Ifj. Végh János 1845. június 15-én született a Velencei-tó melletti Vereben, jogot tanult Pesten, de egész életében zenével foglalkozott. Zongoratanára Thern Károly, a Nemzeti Színház karmestere volt, a zeneszerzést a század második fele egyik legjelesebb magyar muzsikusától, Mosonyi Mihálytól sajátította el. Számos vokális, zongora és kamarazene műve jelent meg nyomtatásban, kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók. A család falusi otthonában állandó házi zenekart tartott, melynek közreműködésével Mozart Varázsfuvoláját is megszólaltatták. 1875-ben Liszt Ferenc elnökletével megkezdte működését a Zeneakadémia, s az év 9 hónapját külföldön töltő mester mellé alelnökké, később felügyelőbizottsági tagnak - gyakorlatilag ügyvezetőként - Végh Jánost nevezték ki. E tisztét 1887-ig közmegelégedésére töltötte be, amikor kúriai bírónak választották. 1918. február 1-én a verebi családi birtokon hunyt el.
A jogász-muzsikus gyakorlati érzékét - és némiképp konzervatív zenei ízlését - mutatja, hogy Liszt kései, az atonalitás határát súroló zongoraműveiről meglehetősen sommás véleménnyel volt: mint egy cikkében olvashatjuk, „a mester zeneszerzői hírnevének érdekében tartja szerencsésnek", hogy kéziratban maradtak olyan művek, mint a Csárdás Macabre vagy az Elfelejtett keringő. Verebi Végh János és Liszt Ferenc több évtizedes kapcsolatának állít emléket június 11-én a Balassi Intézet támogatásával, a Liszt Év keretében megrendezett emlékest, melyre a verebi Római katolikus templomban kerül sor délután 5 órától. Liszt Ferenc és Végh János műveit Jandó Jenő, Jónás Krisztina, Selmeczi János, László Szilvia, Fekete Bernáth Orsolya és Vasvári Tamás szólaltatják meg, a két muzsikus kapcsolatáról pedig M. Tóth Antal, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának tagja ad elő.Az emlékestet koszorúzás és sírszentelés előzi meg, majd a „Végh János öröksége" című kiállítás megnyitója követi.
hírlevél
