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint Magyar Érdemrend kitüntetéseket adott át Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Plusz hír

Koncz Gábor kapja idén a Kossuth-nagydíjat

Orbán Viktor miniszterelnök március 14-én bejegyzést tett közzé a Harcosok Klubja elnevezésű online Facebook-csoportban. Mint azt az Index kiszúrta, a kormányfő egyebek közt elárulta a közösség tagjainak, hogy a mai napon Koncz Gábor színművész veheti át a Kossuth-nagydíjat.
Plusz hír

A kulturális élet szereplőit ismerték el március 15. alkalmából

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án délután vehették át a kulturális élet szereplői.