Plusz

Magyar sikerek a Kreatív Európa programban

2021.07.01. 13:40
Ajánlom
A Kreatív Európa program széles körben nyújt pályázati lehetőséget a kulturális szcéna számára, és hazánkban többek között olyan fesztiváldíjas filmek létrejöttét segítette, mint a Testről és lélekről vagy a Napszállta. Emellett a Kultúra alprogram támogatásával valósulhatott meg a roma színház értékeit bemutató Roma Hősök Fesztivál, illetve a Gödöllői Királyi Kastélyban a Hely a király asztalánál című gasztronómiai és művészettörténeti projekt. Mondik Gábor és Paszternák Ádám alprogram-vezetőkkel beszélgettünk az elmúlt évek sikereiről és tanulságairól.

A Kreatív Európa program célja az európai kulturális és kreatív ipar támogatása, illetve az ehhez kapcsolódó ágazatok versenyképességének növelése. A program két altémát tartalmaz: a Kultúra alprogram az előadó- és vizuális művészeteknek és más kulturális területeknek nyújt támogatást, míg a MEDIA alprogram a filmipar, a mozik és az audiovizuális ágazatok számára biztosít finanszírozást. 

A Kreatív Európa Iroda május 27-én egy online esemény keretében búcsúztatta a Kreatív Európa program 2014-2020-as időszakát, ahol a sikerrel pályázó magyar szervezetek képviselői osztották meg tapasztalataikat és sikertörténeteiket. A megszólalók között voltak producerek, sikerrel pályázó filmfesztivál-szervezők, közgyűjtemény-vezetők, valamint színházi és művészeti szakemberek.

A Kreatív Európa Program 2014-ben indult. Az első hétéves időszak 2020-ban ért véget, és lezárásképp két összegző kiadvány is elkészült (MEDIA és Kultúra), a legsikeresebb projektek bemutatásával. Melyek voltak kezdetben a fő célkitűzéseitek, és mennyire tudtak ezek megvalósulni?

Mondik Gábor: A legfőbb célunk az volt, hogy a lehető legtöbb kulturális szervezet ismerkedjen meg a programmal, miközben – annak érdekében, hogy minél több sikeres hazai pályázó legyen – igyekeztük hatékonyan segíteni a jelentkezőket, akár a partnerkeresésben, akár a pályázati anyagok összeállításában.

Paszternák Ádám: Számomra a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy míg korábban egymástól teljesen függetlenül működött a MEDIA és Kultúra program, addig 2014-ben összevonták őket, és mivel nem ismertük egymás munkásságát behatóan, meg kellett találnunk a kapcsolódási pontokat. Az volt az elvárás az Európai Bizottság felől, hogy közösen szervezzünk olyan rendezvényeket, amelyek a szinergiák jelenlétét tükrözik.

MG: A két program összevonása bennem is kettős érzéseket keltett. Egyrészt logikusnak találtam, hiszen a MEDIA témakörébe tartozó film is a kulturális szektor része, továbbá egy projekt attól válik igazán izgalmassá, innovatívvá, ha minél változatosabb eszköztárral dolgozik. Másrészt viszont a két terület pályázati és finanszírozási módja teljesen eltérő. Míg a MEDIA alprogramhoz sok pályázattípus tartozik, amelyek rendkívül célzottak és gyakorlatilag a filmgyártás minden részét lefedik, addig a Kultúra alprogram területén nagyon kevés pályázati felhívást találunk, ugyanakkor azok jóval nagyobb területet ölelnek fel, így kevésbé konkrétak.

MondikGabor-132025.jpg

Mondik Gábor (Fotó/Forrás: Chripko Lili)

A világjárvány sok nehézséget okozott, és kiemelten sújtotta a kultúrát. Ebben az időszakban mennyire tudtak a támogatott projektek az eredeti tervek szerint megvalósulni?

MG: Szinte mindegyik projektre hatással volt a járványhelyzet, de szerencsére az Európai Bizottság is rugalmasan kezelte a módosításokat. Nyilván azon pályázatokat, amik eleve a digitalizáció témájával foglalkoztak, kevésbé kellett átalakítani, mint azokat, amik a mobilitásra építettek. Kezdetben a pályázók a támogathatósági időszak meghosszabbítását kérték, viszont amikor erre már nem volt további lehetőség, áthangolták a projekteket az online térre. Természetesen előfordult sajnos olyan, hogy egy pályázatnál ezt nem lehetett megoldani, így nem tudott teljes egészében megvalósulni, de döntő többségében sikerült megoldást találni arra, hogy a járványhelyzetben is létrejöhessenek a projektek.

PÁ: A MEDIA alprogramon belül leginkább a mozikra volt hatással a járványhelyzet, és bár 2020 tavaszán megszavaztak számukra egy ötmillió eurós gyorssegélyt, így is jelentős bevételkiesést okozott a zárvatartás. Emellett a forgalmazási szektort is erősen érintette, mivel az alapján határozzák meg, ki mekkora támogatásra jogosult, hogy egy adott időszakban hány európai filmet mutatnak be. Miután a világjárvány következtében nem volt forgalmazási tevékenység, nagyon nehéz a támogatási összeget megállapítani. Ezzel szemben a filmfesztiválokat viszonylag könnyen, egyszerű módosításokkal átalakították, és hibrid vagy teljesen online formában valósultak meg.

Talán a legkevésbé a filmprodukciókat érintette a koronavírus, miután a hazai filmipar gyorsan megoldást talált a problémára, és az egészségügyi előírások betartásával biztonságossá tették a forgatásokat.

PaszternakAdam-132149.jpeg

Paszternák Ádám (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

A MEDIA alprogram keretében moziforgalmazásra, produceri és filmfesztivál támogatásra, valamint újdonságként, akár videójáték-fejlesztésre is lehet pályázni. Mit tartasz a legnagyobb eredménynek az elmúlt időszakból?

PÁ: A szívem csücske a dokumentumfilmek, épp ezért örülök annak, hogy ez a műfaj teszi ki a magyar támogatott projektek gerincét.Kiemelném a több komoly fesztiválelismerést begyűjtött Egy nő fogságban vagy a Kilenc hónap háború című filmeket. Az utóbbi a Campfilm gyártásában készült, és büszkeséggel tölt el azt látni, hogy míg kezdetben egy kis dokumentumfilmes cégként indultak, addig mára már a nagyjátékfilmjüket mutatják be a MEDIA alprogram támogatásával, mindeközben a nemzetközi színtéren is sikereket érnek el. Az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy csökken az egyedi projektek száma, és egyre inkább a csomagtervek kerülnek túlsúlyba, tehát nem egyetlen film fejlesztésére pályázik a cég, hanem párhuzamosan több, akár négy-öt alkotás megvalósítására. Korábban nagyon ritkák voltak az ilyen pályázatok, viszont az utolsó években két magyar cég is elnyerte, ezt a támogatást, összesen kilenc filmtervvel.

Olyan fesztiváldíjas filmek létrejöttét segítette a MEDIA alprogram, mint Enyedi Ildikó Testről és lélekről, Nemes Jeles László Napszállta,illetve dokumentumfilm kategóriában a már említett Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban, vagy az ősszel bemutatott Oláh Judit Visszatérés Epipóba című alkotása. Mi tesz egy filmet piacképessé, és egyáltalán szempont-e ez egy filmfejlesztési pályázat esetében?

PÁ: Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a projekt rendelkezik-e nemzetközi potenciállal, vagy csak egy regionálisan behatárolt területre korlátozódik. Továbbá már a kezdeti szakaszban fontos reálisan meghatározni a célközönséget, amihez óriási segítséget nyújt az, ha az illetőnek van nemzetközi koprodukciós partnere, hiszen az megduplázza a forgalmazás által lefedett térséget. Emiatt a jövőben egyedi projekttel kizárólag külföldi partner bevonásával lehet pályázni. Komoly előnyre lehet szert tenni azzal is, ha a jelentkező kihasználja a filmfejlesztés időszakában azokat

a MEDIA alprogram által támogatott lehetőségeket, amik Európa-szerte adottak: koprodukciós fórumok, szakmai egyeztetések, projektfejlesztési képzések.

