Plusz

Már négyezer éve teszünk fogadalmakat az új év kezdetén

2019.01.01. 13:25
Ajánlom
Miért éppen január elsején indítjuk az új évet, miért nem a természet rendjét követve tavasszal, vagy a téli napforduló idején? És mióta tesznek fogadalmakat az emberek ebben az időszakban?

A válaszért 4000 évvel ezelőttre kell visszatekintenünk, az ősi babilóniaiakhoz, Mezopotámiába. Náluk még a tavaszi napéjegyenlőség volt az újév kezdete, ekkor tartották az akítut, az árpavetés ünnepét, ami egy 11 napos vallási ünnep volt. Ennek során új királyt koronáztak, vagy a meglévő királynak kellett megerősítenie az istenek és a nép iránti alázatát és szolgálatkészségét.

A szertartás során a királyt bekísérték a templomba, levették róla kardját, jogarát, minden királyi jelvényét, majd az urigallu-pap pofon ütötte, meghúzta a füleit és megparancsolta neki, hogy boruljon le Marduk isten előtt, és esküdjön meg, hogy nem feledkezett meg az ő tiszteletéről, Babilon jólétéről és mindig igazságosan kormányzott.

A pap ezután megvigasztalta a királyt, majd még egyszer megütötte, ezután visszaadta a királyi jelvényeit. Ha a király könnyekre fakadt, az jó ómennek számított Babilon számára. Ezután szent nász zajlott le a király és egy papnő között. Szokás volt álkirályt is választani ekkor: egy rabszolga 11 napon keresztül uralkodott a király helyett, ennek leteltével kivégezték. Ez a szakrális király rituális, szerencsehozó meggyilkolását, feláldozását helyettesítette, ebből alakult ki a pünkösdi királyválasztás szokása. Ugyanezen ünnepségsorozat adott alkalmat arra, hogy az emberek fogadalmakat tegyenek adósságaik visszatérítésére, mellyel az isteneikkel való jó viszony megtartása volt a legfőbb céljuk.

GettyImages-985648540-131715.jpg

Balról jobbra: Gudea papkirály, Hamurabi,király, Adad viharisten, Merodach-Baladan király, nemes balbióniai asszony, (Fotó/Forrás: Getty Images)

De mióta számítjuk január elsejétől az új évet?

Még a Római Birodalom kezdetén is márciusban volt az évkezdet, amikor a természet is új erőre kapott. A hagyományos naptár is a mezőgazdasági munkák időtartamát követte, ezért a két téli hónapnak nem volt neve, ezek az időszakok ugyanis kiestek a hasznos mezőgazdasági munkavégzés ideje alól. Numa Pompilius, Róma második királya illesztette be a január (Ianuarius) hónapot az év elejére, és a február (Februarius) hónapot az év végére, amit i. e. 452-ben áthelyeztek január és március közé. Az új rendszerben január lett az év első hónapja.

A nevét azért kapta Janusról, a kezdet és vég kétarcú istenéről, mert a rómaiak hittek benne, hogy ő megvizsgálja a múltjukat és az alapján ítél a jövőjükről. Ezért fogadalmakat tettek a jövő évre, februárban pedig ezeket megtisztulási és bűnbánó ünnepekkel is megerősítették.

A két új hónap bevezetése következtében azonban megváltozott a hagyományos dátumok sora, így a consulok hivatali idejének korábbi, márciusi kezdetét is át kellett helyezni januárra, ami I. e. 153-ban történt meg. Ez azonban csak politikai szempontból számított új kezdetnek, Julius Caesar i.e. 46-os nagy naptárreformja volt az, ami a szakrális és közigazgatási évkezdetet is január elsejében határozta meg.

A középkorban aztán a keresztények december 25-re, Jézus születésének napjára tették át az újév kezdetét, majd március 25-re változtatták ezt a dátumot, mert ekkor tartották az Angyali Üdvözlet ünnepét. A XVI. században aztán XIII. Gergely pápa felülvizsgálta Caesar kalendáriumát, és visszahelyezte az évkezdés napját január 1-re. A korai kereszténység szintén a lelki önvizsgálatra használta az újévet. A metodizmus megalapítója, John Wesley anglikán lelkész 1740-ben egy teljes liturgiát állított össze az új év első éjszakájára, amikor a hívek imádkoztak, zsoltárokat énekeltek, és igyekeztek megtisztulni. A paraszti kultúrában aztán elmaradtak az újévi fogadalomtételek, de megmaradtak a pogány hitvilágból származú újévi termékenységvarázslások és jövendölések. 

(forrás: fastcompany.com, wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy egész évadon át jelen lesz Izraelben a magyar kultúra

Az első alkalommal megrendezésre kerülő Izraeli Magyar Kulturális Évad március 15. és október 23. között több mint 50 programmal kínál ízelítőt a magyar kultúra sokszínűségéből.
Plusz hír

Száz művész pályázhat 200 ezer forintra az MMA-nál

A Magyar Művészeti Akadémia ismét három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot száz fő részére, a 2019-2022 közötti időszakra.
Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.