|
A külföldön 36 éve ellenére ellenére máris ünnepelt horvát születésű sztár kontratenor énekes hangfaja a női szopránnak felel meg, gyönyörű hangja, hatalmas technikai tudása a kontratenor énekesek élvonalába emelte. Sorra jelennek meg a CD- és DVD-felvételei, aminek az énekes hivatalos honlapján nézhet utána az érdeklődő.
Válogatás a Youtube-on elérhető felvételeből: Duettje Jarousskyval közös lemezükről Christie dirigálásával Handel-áriák Fasolis dirigálásásval interjúkba ágyazva Caldara: Se pur costante sei (ária) Händel: Serse - "Se bramate d'amar chi vi sdegna"(ária) Händel: Faramondo - Voglio che sia l'indegno (ária) és a teljes mű |
| Vivaldi: Farnace | |||
A hazai kritika Cenčić 2011-es magyarországi fellépéséről
A másik beugró, Max Emanuel Cencic a Sol da te-ben még szépen formált, az elérzékenyülést azonban nem tudta elérni (nem volt méltó párja a vágyódást érzékeltető fuvolistának). Hangjának megejtő tisztasága és szépsége, éneklésének egyszerűsége mégis megragadhatta az egyébként nem őt, hanem a nála mind színészként, mind énekesként többet nyújtó Philippe Jaroussky-t váró közönséget.
http://fidelio.hu/opera/kritika/amikor_orlando_megorul
Két jelentősebb énekszámában mutatta meg, hogy nem érdemtelenül helyettesíti Jarousskyt Max Emanuel Cencic. Azt azonban le kell szögezni, hogy az a báj és szívszorító melankólia, ami az egyik legszebb Ruggiero-áriát (a híres obligát fuvolás szám) jellemzi, Cencicnek nem sajátja. Ezt az áriát - legyünk elfogultak! - Vivaldi Jarousskynak írta.
Az este két elvitathatatlan csillaga a produkciót beugrással megmentő, Philippe Jaroussky helyére érkező kontratenor, Max Emanuel Cencic valamint a címszereplőnek személyét kölcsönző kontraalt, Sonia Prina. Utóbbi elképesztően robbanékony, tűhegynyi ritmikai késést sem tűrő, az érzelmeket pontosan kifejező koloratúrái elképedést és őszinte ámulatot vívtak ki, miközben - koncertszerű előadás ellenére - jól megválogatott gesztusaival, játszi könnyedséggel festette elénk a szenvedő lélek, az őrjöngő vesztes, a dúlt elméjű, végső méltóságát védő szerelmes portréját. A Ruggierót életre keltő kontratenor a „Sol da te, mio dolce amore" ária cantabiléjében, az obligát hangszer fuvolával közös létezésben, csodálatos érzékiséggel muzsikált.
http://www.revizoronline.com/article.php?id=3153
A beugró fiatal Max Emanuel Cencic sem ismeretlen a régizene világában, szép hang, jó előadó, de nem olyan szuggesztív, mint Hammarström vagy Jaroussky. Ezzel együtt fuvolakíséretes áriája az est egyik fénypontja volt, nem utolsósorban a nagyszerű fuvolajáték miatt.
http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=311449&ctag=articlelist&iid=1
A beugró, fiatal MAX EMANUEL CENCIC kitűnően helytállt ugyan, de nem mérhető Jarousskyhoz; a kiváló énekes nem azonos a fenoménnal.
http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3281
hírlevél
