Az alkotót hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. A Nemzet Művésze díjjal, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas művész évek óta visszavonultan élt. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.
Csoóri Sándor 1930 február 3-án született földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került. 1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika.
Metaforákra épülő, egyszerre szürreális és realisztikus, lélektani és közéleti kérdéseket is boncolgató költészete nagyon sokunk számára követendő példa volt már fiatal korunkban is"
- fogalmazott Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, aki szerint Csoóri Sándor azon költők közé tartozott, akik azt vallják, hogy a leírt szó is tett.
1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa volt, 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1958-tól szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa volt. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja. Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője lett, a monori (1985) és a lakiteleki tanácskozás (1987) előkészítője. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke volt.
A Csoóriak
Immár a negyedik generáció viseli a Csoóri Sándor nevet: A költő fia, Ifjabb Csoóri Sándor népzenész, népzenekutató, prímás idén kapott Kossuth-díjat, akinek fia Ifjabb Csoóri Sándor szintén zenész, a "világi népzenét" játszó, világzenei toplistás Buda Folk Band alapítója, vezetője, akinek kisfia szintén ezt a nevet viseli.
A Buda Folk Band Ördögpille című számában a három generáció hangja egyszerre hallható, hiszen a költő megzenésített versét fia énekli és hegedüli, unokája pedig brácsán kíséri.
1990-ben megkapta a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kapott a Tízezer nap című filmért. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének volt elnöke. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.
hírlevél
