A Liszt és Budapest című kiállítás a művész budapesti tartózkodásaihoz kapcsolódva öleli fel az 1823-1886-ig tartó időszakot. A kiállítás tematikájában jól érzékelhető Liszt és Széchenyi életrajzának párhuzamossága is. Kölcsönös rokonszenvük a hasonló gondolkodásmód gyümölcse: Liszt kiemelkedő szerepet játszott a reformkor kulturális intézményeinek megalapításában, fejlesztésében, különös tekintettel a Zeneakadémia nemzetközi rangú intézményként való megvalósításának koncepciójában. Liszt magyarországi tevékenységeihez jelentős társadalmi, kulturális fejlődés kötődik, s feladatait melyet külföldi tartózkodásai alatt sem feledett. A művész úgy érezte: másutt a közönséghez szól, de Magyarországon a nemzethez.

Liszt Ferenc magyarságtudatát mutatja, hogy számos magyarországi esemény jelen van műveiben, így például az 1848-as forradalom és szabadságharc is. Megzenésítette Petőfi és Jókai költeményeit, Magyar rapszódiát ajánlott Teleki Sándornak, Munkácsy Mihálynak, Magyar történelmi arcképek sorozatában megfestette Széchenyi István, Eötvös József, Vörösmarty Mihály, Teleki László,  Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Mosonyi Mihály zenei arcképét.

Ez utóbbi sorozatból két darabot is hallhattak március 18-i megnyitón megjelent vendégek Nagy Péter, a Zeneakadémia tanszékvezető tanárának avatott előadásában. Dr. Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora megnyitó beszédében kitért a kiállítás apropója, a Liszt-év mellett kitért az intézmény fejlődésére, kulturális jelentőségére és jubileumára: a Vörösmarty utcai épület éppen 25 éve került vissza a Zeneakadémia tulajdonába.

Kattintson a képre a kiállításmegnyitón készült további fotókért!

A kiállítás 2012. március 21-ig látható.