Plusz

Magyar kultúra, nemzetközi kilátással – a berlini Collegium Hungaricumban jártunk

2023.06.15. 15:30
Ajánlom
A német főváros szívében helyezkedik el az az épület, amely nemcsak az erre járó magyarok számára viszonyítási pont: emberek, kultúrák, művészeti ágak találkoznak itt, hogy mindenki túlláthasson egy kissé az élete megszokott keretein. A Collegium Hungaricum Berlin vendégei voltunk.

Április elején berlini tartózkodásom során a városban működő Collegium Hungaricumban időzhettem. Ennek az eseménydús időszaknak a gyümölcseivel részben már a Fidelio olvasói is találkozhattak, Kissjudit Anna a Berlini Állami Operában szerzett élményeiről, és az intézmény sztárszereposztással bemutatott Ringjéről mesélt, amelyet közben természetesen én is megnéztem és megírtam. A Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertjén az is kiderült, mi köze egymáshoz a bibliai szenvedéstörténetnek és a mai válsághelyzeteknek, majd következett két újabb nagyheti koncert. Mindeközben kíváncsi lettem, hol is töltöm a programok mellett megmaradó időmet, mit kell tudni erről az elragadó épületről, amelynek ablakaiból teljes szépségükben tárulnak elénk Berlin látnivalói, a dóm kupolája és a tévétorony – és persze magának a Collegium Hungaricumnak az intézményéről.

Kérdéseimmel dr. Nagy Mártához, az intézet vezetőjéhez fordultam, aki készségesen bevezetett mindennapi munkájuk részleteibe. Beszélgetésünk során kiemelte, hogy küldetésük a magyar kultúra közvetítése Németország és a német főváros nemzetközi közönsége felé, miközben az itt élő magyarokat vagy magyar kötődésűeket is mindig szívesen látják. Figyelik és követik az aktuális kulturális és művészeti trendeket, hogy olyan programokat hozzanak létre helyi partnerekkel együttműködésben, amelyek Németországban és Magyarországon egyaránt relevánsak.

Felkutatjuk azokat a témákat, amelyek a várost foglalkoztatják, és megpróbáljuk magyar szemszögből megvilágítani őket

– mondja az igazgató asszony. Szinte valamennyi programjuk együttműködésben jön létre, fesztiválokkal, egyetemekkel, művészeti akadémiákkal, kiállítóhelyekkel, és még felsorolni is sok lenne, milyen más típusú intézményekkel közösen. Rendszeresen dolgoznak a német fővárosban működő európai kulturális intézetekkel is, melyeket a EUNIC (European Union National Institutes for Culture) berlini klasztere gyűjti egybe.

NagyMartaportre_CHB_AntalBarbara-152803.jpg

Dr. Nagy Márta (Fotó/Forrás: Antal Barbara / CHB)

Ha egy érdeklődő belép az épületbe, netán felmegy a CHB honlapjára, legelőször egészen biztosan valamilyen izgalmas programba fog belefutni: kiállításba, beszélgetésbe, filmvetítésbe, koncertbe, összművészeti fesztiválba. Ottjártamkor az első emeleti kiállítóteremben a Magyar utazók Berlinben című tárlatot lehetett megtekinteni, ahol az intézet saját archívumából és a Fortepan gyűjteményéből származó fotókon követhettük végig,

mit csináltak, hogyan érezték magukat a hetvenes években az NDK fővárosában, Kelet-Berlinben, és a fallal kettéosztott város másik felében a Nyugat levegőjébe kicsit beleszippantó honfitársaink.

Az arckifejezések alapján el tudjuk képzelni, milyen izgalmas lehetőség volt ez, még ha a fiatalabb generációnak ma már furcsának, helyenként egyenesen mulatságosnak hathatnak a korabeli ruhák, frizurák. Ahogyan az akkori technika is sokaknak idegen már, a kiállítótérben lévő lemezjátszóhoz – amelyen a hajdani Magyar Kultúra Házának könyvtárából megmaradt hanglemezeken a korszak ikonikus zenéit lehetett feltenni – a biztonság kedvéért használati utasítást is mellékeltek.

