Plusz

Már négyezer éve teszünk fogadalmakat az új év kezdetén

2019.01.01. 13:25
Ajánlom
Miért éppen január elsején indítjuk az új évet, miért nem a természet rendjét követve tavasszal, vagy a téli napforduló idején? És mióta tesznek fogadalmakat az emberek ebben az időszakban?

A válaszért 4000 évvel ezelőttre kell visszatekintenünk, az ősi babilóniaiakhoz, Mezopotámiába. Náluk még a tavaszi napéjegyenlőség volt az újév kezdete, ekkor tartották az akítut, az árpavetés ünnepét, ami egy 11 napos vallási ünnep volt. Ennek során új királyt koronáztak, vagy a meglévő királynak kellett megerősítenie az istenek és a nép iránti alázatát és szolgálatkészségét.

A szertartás során a királyt bekísérték a templomba, levették róla kardját, jogarát, minden királyi jelvényét, majd az urigallu-pap pofon ütötte, meghúzta a füleit és megparancsolta neki, hogy boruljon le Marduk isten előtt, és esküdjön meg, hogy nem feledkezett meg az ő tiszteletéről, Babilon jólétéről és mindig igazságosan kormányzott.

A pap ezután megvigasztalta a királyt, majd még egyszer megütötte, ezután visszaadta a királyi jelvényeit. Ha a király könnyekre fakadt, az jó ómennek számított Babilon számára. Ezután szent nász zajlott le a király és egy papnő között. Szokás volt álkirályt is választani ekkor: egy rabszolga 11 napon keresztül uralkodott a király helyett, ennek leteltével kivégezték. Ez a szakrális király rituális, szerencsehozó meggyilkolását, feláldozását helyettesítette, ebből alakult ki a pünkösdi királyválasztás szokása. Ugyanezen ünnepségsorozat adott alkalmat arra, hogy az emberek fogadalmakat tegyenek adósságaik visszatérítésére, mellyel az isteneikkel való jó viszony megtartása volt a legfőbb céljuk.

GettyImages-985648540-131715.jpg

Balról jobbra: Gudea papkirály, Hamurabi,király, Adad viharisten, Merodach-Baladan király, nemes balbióniai asszony, (Fotó/Forrás: Getty Images)

De mióta számítjuk január elsejétől az új évet?

Még a Római Birodalom kezdetén is márciusban volt az évkezdet, amikor a természet is új erőre kapott. A hagyományos naptár is a mezőgazdasági munkák időtartamát követte, ezért a két téli hónapnak nem volt neve, ezek az időszakok ugyanis kiestek a hasznos mezőgazdasági munkavégzés ideje alól. Numa Pompilius, Róma második királya illesztette be a január (Ianuarius) hónapot az év elejére, és a február (Februarius) hónapot az év végére, amit i. e. 452-ben áthelyeztek január és március közé. Az új rendszerben január lett az év első hónapja.

A nevét azért kapta Janusról, a kezdet és vég kétarcú istenéről, mert a rómaiak hittek benne, hogy ő megvizsgálja a múltjukat és az alapján ítél a jövőjükről. Ezért fogadalmakat tettek a jövő évre, februárban pedig ezeket megtisztulási és bűnbánó ünnepekkel is megerősítették.

A két új hónap bevezetése következtében azonban megváltozott a hagyományos dátumok sora, így a consulok hivatali idejének korábbi, márciusi kezdetét is át kellett helyezni januárra, ami I. e. 153-ban történt meg. Ez azonban csak politikai szempontból számított új kezdetnek, Julius Caesar i.e. 46-os nagy naptárreformja volt az, ami a szakrális és közigazgatási évkezdetet is január elsejében határozta meg.

A középkorban aztán a keresztények december 25-re, Jézus születésének napjára tették át az újév kezdetét, majd március 25-re változtatták ezt a dátumot, mert ekkor tartották az Angyali Üdvözlet ünnepét. A XVI. században aztán XIII. Gergely pápa felülvizsgálta Caesar kalendáriumát, és visszahelyezte az évkezdés napját január 1-re. A korai kereszténység szintén a lelki önvizsgálatra használta az újévet. A metodizmus megalapítója, John Wesley anglikán lelkész 1740-ben egy teljes liturgiát állított össze az új év első éjszakájára, amikor a hívek imádkoztak, zsoltárokat énekeltek, és igyekeztek megtisztulni. A paraszti kultúrában aztán elmaradtak az újévi fogadalomtételek, de megmaradtak a pogány hitvilágból származú újévi termékenységvarázslások és jövendölések. 

(forrás: fastcompany.com, wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Így lehet ingyen Sziget bérleted: önkénteseket keres a fesztivál

Idén is várják azok jelentkezését, akik szeretnének egy világszínvonalú esemény kulisszái mögé látni.
Plusz hír

Az élet magja – IV. Béla koronázási szertartása Székesfehérváron

A hetedik „felvonásához” érkezett az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító koronázási szertartássorozat: 2019-ben IV. Béla koronázását viszi színre Szikora János rendező, címszerepben Lábodi Ádám látható.
Plusz ajánló

Idén sem kell nagyítóval keresned a kultúrát a Szigeten!

Összeszedtük, melyek azok a helyszínek és programok, ahol művészeti élménnyel gazdagodhatsz, akár résztvevőként, akár befogadóként az idei Sziget Fesztiválon augusztus 7. és 13. között.
Plusz interjú

A paprikás liszt mindent visz

Nyár, Balaton, strand, strandkaja. Hagyjuk most az ilyen-olyan hamburgereket meg hotdogokat meg pallereket, álljunk meg egy igazi klasszikusnál: a sült halnál. Rántott vagy paprikás lisztes, friss vagy fagyasztott, olajban vagy zsírban? Kánya Zoltán, az északi part egyik ikonikus halsütője avat be minket a tradicionális balatoni halsütés fortélyaiba.
Plusz rubik ernő

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező.