Esterházy Miklós herceg elsőszülött fia az új évszázad első évében született Kismartonban, és alapos polgári nevelést kapott. Pált házitanítók nevelték, német, angol, francia, olasz, finn és orosz nyelven tanították, s ennek megfelelően rendkívüli érdeklődésre tett szert. A Piarista Gimnázium után kereskedelmet tanult Bécsben, majd jogot a Pázmányon, ahol két doktori fokozatot is szerzett. Pedig ő művész vagy tudós szeretett volna lenni, kitűnően zongorázott és orgonált.

Hamar árvaságra jutott. Kilenc éves volt, amikor elveszítette édesanyját, Cziráky Margitot, ezt az önálló, szigorú asszonyt, aki hat gyermekéből „jó katolikus, önzetlen, hasznos magyar embereket” kívánt nevelni, akik „hazájuknak hasznára válhatnak, amellett, hogy a nyelveket sem hanyagolják el, és a testi edzésnek is legyen hely adva”. Tíz évvel később Pál édesapja is elhunyt, s a tizenkilenc éves fiatalembert hiába érdekelte jobban a botanika és a nyelvek, át kellett vennie a hitbizományosi rendelkezés jogát az Esterházy-vagyon felett, egy ideig gyámság alatt, majd beletanulva a 200 ezer holdas birtok irányításába.

Esterházy Pál és apja, Miklós 1916-ban, udvari öltözetben (Fotó/Forrás: ESTERHÁZY PRIVATSTIFTUNG)

A Trianon után a birtok két részre szakadt, és Esterházy Pál nem tudta megakadályozni, hogy a Tanácsköztársaság ideje alatt a felbecsülhetetlen értékű ún. Fraknói Kincstár egy részét a kommunista karhatalom szocializálja és Budapestre szállítsa. Ekkor Európa egyik leggazdagabb emberének számított, de politikai és társadalmi értelemben visszavonult életet élt. Azt vallotta, hogy a politikus nem foglalkozás, hanem szolgálat, ő maga soha semmilyen politikai tisztséget vagy posztot nem vállalt el, így lemondott a születése jogán járó Felsőházi tagságról is.

Dr. Esterházy V. Pál (Fotó/Forrás: Esterházy Privatstiftung)

Hite szembeállította a Horthy-rendszer irredenta tendenciáival, a magyar római katolikus egyházon belül széles körben elterjedt antiszemita nézetekkel és az Európában és Magyarországon létrejött totalitárius rendszerekkel. Mivel távol tartotta magát a politikától, így nem sorolható a nácizmus, a holokauszt vagy a sztálinizmus harcos ellenállóinak táborába sem. A nyilasok hatalomátvételekor a herceg, aki a nácik kezdettől ellenségnek tartottak, pénzzel segítette a magyarországi zsidómentést. Budai rezidenciájára befogadta a zsidók megmentésében aktív szerepet vállaló svéd és svájci nagykövetséget, az Irgalmas rendi nővérek zárdájában az ő hozzájárulásával körülbelül 120 üldözött gyermek és felnőtt élte túl a holokausztot. Ekkor, a nyilas uralom idején nyújtott menedéket későbbi feleségének és családjának a Tárnok utcai pincében.

1946. február 20-án a legnagyobb titokban jegyezte el Ottrubay Melindát, majd augusztusban meg is házasodtak. A káprázatos táncművésznő az előző évben érdemelte ki a prima balerina assoluta címet, és bár férje operakedvelő volt, és nem kérte tőle, hogy válasszon a szerelem és a színpad között, A denevér című előadással visszavonult. A pár a Balatonhoz ment nászútra.

Kapcsolódó

Ritka fotók "Ventillátor kisasszonyról", aki Esterházy hercegné lett

Ottrubay Melinda volt az Operaház ünnepelt csillaga, a magazinok kedvence, egyedüli magyarként elnyerte a prima balerina assoluta címet, majd visszavonult a színpadtól és feleségül ment herceg Esterházy Pálhoz. 43 évnyi házasság után a herceg őt tette meg az óriási Esterházy-vagyon örökösének, hagyatéka ma is él.

Habár Esterházy Pálnak az utókor számos bűnt jogtalanul rótt fel.

Elmehettek volna az országból, de a herceg úgy vélte, „itt van dolga.” A világháborút követően elveszítette magyarországi örökségét és birtokait, a Mindszenty bíboros elleni perben pedig olyan ügybe keverték – összeesküvésben való részvétellel és devizavétséggel vádolták –, amelyhez semmi köze nem volt: saját naivitásának áldozata lett. Tizenöt év fegyházbüntetés után kalandos úton szöktették meg az országból 1956-ban. Feleségével Zürichben telepedtek le, onnan irányították a burgenlandi birtokokat, amelyek többször váltak az osztrák belpolitikai játszmák eszközévé. Esterházy V. Pál 1989. május 25-én bekövetkezett haláláig soha nem térhetett vissza Magyarországra.

Esterházy Pál és Ottrubay Melinda 1967-ben (Fotó/Forrás: Esterhazy Privatstiftung)

Özvegye a kilencvenes években hozta létre a vagyonkezelő magánalapítványt (Privatstiftung), amely a hatalmas Esterházy-örökség megőrzése mellett mecénási feladatokat is végez. Esterházy Pál életében kora egyik legnagyobb mecénása volt, legyen szó orvoslásról, képzőművészetről vagy zenéről. Az ő megrendelésére készült el Eszterházán a Haydn-dombormű és Kismartonban Haydn síremléke.