A kiállítás az Európai Fotóhónap részeként valósult meg. Ilyenkor az érdeklődők vastag katalógusokkal járják a várost, hogy felkeressék az izgalmasabbnál izgalmasabb fényképeket bemutató helyszíneket – tudom meg –, jó alkalom, hogy olyanok is bejöjjenek az épületbe, akik korábban nem jártak ott.

A város kettéosztottságának időszaka amúgy is sokakat érdekel, jártunkban-keltünkben rengeteg utalást találhatunk

Berlin történetének erre a sok szempontból tragikus, ám egy korosztály számára némi nosztalgiával is bíró időszakra. Bár az intézet nem klasszikus értelemben vett múzeum, ez pedig valamelyest korlátozza a lehetőségeket, rendelkezik saját kiállítótérrel, ahol saját kurátorának és a helyi galériákkal való kooperációnak köszönhetően városszerte nagy figyelmet kiváltó, múzeumi színvonalú tárlatokat mutat be. Kevesebbel nem is lehet megjelenni a berlini kulturális élet térképén, ahol naponta ezerötszáz-kétezer kulturális esemény közül választhatnak az érdeklődők. Ott-tartózkodásom óta már el is készült az újabb kiállítás, mely kortárs művészek textilalapú munkáit mutatja be Magyarországról és Németországból.

MagyarutazokBerlinben_CHB_AntalBarbara-152802.jpg

Látogatók a Magyar utazók Berlinben című kiállításon (Fotó/Forrás: Antal Barbara / CHB)

Van a Collegium Hungaricum épületében egy hatalmas ablakkal az Unter den Linden sugárút felé néző előadóterem, amely Moholy-Nagy László nevét viseli. Itt került sor az Eötvös Péter Sleeplessének berlini ősbemutatója alkalmából tartott beszélgetésre. Ugyancsak itt zajlanak a német könyvkiadókkal közösen szervezett, mindig jól látogatott irodalmi estek, melyeken németül frissen megjelent magyar könyvekről esik szó. A magyar irodalom az 1999-es Frankfurti Könyvvásárnak köszönhetően még mindig népszerű Németországban, még ha megtorpanni is látszik ez a tendencia.

Ma a műfordítóknak jut a legnagyobb szerep a magyar irodalom közvetítésében, leginkább rájuk hallgatnak a kiadók,

amikor azon gondolkodnak, mit érdemes megjelentetni a magyar könyvpiacról – osztja meg velem az igazgató asszony. Nemcsak az intézet tartja velük rendszeresen a kapcsolatot, kiemelkedő szerepükről jelentős német irodalmi elismerések is tanúskodnak. Például a kiváló Tankó Tímea esetében, aki 2021-ben az egyik legnagyobb elismerést, a Lipcsei Könyvvásár műfordítói díját kapta meg Szentkuthy-fordításáért. Ő Móricz Zsigmond és Bodor Ádám fordítója is: a Móricz-kötet bemutatója áprilisban volt a CHB-ben, az idén 87 éves Bodor Ádám pedig május végén járt az intézetben.

Természetesen a nagy évfordulók mellett sem lehet szó nélkül elmenni, így a 200 éve született Petőfivel is találkozhatunk a berlini intézetben.

Földszinti terében, a Pilvax kávéházat megidéző, stilizált bútorokat és figurákat felvonultató Club 1848-ban egyaránt megjelennek a forradalom stilizált alakjai és a mai öltözéket viselő, modern fiatalok.

Járkálhatunk közöttük, fényképezkedhetünk velük, leülhetünk egy asztalhoz, amin mintha egy korabeli újság heverne. Vagy egyszerűen csak elidőzhetünk ebben az egyszerre történelmi és modern térben, amely rendezvények helyszíneként vagy találkozóhelyként is funkcionál.