Ezek mind segítik azt, hogy egy projekt olyan színvonalat képviseljen, ami a nemzetközi színtéren is versenyképes.

Napszallta-132258.jpg

Napszállta (Fotó/Forrás: Mozinet)

A következő hétéves ciklusban a Kreatív Európa Program kiemelt témái: a fenntarthatóság, a társadalmi befogadás és a nemek közötti egyensúly. Ezek valamelyikének a jövőben szigorúan szerepelni kell a beadott pályaművekben, vagy pusztán előnyt jelentenek?  

MG: Ezekre a témákra ezentúl minden pályázónak reflektálnia kell, természetesen az adott projekttől függ, hogy ez pontosan milyen mértékben tud megtörténni. Valószínűleg lesz olyan projekt, amelyben a zöld tematika annyiban jelenik meg, hogy a művészek nem repülővel, hanem vonattal utaznak a bemutató helyszínére, és ott valósítanak meg több előadást. De várhatóan születnek pályázatok például beavató színházi előadások létrehozására –, kifejezetten azzal a célkitűzéssel, hogy a kultúra eszközeivel tudatosabbá tegyék az embereket a környezetvédelem terén.

PÁ: A MEDIA alprogram esetében a COVID-járvány elősegítette a fenntartható fejlődést, mert mindenkit rádöbbentett arra, hogy igenis lehet csökkenteni az utazások számán, hiszen nem szükséges minden fesztiválon és kiemelt eseményen személyesen részt venni. Emellett egyre több szakmai konferencia kiemelt témája a filmgyártás „környezetbarátabbá” tétele, túl azon, hogy egy forgatáson ne eldobható, műanyag poharakat használjanak. Ez még a kezdeti szakaszban jár, de a Kreatív Európáról általánosságban is elmondható, hogy nem egy konkrét megoldást kínál, hanem innovatív javaslatokat vár.

Mi a tapasztalat, egy projekt biztosabb lábakon áll, ha növelik a koprodukciós partnerek számát, vagy az emberi tényezők miatt, ettől válik bizonytalanabbá a megvalósulása?

MG: Minél több szervezet van egy projektben, annál inkább lecsökken az egy partnerre eső önerő mértéke, miután a Kreatív Európa nem támogatja teljes egészében a pályázatokat, csak társfinanszírozó. Természetesen ahhoz, hogy sikeres legyen az együttműködés elengedhetetlen egy tapasztalt és erőskezű koordinátor, aki összefogja a szervezeteket. Mi általában azt tanácsoljuk, hogy lehetőleg ne a követelményben előírt minimális számú partnerrel pályázzanak, mert fennáll a veszélye annak, hogy valaki kiesik, ugyanakkor minden társszervezetnél be kell mutatni és a szakmai tapasztalatokat, és azt is, hogy milyen feladatokat fognak ellátni.

PÁ: A filmeknél az a jellemző, hogy minél több a partner, annál komplexebbé, bonyolultabbá válik a folyamat egésze. Az előnye az, hogy így a kockázat és a felelősség is megoszlik, de miután egy film létrejöttének csak egy kis részét fedezi a MEDIA támogatás, ezért elengedhetetlen igénybe venni a jelentkezőknek a saját országuk filmtámogatási rendszerét is. Ezek viszont javarészt különböznek egymástól, így öt-hat országnál már komoly kihívás a határidőket, pályázati anyagokat összehangolni.

Mediawave-132425.jpg

Mediawave (Fotó/Forrás: Nicola Lucic)

Volt arra példa, hogy egy szervezet nyerni tudott olyan pályázattal, melyet korábban elutasítottak?

MG: Igen, sőt az elbírálói oldalon pozitívumként értékelik, ha a pályázók újra jelentkeznek.

