Plusz

Madrid nem kerül semmibe

2011.04.03. 20:09
Ajánlom
Megúszható-e a spanyol fővárosban a múzeumlátogatás nulla euróhoz közeli összegből? Simán!

Mondják, a magyar árérzékeny nép, egy-egy ötforintos engedményért akár órákat is képes(ek vagyunk) utazni vagy sorban állni. Vegyük azt az alaphelyzetet, hogy az útiköltséget - repülőjegy, helyi közlekedés -, illetve a szállást kipipáltuk, viszont az ott-tartózkodás alatt telhetetlen, ám mindent low budget megúszni akaró élménygyűjtőként minél kevesebb pénzből minél többet akarunk látni.

Kezdjük a sétával, ami nem kerül semmibe, ráadásul egészséges is. Madrid tele van izgalmas, de legalábbis monumentális épületekkel, amelyeknek a tetején, gyakran egészen elképesztő magasságokban találunk szobrokat, no meg - a budapestiek számára irigylésre méltó méretű - parkokkal. A tartalmas útvonalak megtervezéséhez elég egy útikönyv - és az első spórolást máris, még itthon megtettük, ha könyvtárból kölcsönzünk -, a gyaloglás, csodálkozás, részleteken elmerengés, elfáradás és parkokban piknikelő ejtőzés fázisait pedig több napig, naponta többször élhetjük át.

Aki azonban múzeumra vágyik - vagy oda űzi az eső -, az sem csalódik. A kisebb templomok - és a nagyobbak is mise idején - nyitva állnak előttünk. Igaz, nem mindegy, mikor megyünk, mert elképzelhető, hogy a szieszta idején az Isten házának ajtajait is bezárják.

Madridról azonnal mindenkinek eszébe jut a Prado és a Reina Sofía. Ha ügyesen osztjuk be időnket, ezekbe se kell nyolceurós belépőjegyet vennünk, ám bejárásukhoz mindenképpen több napra van szükségünk. A Prado 120 terméből mindig zárva van néhány felújítás miatt, de megnyugtathat bennünket az a tény, hogy amit a három szinten találunk, az egyszerre gyakorlatilag befogadhatatlan. (Különben tegye fel az a kezét, akinek a 43. angyali üdvözletet és a 127. keresztre feszített Krisztust is ugyanolyan izgalommal fogadja, mint az elsőt. Pláne, ha hozzávesszük a keresztény ikonográfia által szűkre szabott művészi mozgásteret.) Hieronymus Bosch triptichonja, a Gyönyörök kertje, illetve Goya fekete korszakának festményei - szám szerint 14 darabja - viszont kihagyhatatlanok, és könnyedén beleférnek az ingyenes időszakba is, amelyek kedd-szombat 6-tól 8-ig, vasárnap 5-től 8-ig, valamint május 2-án és 18-án, október 12-én, november 19-én és december 6-án egész nap. (A május 18-at egyébként érdemes a naptárban bekarikázni: a Múzeumi Világnapon az összes gyűjtemény ingyen áll nyitva előttünk.)

A Museo Reina Sofíába még azok is ellátognak, akik irtóznak mindenféle kortárs dologtól: itt állították ki ugyanis Picasso Guernicáját. Ez a lélegzetelállító alkotás, a gyűjtemény többi darabja, valamint az időszaki tárlatok hétfőtől péntekig 7-től 9-ig, szombaton fél 3-tól zárásig, vasárnap pedig 10-től fél 3-ig tekinthetők meg ingyenesen. A Parque del Buen Retiróban álló két kiállítóterem is ehhez az intézményhez tartozik, oda belépőjegy nélkül bármikor bemehetünk.

EU-tagságunknak komoly hasznát vehetjük szerdánként. A királyi kolostorok közül a sarutlanoké (Monasterio de las Descalzas Reales) és a Megtestesülésé (Real Monasterio de la Encarnación), a paloták közül pedig az aranjuezi a nyitva tartás teljes ideje alatt, a madridi Palacio Real, valamint a fővárostól az egyórányi buszútra levő San Lorenzo de El Escorial pedig 3-tól (októbertől márciusig; áprilistól szeptemberig 4 órától) zárásig látogatható ingyenesen. Állampolgárságunkat személyivel vagy útlevéllel általában igazolnunk kell.

A következőket valószínűleg nem listázzák azok az útikönyvek, amelyek az obligát - és elviselhetetlen mennyiségű hazai és külföldi turistával teletömött - top 10 látványosságokat sorolják fel, de tartalmuk miatt simán ott lehetne a helyük. Ezeket azoknak érdemes választani, akik az ínyencségekre kíváncsiak lévén a kommerszet és a tömeget mindenképp el akarják kerülni.

