Június 9-én este, a Mandinernek adott interjújában jelentette be Csák János, hogy két év után lemond a kulturális és innovációs miniszteri tisztségéről. A lapnak arra a kérdésére, hogy miért döntött így, úgy fogalmazott: „Amikor megkap egy feladatot az ember, mindig létezik teljesítmény követelmény: mi az, amit végre kell hajtani, és ez mennyi időbe kerül. Három dolgot kért tőlem a miniszterelnök, ahogy minden tárcavezetőtől: az első, hogy a meglévőre építve alakítsak ki ütőképes működési rendszert, a második, hogy a tárcámhoz tartozó területeken legyenek ciklusokon átívelő programok, és a harmadik, hogy

A rendszerépítés és programkialakítás ügyében az eltelt két évben gyorsan haladtunk munkatársaimmal. Amit vállaltam, illetve vállaltunk, az minden területen sínen van. E tekintetben a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek” – fogalmazott, egyúttal hozzátéve, nem arról van szó, belefáradt a munkába.

Mint mondta, az ezeréves magyar állam miniszterének lenni rendkívül felemelő, felelősségteljes, egyben alkotó, élvezetes munka. „Nem döntöttem volna így, ha nem érzem úgy, hogy van egy működőképes rendszer, megfelelő programok, illetve, ha nincs olyan utódjelölt, aki képes és kész a vezetésre. (…) A magyar államigazgatásban rendkívül sok tehetséges fiatalember dolgozik, igenis lehetőséget kell adni nekik” – fejtette ki Csák.

Az elmúlt két év eredményeit összegezve azt mondta, elégedett azzal, amit elértek, a kulturális ágazatban ugyanis sikerül megindítani a kultúra váltást. „Most már a nagy többség érti: nem az állam fog mindent finanszírozni, igenis mindenkinek bele kell tenni a munkát, hogy legyen közönsége.

Az olyan lenne, mintha aláásnánk mindazon értékeket, amelyek 1100 éven fenntartották ezt a nemzetet, s ezzel feladnánk a hazánk jövőjét” – fogalmazott.

Csák János meglátása szerint egyúttal sikerült átláthatóbbá is tenni a rendszert. „[M]egértettük a szereplőkkel, hogy szükség van mérésre, és hogy nem az intézmények egyébként kitűnő vezetőinek intellektuális megelégedettsége a legfontosabb cél, hanem a közönségre gyakorolt hatás, és nemcsak Budapesten. A finanszírozásban a Budapest-vidék arány fokozatosan arányosabbá válik az utóbbi javára, és a kultúra széles rétegekhez való eljuttatása terén nagyot léptünk előre.”

Az interjúban szóba kerül a Zeneakadémia vezetőváltásának kérdése is. Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e úgy, hogy dolgavégezetlenül távozik, Csák úgy felelt, a Zeneakadémia ügye speciális dolog, mivel összekeveredik a felsőoktatás és a művészet. „Ahogy a legtöbb nagy dologgal az életben, ezzel is úgy vagyok, hogy az idő majd megoldja. Az, hogy bizonyos körök rabul tartanak egyébként jobb sorsra érdemes intézményt, és

– jelentette ki.

Időközben kiderült, hogy a kulturális és innovációs tárca vezetését Hankó Balázs veszi át, aki június 10-én reggel, az MTI-nek adott interjújában azt mondta, Csák János munkáját kívánja folytatni.

Mint mondta, a kulturális területen két célkitűzést fogalmazott meg:

„Arra törekszem, hogy azokat a személyeket és csoportokat, akik értékeket teremtenek, megbecsüljük és további alkotásra sarkalljuk. A magyar kultúra gazdag és különleges. Feladatom és szándékom, hogy egyszerre lehessen a népi kultúrát vagy az anyanyelv ápolását mindennapjaink részeként megtartani, és a magas kultúra alkotásait is megvédeni. Ez az a magyar modell, amelynek nemzetünk jövőjének Kárpát-medencei dimenzióban kell biztos alapot adnia, és ez az a versenyképességi fordulat melyet Európának is ajánlunk július 1-től kezdődő elnökségünk során” – fogalmazott a miniszter.

Fejléckép:  Csák János a Szépművészeti Múzeum vezetésére kiírt pályázat elbírálásával kapcsolatos sajtótájékoztatón 2024. június 6-án (Fotó/Forrás: MTI/Lakatos Péter)