Mi is mindenkit arra biztatunk, hogy ne adja fel, ha elsőre nem sikerül, mert ez egy folyamat,

és a következő évben úgy jelentkezzen, hogy figyelembe veszi az elutasított pályázatának értékelési szempontjait. Ahogy azt az egyik legsikeresebb pályázó is megfogalmazta, nagyon fontos, hogy érzelmileg kötődni kell a projekthez, mert azt egyből megérzik a szakértők, ha nincs mögötte elköteleződés. A magyarok főképp társszervezőként vesznek részt a projektekben, de az időszak végére, ahogy egyre jobban megismerték a pályázati szempontokat, ez az arány javult: 2019-ben és 2020-ban négy-négy hazai szervezet is sikeresen pályázott, mint főszervező.

PÁ: Valószínűleg nehéz feldolgozni azt, hogy miután valaki nem nyert, majd átírta a pályázatát a kapott értékelési szempontok szerint, végül mégis rosszabb pontszámot kap a következő alkalommal. Ennek az az oka, hogy minden évben változik a pályázati mezőny, emiatt előfordul, hogy a magas pontszám ellenére sem biztos a siker, mert annyira sok a jó projektterv, és ritkán, de megesik az is, hogy alacsonyabb pontszámmal is nyer valaki. Számos pozitív esetet látunk, például a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál éveken keresztül pályázott kitartóan, ám sikertelenül, míg végül nyertek, ami új lendületet adott nekik, és onnantól kezdve sorra nyerték a pályázatokat.

Mindenkit arra buzdítunk, hogy kövessék a példájukat!

Fejléckép: SinArts (fotó: Katarzyna Machniewicz)

Online eseménnyel zárja a Kreatív Európa program 2014-2020-as időszakát a Kreatív Európa Iroda

Kapcsolódó

Online eseménnyel zárja a Kreatív Európa program 2014-2020-as időszakát a Kreatív Európa Iroda

A Kreatív Európa Iroda 2021. május 27-én online eseményt szervez a Kreatív Európa program 2014-2020-as időszakának lezárására és a magyar eredmények bemutatására.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Színház

Balázsovits Lajost választották a Nemzet Színészévé

Haumann Péter halála után a Nemzet Színészei június 22-én új tagot választottak maguk közé. A Nemzeti Színházban tartott közel 40 perces tanácskozás végére megszületett a döntés: Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színművész csatlakozik a 11 művész mellé.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Plusz ajánló

Zene és sport már három tó mellett – kezdődik a Magyar Tavak Fesztiválja

Az immár három különböző helyszínen jelentkező programsorozat a hazai és a nemzetközi könnyű-, klasszikus és jazz-zenei élet legnívósabb előadóit hozza el júniusban a Velencei-tó, júliusban a Tisza-tó, augusztusban pedig a Balaton partjára.
Plusz ajánló

Nyári pezsgés a Fidelióval

Megjelent a Fidelio 2022. július-augusztusi száma, benne a fővárosi játszóhelyek és koncerttermek részletes műsorával, könyv-, film- és kiállításajánlókkal, valamint számos szabadtéri színház kínálatával. Keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz ajánló

„Képzelj el egy várost!” – elindult a Labor15 podcast

Képzelj el egy várost! – így indul a tizenötödik kerület új podcastjának, a Labor15-nek minden adása. A műsorvezető Marton Éva vendégeivel arra a keresi a választ, hogy mi kell a közös alkotáshoz. A műsor első adásának témája a Göncz100, de vendég lesz Merker Dávid és Korn Anita is.
Plusz hír

Joyce Ulyssese mint európai Odüsszeia – a Kreatív Európa pályázatán nyert Budapest is

Európa-szerte 18 város, köztük Budapest nyerte a Kreatív Európa program 1,78 millió eurós támogatását egy kétéves, nagyívű kulturális projekt megvalósítására, amely James Joyce Ulysses című művét helyezi mai kontextusba.