Club1848_CHB_AntalBarbara-152801.jpg

Club 1848 (Fotó/Forrás: Antal Barbara / CHB)

A központi fekvés az intézet egyik hatalmas előnye, alig öt percre találhatók a nagy múzeumok vagy – ami számomra különösen praktikus volt – a Berlini Állami Opera épülete. Az 1924-ben létrejött Collegium Hungaricum két évvel megalapítása után költözött jelenlegi helyére, egy barokk stílusú palotába. A kezdeti szakaszban a tudományos tevékenység állt tevékenysége fókuszában, fiatal kutatók és tudósok juthattak ösztöndíjakhoz. A II. világháborúban az épületet bombatalálat érte, ezt követően a nagykövetségen folyt tovább a kulturális munka, 1973-ban pedig, pár száz méterre a hajdani épülettől, megnyílt a Magyar Kultúra Háza. Az intézet – immáron újra Collegium Hungaricum néven – 2007-ben költözött vissza az eredeti helyszínre, a Dorotheenstraße 12. alá, egy Peter P. Schweger tervezte, a Bauhausra emlékeztető, modern épületbe. Azóta ezt a csodálatos, sokoldalú házat tudják hasznosítani,

és mivel jövőre százévesek lesznek, a tervek között szerepel, hogy művészeti eszközökkel dolgozzák fel a CHB archívumában összegyűlt dokumentumokat.

Alapanyag bőven lesz hozzá, hiszen ha csak az utóbbi időszakot nézzük, akkor is nehéz felsorolni azt a sok, érdekesebbnél érdekesebb programot, együttműködést, fesztivált, kreatív produkciót, ami a Collegium Hungaricumhoz köthető.

A külföldi magyar intézetek hálózatában legrégebb óta létező Collegium Hungaricumok tudományos tevékenységet is végeznek. Berlinben nagy hagyományokra tekint vissza a hungarológia, az itteni egyetemen 1916-ban létrejött magyar tanszék a világ legrégebbi, Magyarországon kívül folyamatosan működő, magyarságtudománnyal foglalkozó intézménye. Míg nyelvoktatás a mai Collegium Hungaricumban is folyik, a tudományos munka a közeli Humboldt Egyetem magyar irodalom és kultúra tanszékén zajlik. Persze a magyar nem szerepel a legtöbbek által tanulni kívánt nyelvek listáján,

a diákok általában speciális motivációval érkeznek: van, aki a szerelme anyanyelvét szeretné megtanulni, a kivándorlók leszármazottai pedig saját múltjukhoz kívánnak közelebb kerülni.

Az újabb generációk esetében is kérdés, mit lehet tenni, hogy gyerekeik ne szakadjanak el szülőhazájuk kultúrájától. Ezt segíti a magyar óvoda és a kéthetente zajló magyar iskola, ahol magyar történelmet és irodalmat lehet tanulni. A magyar gyermekprogramokat szervező Brunszvik Teréz Egyesület számára is helyet biztosít a CHB.

MagyarNeoavantgard_CHB_AntalBarbara2-152801.jpg

Neoavantgárd kiállítás a CHB-ben (Fotó/Forrás: Antal Barbara / CHB)

És ezzel még mindig nem értünk végére, hogy bemutassuk a berlini magyar intézet sokszínű tevékenységét és gyümölcsöző együttműködéseit.

A rendszerváltás utáni időszak legnagyobb magyar művészeti eseménye volt a városban a klasszikus magyar avantgárdot bemutató látványos kiállítás,

amely Berlin egyik legfontosabb múzeuma, a Berlinische Galerie és a Szépművészeti Múzeum együttműködésében, a CHB hathatós közreműködésével jött létre. Az intézet a közel 60 ezer látogatót vonzó, németül is Magyar Modern címen futó tárlattal párhuzamosan a magyar neoavantgárd művészeit mutatta be. Azokat az alkotókat, akik közvetve vagy közvetlen módon tanultak a nagy generációtól.

Évente visszatérő, hasonlóan izgalmas projekt a Berlini Művészeti Egyetem Sound Studies and Sonic Arts szak végzős hallgatóinak vizsgamunka-kiállítása, ahol a diákok a hanginstallációkat helyspecifikusan, az intézet tereire szabva készítik el. Könyvtára és saját műfordítói köre is van a berlini magyar intézetnek, utóbbiban neves fordítók és a fordítást tanuló fiatalok működnek együtt. Emellett a CHB munkatársai egy applikáción is dolgoznak, amelynek segítségével Berlin magyar vonatkozású helyszíneit járhatjuk majd körbe.

