Plusz

Mi a maszkok szerepe az ázsiai kultúrában?

2020.03.13. 17:15
Ajánlom
A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetben megtorpant a kulturális élet is, azonban a Koreai Kulturális Központnak sikerült a szituációt és a szakmaiságot ötvöznie „Maszk-kultúra Koreában akkor és most” című blogbejegyzésükben! 

A bejegyzés elsősorban arra próbál választ adni, hogy az európaiak számára furcsa, hétköznapi szájmaszk viselés honnan is ered. Meglepő módon a gyökereit nem a hipochondriában, hanem a történelemben és a vallásban találja meg.

yoo-seung-ho-stars-in-the-historical-series-ruler-master-of-the-mask-mbc-drama-youtube-123234.jpg

A történelmi sorozatokban is felbukkannak a maszkok

 

„A koreai kultúra-, film- és sorozatrajongók számára nem újdonság, hogy az arcmaszk és az „alakoskodás” századok óta hozzátartozott mind a népi, mind az udvari hagyományokhoz. Álarc mögé bújva szinte mindent el lehetett mondani, játszani, amiről egyébként nem beszéltek” – foglalja össze a szerző mielőtt belemerülne a részletekbe.

„Az álarc legősibb koreai elnevezése a tal (탈, ejtsd: thál). A régi hitvilágban a tal istenek vagy egy bizonyos isten olyan szent szimbóluma volt, amelyet különleges tisztelet és imádat övezett, és éppen ezért bizonyos félelemmel vegyes távolságtartással kezelték.

A talnak bűvös ereje volt az akkoriak számára, varázserővel bírt, és képes volt arra, hogy elűzze a betegséget, a veszélyt, így hűséges védője volt a faluközösségeknek és családoknak.”

„Az arcmaszkoknak régóta megvolt a maguk szerepe a koreai, japán vagy kínai történelem során, főleg a gerilla- vagy titkos küldetésű, éjszakai rajtacsapások során” – vagyis a nindzsák is maszkot viseltek. Ez nagyon tágan értelmezhető egészségügyi oknak: ha felismerték őket, az az életükbe kerülhetett.

Ninja_in_Edo_Wonderland-123149.jpg

Egy mai nindzsa egy történelmi faluban (Fotó/Forrás: wikipedia)

Ma a felismerhetőség elkerülésére elsősorban a sztárok takarják így el az arcukat, de az átlagemberek is szájmaszkot hordanak a három távol-keleti országban. Az orvosi, vagy egyéb dizájnos szájmaszkok már a koronavírus előtt is hódítottak. A szövetből vagy műanyagból készült orvosi szájmaszkok a levegőben terjengő, mikroszkopikus vírusok és kórokozók ellen nem nyújtanak biztos védelmet. A sebészdoktorok azért használják, hogy ők ne leheljenek esetlegesen fertőző, levegőben terjedő bacilust, baktériumot a betegre.

Mégis, az orvosi szájmaszk civil használata már a század elején elterjedt: „A mai maszkokhoz leginkább hasonlatos száj- és orrfedőket először Japánban az 1918 márciusában kitörő spanyolnátha idején kezdték használni. Az egész világon végigsöprő, gyilkos influenza 20-40 millió embert ölt meg, többet, mint az I. világháború és 1919 végére lecsillapodott." A maszkok viselése azonban egy évtizeddel később ismét visszatért:

Az 1934-es globális influenzajárvány kitörésekor viselete már az egész Távol-Keleten általános jelenséggé vált, sőt, még influenzamentes, hideg téli napokon is szájmaszkot hord mindenki mind a mai napig.”

Clouds_of_conflagration_caused_by_Great_Kanto_earthquake-123631.jpg

A Kantō-ban tomboló tűz füstje messziről látszott az 1923-as földrengést követően (Fotó/Forrás: wikipedia)

Emellett a maszkok légszűrőként is működtek: „A légszennyezettség ellen viselt szájmaszk is elsősorban Japánhoz köthető. Az 1923-as nagy kantói földrengés Japán történelmének legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése volt, amely szinte teljesen elpusztította Tokiót és Jokohamát, mintegy 600 ezer épület dőlt romba. A földrengést követően hatalmas tűzvész keletkezett a nagyvárosokban, majd 6-12 méter magas hullámokkal szökőár csapott le a partvidéki területekre.

A rengéshullámok után az eget teljesen eltakaró füst, hamu és por szinte éjszakai sötétségbe borította az utcákat.”

Egy még mélyebben gyökerező tényező is befolyásolja azonban az elterjedésüket: „Korea, Kína és Japán történelemében a taoizmus tanai olyan erős befolyással bírnak, mint sehol máshol a világon, s adjuk ehhez hozzá a hagyományos távol-keleti orvoslás alapjait is. Ebben

a lélegzés és a meditáció során gyakorolt levegővétel alapvető fontosságú, és az elmélet szerint óriási szerepe van az egészséges vérkeringés fenntartásában, így az emberi szervezet normális működésében.”

"Ha beteg vagy, ne lélegezz ki beteg levegőt, s ha gonosz erők vannak körülötted, ne szívd be azokat. A hagyományos távol-keleti orvoslás szerint éppen a »feng«, azaz az ártó szél belélegzése, amely a megbetegedések »hat külső okainak« egyike.”

Thai szerzetes maszkban

Egy maszkot viselő thai szerzetes Bangkokban (Fotó/Forrás: Lauren DeCicca/Getty Images Hungary)

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz mti

Rekordokat dönt a Netflix és a YouTube a járvány idején

A Netflix jegyzi a legtöbb, 59 millió letöltést a YouTube, az Amazon Prime és a Disney+ előtt 2020 első negyedévében.
Plusz gyerek

Fidelio Matiné – Náray Erika mesét mond Bíborkáról és a tündérekről

Folytatódik a Fidelio Matiné vasárnapi sorozata gyerekeknek. Ma – a Rózsavölgyi Szalon együttműködésével – Náray Erika színművész mond mesét Bíborkáról és a varázsfőzetről, meg persze a tündérbirodalomról.
Plusz spotify

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.
Plusz magazin

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Plusz Nava

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.