Plusz

Látott már kottaírógépet?

2019.03.17. 16:30
Ajánlom
Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.

A legtöbb zeneszerző kézzel írja a kottáit, a zenetörténet során azonban több típusú kottaíró masinát is piacra dobtak, hogy megkönnyítsék a dolgukat. Ezek közül a legkülönlegesebb a Keaton Music Typewriter, a Keaton Zeneírógép. A San Francisco-i Robert H. Keaton alkotta meg azt a szerkezetet, amely ma már csak gyűjteményekben megtalálható ritkaság. 

Az eredeti szabadalom egy 14-billentyűs írógép volt 1936-ban, amelyet aztán 33-billentyűssé fejlesztett az 1953-as szabadalomra.

A jellegzetes, kör alakú billentyűzettel ellátott szerkezetet az 1950-es években árulták 255 dollárért. A tervezésénél Keaton ügyelt arra, hogy olyan gépezetet alkosson, amellyel nagyon pontosan lehet elhelyezni a karaktereket az öt vékony vonalon.  

A billentyűzet egyedi kialakítása azért született, hogy a karakterek két típusát elkülönítse. "Az egyik billentyűsor a bal jobb oldalon az olyan zenei karaktereknek, mint az alsó és felső pótvonalak, amelyek a kottavonalakhoz képest általában ugyanoda kerülnek. És a másik billentyűsor balra a többi karakternek, mint a hangjegyek, szünetjelek, módosítójelek, keresztek, bék, és így tovább, amelyek különböző helyen jelennek meg a kottavonalak között" - írta Keaton.

Ez a különös elrendezés adja Keaton írógépének jellegzetes külsejét.

A bal oldalon található görbe skála lehetővé teszi, hogy könnyen irányítani lehessen, hova kerüljenek a lapon a hangjegyek és a jelzések. A fogantyú fel-le mozgatásával bármelyik irányban 1/24 inch-csel elmozgatható, hova kerüljön a karakter, ezzel a zenei hang pont eggyel feljebb vagy lejjebb kerülhet. Hogy gépelés közben is látható legyen, hova kerülnek a hangjegyek, Keaton a billentyűknek hosszú szárat tervezett.

A kottaírógép ritkaságát jelzi, hogy amikor nemrég egy darabot eladásra kínáltak az Ebayen, az előadó a Carnegie Hall Archívumához fordult, hogy segítsen beazonosítani a gépet és utánajárni a történetének. Az archívum válaszoló munkatársa azonban ugyanolyan tanácstalanul állt a szerkezet előtt. A zenetörténet mellett az írógépekkel foglalkozó szakirodalom is meglehetősen kevés forrással szolgál a kottaírógépekkel kapcsolatban. 

(via Atlas Obscura, Music Printing History)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Udvaros Dorottya levesestáljai a Néprajzi Múzeumban

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművész megnézte az intézmény Hétköznapi luxus – A királyné asztalától a parasztházig című kiállítását, ahová személyes tárgyait is magával vitte. A látogatásról videó is készült.
Klasszikus

Ez volt az év koncertje 2025-ben

Amilyen színes volt az elmúlt év, olyan változatosnak bizonyultak olvasóink kedvencei: sztárzenekar hangversenye világhírű szólistával, tehetséges fiatalok kamarakoncertje és vidéki fesztivál előadása is szerepel az élbolyban.
Klasszikus

Visszatérő világhírű szólista lép fel a Concerto Budapesttel

Két év után ismét Augustin Hadelich Grammy-díjas hegedűművész, a Yale School of Music tanára lesz a Concerto Budapest vendége az együttes két januári koncertjén.
Vizuál

Enyedi Ildikó: „A legtöbb fa eléggé introvertált, egyik sem túl szószártyár”

Enyedi Ildikó új filmjében arra mutat rá, miért fontos megbékélni azzal a felismeréssel, hogy a világot sohasem fogjuk tudni hiánytalanul megérteni. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt magyar rendezőt legújabb alkotása, a Csendes barát kapcsán kérdeztük.
Színház

Karácsony Gergely: „Amíg csak a saját sérelmeinkből indulunk ki, elbeszélünk egymás mellett”

A Kőszegi Várszínház és a Karinthy Színház január 16-án koprodukcióban mutatja be a Kőszegi Vár Lovagtermében A fiú című előadást. Az előadás főszereplőjét, Karácsony Gergelyt kérdeztük, akinek nem ez az első találkozása a szerző, Florian Zeller világával.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

„Ez a nép többet érdemel” – interjú Peremartoni Krisztinával, aki testközelből élte át az iráni tüntetéseket

A Jászai Mari-díjas színművész január 16-án reggel közösségi oldalán számolt be arról, hogyan sikerült elhagynia Iránt. Peremartoni Krisztinát hazajutásáról, az ott szerzett benyomásairól kérdeztük. Villáminterjú.
Plusz ajánló

Gyógyító irodalom és űrbéli üzenet a XV. kerület magyar kultúra napi programsorozatán

Az irodalom lelki, gyógyító hatását középpontba állító beszélgetéssel indul a Csokonai15 idei magyar kultúra napi programsorozata január 20-án, a folytatásban pedig színházi est, hangverseny és tudományos beszélgetés várja az érdeklődőket.
Plusz gyász

Elhunyt Kolosi Tamás

A Széchenyi-díjas szociológus, üzletember, a Tárki Zrt. és a Líra Könyv Zrt. alapító elnöke hosszan tartó betegség után hunyt el hetvenkilenc éves korában. A társadalmi struktúrával kapcsolatos kutatásai úttörő jelentőségűek voltak a hazai szociológiában.
Plusz hír

Ismét letelt bűvös 70 év: Albert Einstein, Thomas Mann és Török Sophie művei is szabadon felhasználhatók lettek

Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-től
Plusz ajánló

A Duna csodái – útifilmben szerepel az Operaház

A világhírű brit színésznő, Joanna Lumley a közelmúltban egyedülálló kalandra indult a Duna mentén, és a Fekete-erdei forrástól induló utazás során ellátogatott a budapesti Operaházba is.