Mikor kezd el az ember táncolni? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnhet, a fejlődéslélektan számára azonban mindeddig nem született rá egyértelmű válasz. A Bécsi Egyetem és az Olasz Technológiai Intézet által vezetett nemzetközi kutatócsoport most elsőként vizsgálta egyszerre a csecsemők agyi aktivitását és spontán testmozgását zenehallgatás közben. A kutatás egyik érdekessége, hogy
a vizsgálatban a spanyol La Vaca Lola mellett a magyar Hopp, Juliska kezdetű gyermekdal is szerepelt.
A vizsgálatban összesen hetvenkilenc, három-, hat- és tizenkét hónapos csecsemőt vizsgáltak. A babák a két gyermekdal különböző változatait hallgatták, miközben a kutatók elektroenkefalográfiával (EEG) mérték agyi aktivitásukat, egy mesterséges intelligencián alapuló videóelemző rendszer segítségével pedig a testmozgásukat elemezték. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárják, miként kapcsolódik össze a zene érzékelése és a mozgás fejlődése az első év során.
Az eredmények azt mutatták, hogy
már három hónapos korban fokozott agyi aktivitás figyelhető meg a strukturált zenei ingerek hatására,
vagyis az agy rendkívül korán elkezdi feldolgozni a zenei szerkezeteket. Bár a zene és a mozgás közötti kapcsolat minden vizsgált korcsoportban kimutatható volt, az összetettebb és struktúráltabb mozgásminták csak a tizenkét hónapos gyermekeknél jelentek meg. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a magasabb hangok minden életkorban intenzívebb mozgásra ösztönözték a csecsemőket.
A kutatás eredményei alapján a zene a babák számára nem pusztán háttérzaj, hanem már egészen korai életkorban is segíthet összekapcsolni az érzékelést, a figyelmet és a mozgást.
Forrás: Bécs Város Nemzetközi Irodái
Fejléckép forrása: Ryutaro Tsukata / Pexels
hírlevél
