Plusz

Már négyezer éve teszünk fogadalmakat az új év kezdetén

2019.01.01. 13:25
Ajánlom
Miért éppen január elsején indítjuk az új évet, miért nem a természet rendjét követve tavasszal, vagy a téli napforduló idején? És mióta tesznek fogadalmakat az emberek ebben az időszakban?

A válaszért 4000 évvel ezelőttre kell visszatekintenünk, az ősi babilóniaiakhoz, Mezopotámiába. Náluk még a tavaszi napéjegyenlőség volt az újév kezdete, ekkor tartották az akítut, az árpavetés ünnepét, ami egy 11 napos vallási ünnep volt. Ennek során új királyt koronáztak, vagy a meglévő királynak kellett megerősítenie az istenek és a nép iránti alázatát és szolgálatkészségét.

A szertartás során a királyt bekísérték a templomba, levették róla kardját, jogarát, minden királyi jelvényét, majd az urigallu-pap pofon ütötte, meghúzta a füleit és megparancsolta neki, hogy boruljon le Marduk isten előtt, és esküdjön meg, hogy nem feledkezett meg az ő tiszteletéről, Babilon jólétéről és mindig igazságosan kormányzott.

A pap ezután megvigasztalta a királyt, majd még egyszer megütötte, ezután visszaadta a királyi jelvényeit. Ha a király könnyekre fakadt, az jó ómennek számított Babilon számára. Ezután szent nász zajlott le a király és egy papnő között. Szokás volt álkirályt is választani ekkor: egy rabszolga 11 napon keresztül uralkodott a király helyett, ennek leteltével kivégezték. Ez a szakrális király rituális, szerencsehozó meggyilkolását, feláldozását helyettesítette, ebből alakult ki a pünkösdi királyválasztás szokása. Ugyanezen ünnepségsorozat adott alkalmat arra, hogy az emberek fogadalmakat tegyenek adósságaik visszatérítésére, mellyel az isteneikkel való jó viszony megtartása volt a legfőbb céljuk.

GettyImages-985648540-131715.jpg

Balról jobbra: Gudea papkirály, Hamurabi,király, Adad viharisten, Merodach-Baladan király, nemes balbióniai asszony, (Fotó/Forrás: Getty Images)

De mióta számítjuk január elsejétől az új évet?

Még a Római Birodalom kezdetén is márciusban volt az évkezdet, amikor a természet is új erőre kapott. A hagyományos naptár is a mezőgazdasági munkák időtartamát követte, ezért a két téli hónapnak nem volt neve, ezek az időszakok ugyanis kiestek a hasznos mezőgazdasági munkavégzés ideje alól. Numa Pompilius, Róma második királya illesztette be a január (Ianuarius) hónapot az év elejére, és a február (Februarius) hónapot az év végére, amit i. e. 452-ben áthelyeztek január és március közé. Az új rendszerben január lett az év első hónapja.

A nevét azért kapta Janusról, a kezdet és vég kétarcú istenéről, mert a rómaiak hittek benne, hogy ő megvizsgálja a múltjukat és az alapján ítél a jövőjükről. Ezért fogadalmakat tettek a jövő évre, februárban pedig ezeket megtisztulási és bűnbánó ünnepekkel is megerősítették.

A két új hónap bevezetése következtében azonban megváltozott a hagyományos dátumok sora, így a consulok hivatali idejének korábbi, márciusi kezdetét is át kellett helyezni januárra, ami I. e. 153-ban történt meg. Ez azonban csak politikai szempontból számított új kezdetnek, Julius Caesar i.e. 46-os nagy naptárreformja volt az, ami a szakrális és közigazgatási évkezdetet is január elsejében határozta meg.

A középkorban aztán a keresztények december 25-re, Jézus születésének napjára tették át az újév kezdetét, majd március 25-re változtatták ezt a dátumot, mert ekkor tartották az Angyali Üdvözlet ünnepét. A XVI. században aztán XIII. Gergely pápa felülvizsgálta Caesar kalendáriumát, és visszahelyezte az évkezdés napját január 1-re. A korai kereszténység szintén a lelki önvizsgálatra használta az újévet. A metodizmus megalapítója, John Wesley anglikán lelkész 1740-ben egy teljes liturgiát állított össze az új év első éjszakájára, amikor a hívek imádkoztak, zsoltárokat énekeltek, és igyekeztek megtisztulni. A paraszti kultúrában aztán elmaradtak az újévi fogadalomtételek, de megmaradtak a pogány hitvilágból származú újévi termékenységvarázslások és jövendölések. 

(forrás: fastcompany.com, wikipédia)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Halk lombok alatt – Megjelent a novemberi Fidelio

Ingyenes programmagazinunk legfrissebb számában az időrendi bontások és ajánlók mellett számos interjút és magazinos anyagot olvashat. A novemberi számot keresse országszerte, az ismert terjesztési pontokon vagy lapozzon bele online!
Plusz ajánló

Színészek kalauzolnak végig a Szépművészeti terein

Az elmúlt évben a járványhelyzet miatt félbeszakadt a Szépművészeti Múzeumban nagy sikerrel futó Textúra című sorozat. A tervezett kilenc előadásból csupán kettőt láthatott a nagyközönség, de október 19-től újra folytatódik a különleges összművészeti program, amely változatlan tartalommal és színészi gárdával várja az érdeklődőket.
Plusz ajánló

Kulturális sokszínűség a ZsiMü kínálatában

Az eredetileg májusra tervezett Zsidó Művészeti Napok programjai a világjárvány miatt nem tudtak megvalósulni, így rendhagyó módon októbertől decemberig tart a zsidó kultúra ünnepe, melynek kínálatában izgalmas előadások, egyedi felállású zenei formációk, népszerű művészek és egy különleges kiállítás is szerepel a már jól ismert helyszíneken.
Plusz ajánló

Kulturális programok középpontjában a vadászat

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál utolsó öt napja is izgalmas és tartalmas programokat kínál. Az események között megtalálhatók klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítés, színházi előadás, valamint képző- és iparművészeti tárlatok, amelyek részben a világkiállítás időszakán túl is látogathatók lesznek.
Plusz dalszerzők napja

„És jött a doktor...” – Így segít a zene pandémia idején 

Az Artisjusnak a Dalszerzők Napja alkalmából készített felmérése szerint a koronavírus-járvány idején a magyarok 64 százalékának segített a muzsika, különösen a legfiatalabbaknak és a legidősebbeknek.