Plusz

Lehár Ferenc, Kozma Lajos és Szergej Eisenstein művei is közkincsek lesznek

2018.12.23. 13:25
Ajánlom
Számos alkotó életműve válik közkinccsé, akiknek a halála óta eltelt már hetven év.

Az Európai Unió hatályos szabályozása alapján december 31-gyel minden olyan alkotás szerzői jogi védettsége megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 70 éve, tehát 1948-ban hunyt el. Ennek értelmében a külföldi alkotók közül például Gandhi, Eisenstein és a dadaista Kurt Schwitters munkássága is szabadon felhasználhatóvá válik 2019 elejétől.

Mit jelent a védelmi idő?

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt

a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket.

Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, illetve műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év.

A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai,

így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásnál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is.

 

Csak a képzelet szab határt

Hogy mit jelent a közkincsbe kerülés a gyakorlatban? Azt, hogy ezen alkotók műveit engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag teljesen ingyen és szabadon használhatjuk fel. Például megfilmesíthetjük Markovits Rodion történeteit, pólókra nyomtathatjuk Kozma Lajos illusztrációit, vagy készülő reklámfilmünk aláfestő zenéjeként használhatjuk Lehár Ferenc operettslágereit - feltéve, hogy az eredeti mű szövegírója és fordítója, valamint minden további társszerzője legalább 70 éve elhunyt, és amennyiben saját hangfelvételt állítunk elő belőlük. A színdarabokra különösen jellemző, hogy időről időre feldolgozzák őket, hogy így aktualizálják a kor nyelvezetének, kulturális igényeinek megfelelően.

A szerzői jog ezeket az átdolgozásokat létrejöttüktől fogva védi, az eredeti mű azonban közkincs marad.

A szerzői jogi védelem idővel lejár ugyan, de a szerző névjoga nem. Tehát ha átdolgozzuk, attól még nem állíthatjuk, hogy mi írtuk vagy mi terveztük az eredeti alkotást.

Lehar_Franz_1912-141601.jpg

Lehár Ferenc dolgozószobája a Theobaldgasse 16. szám alatt található bécsi lakásában (1912) (Fotó/Forrás: wikipedia)

 

Magyar alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek

Lehár Ferenc: Komáromban született zeneszerző, operettkomponista. Műveit világszerte nagy sikerrel mutatták és mutatják be a mai napig, többek közt Bécsben, Berlinben, az amerikai Broadway-en, Párizsban és ebben az évben például a kínai Shanghai Opera House-ban is. Élete során összesen 31 operettet írt. Legismertebb művei: A víg özvegy (1905), Luxemburg grófja (1909), Cigányszerelem (1910) és A mosoly országa (1929)

Kozma Lajos: Kossuth-díjas építész, belsőépítész, iparművész, grafikus. Dolgozott Lajta Béla tervezőirodájában, megalapította az Budapest Műhelyt, később pedig a Műegyetem Lakásművészeti tanszékének tanárává és az Iparművészeti Főiskola igazgatójává is kinevezték. Grafikusként könyvillusztrációkat tervezett, rajzai többek közt Ady Endre és Révész Gábor köteteiben jelennek meg, melyek részletgazdagságát és aprólékosságát akár maga a szecesszió nagyja, Gustav Klimt is megirigyelhetné. Többek közt az ő neve fémjelzi az egykori Magyar Divatcsarnok átépítését, a Rózsavölgyi könyv- és zeneműkereskedés berendezését, az Átrium Film-Színház, a jellegzetes Lupa-szigeti nyaraló, valamint a mai Nyomdaipari Múzeum és a Németh László Gimnázium épületét is.

Markovits Rodion (Markovits Jakab): író, újságíró, hadifogoly-regény író, az avasi zsidóság krónikása.

Szederkényi Anna: író, hírlapíró és drámaíró.

Hamvas József: filozófus, író, tanár, Hamvas Béla édesapja.

Zerkovitz Béla: műépítész, zeneszerző, színigazgató, népszerű sanzon- és operettszerző, a századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja.

Lajos Bíró: Oscar-díjra is jelölt, Londonban élt író és forgatókönyvíró.

Emery Roth, azaz Róth Imre: magyar származású amerikai építész, New York meghatározó lakóépületeinek, hoteleinek, felhőkarcolóinak tervezője. Egyik jelentős munkája a San Remo ház, New York első ikertornyos épülete, amely még ma is meghatározza a Central Park nyugati oldalának látképét.

kozma-141602.jpg

A Kozma Lajos tervezte szék eredetileg a Rózsavölgyi Zeneműbolt 1912-ben elkészült berendezésének része volt, ami 1961-ben egy tűzvészben elpusztult. A széket a Műcsarnok életmű-kiállításán állították ki. (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

Külföldi alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek

Mahátma Gandhi: jogász politikus, az indiai függetlenségi mozgalom vezetője, aki az egész világon a békés ellenállás jelképévé vált.

Kurt Schwitters: német képzőművész, Dalí mellett a dadaizmus egyik leghíresebb képviselője. Schwitters, szakítva a hagyományos festészettel, különböző maradékokat, szedett-vedett anyagokat (pl. rongyokat, konzervtetőket, bélyegeket stb.) használt fel kollázsaihoz, melyeket később Merz-nek nevezett el, mellyel a kollázs műfajának egyik típusát teremtette meg.

Claude McKay: jamaikai-amerikai költő és író, a harlemi reneszánsz jelentős képviselője.

Arshile Gorky: absztrakt expresszionista festőművész, az irányzat egyik alapítója.

Zelda Fitzgerald: F. Scott Fitzgerald, A nagy Gatsby írójának felesége. Házasságukról írt regénye: Save Me the Waltz (1932)

Szergej Mihajlovics Eisenstein: rendező, a filmtörténet kiemelkedő alakja, az attrakciós montázs elmélet megalkotója

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.

(via Artisjus)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Klasszikus

A karmester, aki zenekari állással mentett meg zsidókat a lengyel holokauszt idején

A rettegett Hans Frank, a lengyelek hentese rajongott a zenéért. Hans Swarowsky karmester pedig a tűzzel játszott, amikor kihasználta ezt a rajongást, hogy zsidó és lengyel életeket mentsen meg a világháború alatt.
Klasszikus

Pénzt gyűjt a Fesztiválzenekar, akár sakkpartira is licitálhat Fischer Ivánnal

Adománygyűjtő bált rendez a Budapesti Fesztiválzenekar, ahol az aukción olyan élményekre lehet licitálni, mint egy turné a zenekarral vagy sakkparti a karmesterével.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz budapest

Új vezető foglalkozik Budapest arculatával

Faix Csabát nevezte ki Karácsony Gergely főpolgármester a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. új vezetőjének, a döntést szerda délelőtt ismertették a fővárosi közgyűlésben.
Plusz gyász

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Plusz karc

Újra fiatal kritikusokat keres a Müpa

Az évad második felében is folytatódik a Müpa Karc elnevezésű kritikaíró pályázata, amelyre olyan egyedi hangvételű, olvasmányos és közérthető írásokat várnak, amelyek ráirányítják a figyelmet a Müpa tízféle művészeti ágat képviselő előadásaira.
Plusz ornitológia

A madarak énekeit is lekottázzák 

A madarak képesek új dallamok megtanulására, és énekük divatszerűen változhat - mondta Garamszegi László Zsolt, az MTA, Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet igazgatója az M1 vasárnapi műsorában.
Plusz megemlékezés

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.