Plusz

Már négyezer éve teszünk fogadalmakat az új év kezdetén

2019.01.01. 13:25
Ajánlom
Miért éppen január elsején indítjuk az új évet, miért nem a természet rendjét követve tavasszal, vagy a téli napforduló idején? És mióta tesznek fogadalmakat az emberek ebben az időszakban?

A válaszért 4000 évvel ezelőttre kell visszatekintenünk, az ősi babilóniaiakhoz, Mezopotámiába. Náluk még a tavaszi napéjegyenlőség volt az újév kezdete, ekkor tartották az akítut, az árpavetés ünnepét, ami egy 11 napos vallási ünnep volt. Ennek során új királyt koronáztak, vagy a meglévő királynak kellett megerősítenie az istenek és a nép iránti alázatát és szolgálatkészségét.

A szertartás során a királyt bekísérték a templomba, levették róla kardját, jogarát, minden királyi jelvényét, majd az urigallu-pap pofon ütötte, meghúzta a füleit és megparancsolta neki, hogy boruljon le Marduk isten előtt, és esküdjön meg, hogy nem feledkezett meg az ő tiszteletéről, Babilon jólétéről és mindig igazságosan kormányzott.

A pap ezután megvigasztalta a királyt, majd még egyszer megütötte, ezután visszaadta a királyi jelvényeit. Ha a király könnyekre fakadt, az jó ómennek számított Babilon számára. Ezután szent nász zajlott le a király és egy papnő között. Szokás volt álkirályt is választani ekkor: egy rabszolga 11 napon keresztül uralkodott a király helyett, ennek leteltével kivégezték. Ez a szakrális király rituális, szerencsehozó meggyilkolását, feláldozását helyettesítette, ebből alakult ki a pünkösdi királyválasztás szokása. Ugyanezen ünnepségsorozat adott alkalmat arra, hogy az emberek fogadalmakat tegyenek adósságaik visszatérítésére, mellyel az isteneikkel való jó viszony megtartása volt a legfőbb céljuk.

GettyImages-985648540-131715.jpg

Balról jobbra: Gudea papkirály, Hamurabi,király, Adad viharisten, Merodach-Baladan király, nemes balbióniai asszony, (Fotó/Forrás: Getty Images)

De mióta számítjuk január elsejétől az új évet?

Még a Római Birodalom kezdetén is márciusban volt az évkezdet, amikor a természet is új erőre kapott. A hagyományos naptár is a mezőgazdasági munkák időtartamát követte, ezért a két téli hónapnak nem volt neve, ezek az időszakok ugyanis kiestek a hasznos mezőgazdasági munkavégzés ideje alól. Numa Pompilius, Róma második királya illesztette be a január (Ianuarius) hónapot az év elejére, és a február (Februarius) hónapot az év végére, amit i. e. 452-ben áthelyeztek január és március közé. Az új rendszerben január lett az év első hónapja.

A nevét azért kapta Janusról, a kezdet és vég kétarcú istenéről, mert a rómaiak hittek benne, hogy ő megvizsgálja a múltjukat és az alapján ítél a jövőjükről. Ezért fogadalmakat tettek a jövő évre, februárban pedig ezeket megtisztulási és bűnbánó ünnepekkel is megerősítették.

A két új hónap bevezetése következtében azonban megváltozott a hagyományos dátumok sora, így a consulok hivatali idejének korábbi, márciusi kezdetét is át kellett helyezni januárra, ami I. e. 153-ban történt meg. Ez azonban csak politikai szempontból számított új kezdetnek, Julius Caesar i.e. 46-os nagy naptárreformja volt az, ami a szakrális és közigazgatási évkezdetet is január elsejében határozta meg.

A középkorban aztán a keresztények december 25-re, Jézus születésének napjára tették át az újév kezdetét, majd március 25-re változtatták ezt a dátumot, mert ekkor tartották az Angyali Üdvözlet ünnepét. A XVI. században aztán XIII. Gergely pápa felülvizsgálta Caesar kalendáriumát, és visszahelyezte az évkezdés napját január 1-re. A korai kereszténység szintén a lelki önvizsgálatra használta az újévet. A metodizmus megalapítója, John Wesley anglikán lelkész 1740-ben egy teljes liturgiát állított össze az új év első éjszakájára, amikor a hívek imádkoztak, zsoltárokat énekeltek, és igyekeztek megtisztulni. A paraszti kultúrában aztán elmaradtak az újévi fogadalomtételek, de megmaradtak a pogány hitvilágból származú újévi termékenységvarázslások és jövendölések. 

(forrás: fastcompany.com, wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz karc

Újra fiatal kritikusokat keres a Müpa

Az évad második felében is folytatódik a Müpa Karc elnevezésű kritikaíró pályázata, amelyre olyan egyedi hangvételű, olvasmányos és közérthető írásokat várnak, amelyek ráirányítják a figyelmet a Müpa tízféle művészeti ágat képviselő előadásaira.
Plusz ornitológia

A madarak énekeit is lekottázzák 

A madarak képesek új dallamok megtanulására, és énekük divatszerűen változhat - mondta Garamszegi László Zsolt, az MTA, Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet igazgatója az M1 vasárnapi műsorában.
Plusz megemlékezés

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Plusz ajánló

Családi délelőtt - Táncrendkészítő workshop

Nagyon régre nyúlik vissza a Pesti Vigadó bál-története, lassan 190 éve zajlanak ilyen díszes események a házban. Ebben az évben a gyerekeket sem hagyjuk ki belőle, sőt alkotni és felfedezni hívunk minden kis érdeklődőt!
Plusz hír

Kutyáknak, macskáknak, de még a hörcsögöknek is készített lejátszási listákat a Spotify

A svéd vállalat szerint a podcastok egyebek között megnyugtató zenét, "dicsérő szavakat" és színészek által felmondott történeteket kínálnak az otthon hagyott kedvenceknek, hogy enyhítse a gazdáik távollétében esetlegesen érzett stresszt.