CHBsajat-151814.jpg

Versszövegek színes post-iteken a CHB ablakán (Fotó/Forrás: Kondor Kata / Fidelio)

Tervekből tehát nincs hiány, ahogy meglepetésekbe is időről időre belefuthatunk. Távozásom napján egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy

egy színes post-itekből alkotott, hatalmas könyvforma tűnt fel az intézet utcafronti üvegablakán.

Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy egy a magyar költészet napja alkalmából rendezett, látványos akcióról van szó, és a kis cédulák versrészleteket rejtenek magyar nyelven, illetve német fordításban – az arra járók pedig magukkal vihettek egy-egy részletet a magyar irodalom gyöngyszemeiből. Egy darabot a magyar kultúrából, ennek a nyüzsgő világvárosnak a sokszínű forgatagába.

A Collegium Hungaricum Berlin programjairól további információ itt érhető el. >>>

Fejléckép: A Collegium Hungaricum Berlin épülete (fotó/forrás: Bujnovszky Tamás / CHB)

„A kitűzött cél adott, és a hajlandóság is, a véget nem érő munkára” – Interjú Kissjudit Annával

Kapcsolódó

„A kitűzött cél adott, és a hajlandóság is, a véget nem érő munkára” – Interjú Kissjudit Annával

Erdaként lépett színpadra Kissjudit Anna a Berlini Állami Opera új Ring-produkciójában. A fiatal mezzoszopránnal ottani élményeiről, a legnagyobb operasztárokról és jövőbeli terveiről beszélgettünk.

Egyetlen kísérleti laboratórium az egész világ

Egyetlen kísérleti laboratórium az egész világ

Ősszel mutatta be a Berlini Állami Opera Wagnertől A nibelung gyűrűjét, a világ legjobb Wagner-énekesei, köztük egy magyar művész főszereplésével. Az áprilisi operafesztiválon néztük meg az előadásokat.

Mi értelme a szenvedésnek? – Orosz és ukrán zeneszerzők művei a Berlini Filharmóniában

Mi értelme a szenvedésnek? – Orosz és ukrán zeneszerzők művei a Berlini Filharmóniában

Az emberiség legismertebb szenvedéstörténete mellé kerültek a modern kor válsághelyzetei a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának nagyhét kezdeti koncertjén.

Mi van a tökéletességen túl? – Nagyheti koncerteket hallgattunk Berlinben

Mi van a tökéletességen túl? – Nagyheti koncerteket hallgattunk Berlinben

Nagycsütörtök és nagypéntek este is az ünnephez kapcsolódó művek hangoztak el Berlin koncerttermeiben. A Berlini Filharmóniában előadott Máté-passión és a Konzerthausban tartott Wagner–Gubaidulina-esten jártunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Színház

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

„Lenyűgöző, hogy Bartók milyen sokakat inspirált” – interjú Káel Csabával

A Müpa vezérigazgatójával a határátlépő produkciókról, saját rendezéseiről és arról is beszélgettünk, hogyan találhat a nagyközönség is utat Bartók muzsikájához.
Plusz ajánló

Épülettörténeti séta naplementével koronázva 

A Pesti Vigadó terei csodálatos történeteket rejtenek a 19-20. századi Budapest életéből, amelyeket május 24-én mi is átélhetünk az intézmény épülettörténeti sétája során. 
Plusz ajánló

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Plusz hír

Szerenáddal búcsúztak pályaelhagyó és kirúgott tanáraiktól a diákok a Radnóti Színházban – Videó

A társulat Istentelen ifjúság című előadása végén a közönségben ülő tanárok saját volt diákjaikat pillanthatták meg a színpadon, akik a Valaki mondja meg című dallal köszöntötték őket. A megható találkozásról felvétel is készült. 
Plusz ajánló

Idén is ingyenes programok tucatjaival hívogat a Református Zenei Fesztivál

Három nap alatt hat helyszínen, negyven ingyenes programmal érkezik pünkösd hétvégéjén Budapest egyik legnagyobb zenei eseménye. Ezúttal is több ezer résztvevőre számítanak a szervezők.