A konferenciát Nagy Anna, a Központi Szabó Ervin Könyvtár igazgatónője nyitotta meg, röviden bemutatva a népzenetár keletkezésének hátterét. Elmondta, hogy 2009-ben a FSZEK az Európai Uniótól nyert támogatást oktatást, ismeretterjesztést szolgáló informatikai fejlesztésekre, köztük a népzenetár létrehozására is. Az internetes felület kezelésének elsajátítására és egyáltalán a népzene minél szélesebb körben való terjesztésére pedig módszertani foglalkozássorozatot indítottak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Ízelítőképpen az Aqiuncum Általános Iskola 3.a osztályának Góbi Rita, Parti Péter táncművészek és Gerzson János népzenész tartottak bemutató foglalkozást Zenés vándorút címmel. A foglalkozás kerettörténete a honfoglalás. A képzeletbeli vándorlás során a gyerekek találkozhatnak a különböző népzenékkel, népi hangszerekkel (akár ki is próbálhatják azokat), de megismerkedhetnek az ősi magyar mondavilág történeteivel is, mindezt játékos, beavató színházi formában. Parti Péter elmondása szerint ezzel a módszerrel a szokásos 45 perc helyett, akár másfél órára is le lehet kötni a figyelmüket. Tény, hogy a gyerekek szemmel láthatóan nagyon élvezték ezt a fajta „élménypedagógia" jellegű tanulási formát. Létezik foglalkozássorozat a középiskolás korosztály számára is, a számukra kitalált kerettörténetben egy magyar és egy külföldi fiatal egy internetes közösségi oldalon megismerkedve a népzenetáron keresztül mutatja be egymásnak saját népi kultúráját, népzenéjét.
A bemutató foglalkozást követően Kobzos Kiss Tamás, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója beszélt a népzene oktatásának eredményeiről, problémáiról. Mint elmondta, a népzene hagyományos oktatása mára már erőteljesen megszűnőben van, a népdalok már legtöbbször nem szájhagyomány útján terjednek, sokkal inkább a zenei közoktatás feladatává vált a népzenei hagyomány átadása. Méltatta egy olyan segédeszköz megszületését, amely interneten elérhető zenei könyvtárként működik, hiszen ő maga is a debreceni zenei könyvtárban találkozott Pálóczi Horváth Ádám írásaival, illetve az UNESCO népzenei gyűjtésével és lett ezen élmények hatására népzenész. A kezdeményezést azért is támogatja, mert a népzene oktatása terén Magyarország hatalmas elmaradásban van. Dobszay László egy 1995-ben elhangzott beszédét idézte, mely szerint a népzeneoktatás Magyarországon akkor 1934-es szinten állt, Kobzos Kiss Tamás úgy vélte, azóta sem sokat haladt előre. Nem győzte hangsúlyozni, hogy legfontosabb a hangzóélmény átadása a fiataloknak, mert a népzene nem tanulható kottából, élő környezetben (pl. táncházban) kell megismerni, tanulni azt.
Bodnár Gábor, az ELTE-BTK Zenei Tanszékének tanszékvezetője is sok szempontból hasznosnak tartotta a népzenetárat, ugyanis nagy problémát jelent a zenei felsőoktatásban, hogy a hallgatók korábban nem kerülnek elég közel a népzenéhez, hangszeres népzenét szinte sehol nem tanulnak, más népek népzenéjét pedig egyáltalán nem ismerik. Az egyetemi képzés során is kevés idő marad a népzene oktatására, annak ellenére, hogy mind a magánének-tanulásban, mind a kóruséneklésben, mind pedig a zeneelmélet- és szolfézsoktatásban fontos szerepet játszhatna a magyar és más népzenék megismerése, nem csak autentikus, hanem népzenei feldolgozások formájában is. A tudományos élet sem hagyja figyelmen kívül a népzenét, az ELTE-BTK több volt hallgatója is kutatta még igen távoli (afrikai, ausztrál) népek zenéjét is.
Végezetül Bándoli Katalin, a FSZEK Zenei Gyűjteményének csoportvezetője röviden bemutatta a népzenetár használatát. Az oldalon régiók és etnikumok szerint csoportosított szócikkek között is keresgélhetünk (60 különböző népcsoport, a világ minden részéről), de akár térkép és kereszthivatkozások alapján is barangolhatunk a népek zenéi közt. A kutatást könnyíti, hogy a sokak által ismert MédiaWiki felület könnyen kezelhető és bárki által szerkeszthető is, így a népzenetár szerkesztői szívesen várnak mindenféle önkéntes segítséget, véleményt a gyűjteménnyel kapcsolatban. Az alkotók természetesen szem előtt tartották az interaktivitást is, ezért egy e-learning felület létrehozását is tervezik, amely nagy segítséget nyújthat majd az oktatásban is. A hangzóanyagok gyarapítása során pedig a fiatalok megszólításának érdekében nem csak autentikus népzene, hanem sok könnyebben fogyasztható világzene is felkerül majd az oldalra. A portál már most is mindenki számára ingyenesen elérhető a http://nepzenetar.fszek.hu/ oldalon, és bár még nem minden anyag került feltöltésre, július 1-jétől teljes mértékben használhatóvá válik.
hírlevél