A madridi OSZK, azaz a Biblioteca Nacional földszintjén időszaki tárlatok mellett a könyv és az írás történetével ismerkedhetünk meg a Museo del Libro állandó kiállítása keretében. Érdekes tárgyakkal töltötték meg a tárlókat, tágasak a terek, és némi interaktivitást is belevittek a készítők, ráadásul egy időszalagnak köszönhetően amit látunk, azonnal kultúrtörténeti és történelmi kontextusba helyezhető. Ami viszont még nagyobb pozitívum: hosszú a nyitva tartás, mert keddtől szombatig 10-től este 9-ig, vasárnap 2-ig várnak.

A könyvtárat megkerülve jutunk a Régészeti Múzeumba (Museo Arquelógico Nacional), ahol most épp jelentős átalakításokat végeznek, ezért a kétszázezernél is több egyébként kiállított tárgy nagy része jelenleg dobozokban, ládákban, raktárakban pihen, és csak a legfőbb kincseket láthatjuk az ibér törzsektől kezdve. Jól szelektáltak, az érdekességi faktor magas, ugyanakkor a cserepeket sem unjuk meg. Keddtől szombatig fél 10-től fél 9-ig, vasárnap fél 3-ig tartanak nyitva.

Időhöz nem, csak az időjáráshoz kötött annak a 17 kortárs absztrakt szobrot bemutató szabadtéri kiállításnak a látogatása, amely a Paseo de Eduardo Dato és a Paseo de la Castellana (Rubén Dario metrómegálló) kereszteződésében, egy felüljáró alatt található. A Museo de la Estructura Abstracta/Museo de Arte Público (attól függően, régi vagy új nevén emlegetjük-e) Joan Miró mellett Eusebo Sempere, Eduardo Chillida és Alberto Sánchez alkotásait is felvonultatja.

Az ABC nevű napilap 1891 óta jelenik meg. Az egykori Mahou sörgyárban 2010 szeptemberében nyílt meg az a múzeum (Museo ABC de Dibujo e Ilustración), ahol az újságban megjelent munkák - illusztrációk, egyéb grafikák, képregények, karikatúrák - mellett 3500 négyzetméteren, hét emeleten állítanak ki rajzokat, köztük igazi csemegéket, nyárig például Akiro Kuroszawa műveit.

A bikaviadalt lehet szeretni vagy ellenezni, de a spanyol kultúra része. Hogy miért rajongják és akarják betiltani, arra a Museo Taurinóban kaphatunk választ.

Madrid történetét két helyen ismerhetjük meg: igen részletesen a Museo de la Ciudad makettjei, videoinstallációi segítségével, és ehhez képest egy rövid ízelítőt által a Museo de las Orígenes két szintjén.

A CaixaForum Madrid 2008-ban nyílt meg. Két Pritzker-díjas, Jazques Herzog és Pierre De Meuron tervezte az épületet, amelyben kortárs művészek és újra felfedezett klasszikusok nem ritkán multimédiás időszaki kiállításai láthatók.

Azt gondolom, nem rossz a kínálat. Végül pedig néhány link azoknak, akik már jártak a fenti helyek valamelyikén - emlékidézőnek, és azoknak is, akik előtt még ott áll a felfedezőtúra - rákészülésképp: királyi paloták és kolostorok, a Museo Reina Sofía mellett a Museo Thyssen-Bornemisza a Google Art Project virtuális kiállítóterében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz portré

Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen

Thomas Edward Lawrence néven született százharminc éve, 1888. augusztus 16-án, ismertté Arábiai Lawrence-ként vált. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, élete filmre kívánkozott. 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.
Plusz szfinx

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.
Plusz ajánló

A színpad mint rituális tér – a Fidelio programjai a Sziget 7. napján

Vannak az életben olyan találkozások, amelyek egy csapásra megváltoztatják a világnézeted, amelyektől új emberré válsz. A Fidelio Színház- és Táncsátorban kedvedre válogathatsz a magyar és nemzetközi produkciók közül, amelyek garantáltan maradandó élményt nyújtanak. Íme a 7. nap kínálata.
Plusz hírek

Parazita élt a szemében - képet festett róla

Sok művész merít ihletet az saját élményeiből, akár szenvedéseiből - Ben Taylor viszont ennél is tovább ment: azt állítja, képének csak részben ő az alkotója.
Plusz ajánló

„A folyamatos mozgás tesz minket teljessé” – a Fidelio programjai a Sziget 6. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor hétfői kínálatában Cserepes Gyula lehámozza a nézők szégyenlősségét, miszerint a hangszer és a színpad érinthetetlen, a dél-koreai Silentium című produkció pedig bemutatja, hogyan töltődik fel a testünk és a lelkünk. Nézz be hozzánk!