Plusz

Mi a maszkok szerepe az ázsiai kultúrában?

2020.03.13. 17:15
Ajánlom
A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetben megtorpant a kulturális élet is, azonban a Koreai Kulturális Központnak sikerült a szituációt és a szakmaiságot ötvöznie „Maszk-kultúra Koreában akkor és most” című blogbejegyzésükben! 

A bejegyzés elsősorban arra próbál választ adni, hogy az európaiak számára furcsa, hétköznapi szájmaszk viselés honnan is ered. Meglepő módon a gyökereit nem a hipochondriában, hanem a történelemben és a vallásban találja meg.

yoo-seung-ho-stars-in-the-historical-series-ruler-master-of-the-mask-mbc-drama-youtube-123234.jpg

A történelmi sorozatokban is felbukkannak a maszkok

 

„A koreai kultúra-, film- és sorozatrajongók számára nem újdonság, hogy az arcmaszk és az „alakoskodás” századok óta hozzátartozott mind a népi, mind az udvari hagyományokhoz. Álarc mögé bújva szinte mindent el lehetett mondani, játszani, amiről egyébként nem beszéltek” – foglalja össze a szerző mielőtt belemerülne a részletekbe.

„Az álarc legősibb koreai elnevezése a tal (탈, ejtsd: thál). A régi hitvilágban a tal istenek vagy egy bizonyos isten olyan szent szimbóluma volt, amelyet különleges tisztelet és imádat övezett, és éppen ezért bizonyos félelemmel vegyes távolságtartással kezelték.

A talnak bűvös ereje volt az akkoriak számára, varázserővel bírt, és képes volt arra, hogy elűzze a betegséget, a veszélyt, így hűséges védője volt a faluközösségeknek és családoknak.”

„Az arcmaszkoknak régóta megvolt a maguk szerepe a koreai, japán vagy kínai történelem során, főleg a gerilla- vagy titkos küldetésű, éjszakai rajtacsapások során” – vagyis a nindzsák is maszkot viseltek. Ez nagyon tágan értelmezhető egészségügyi oknak: ha felismerték őket, az az életükbe kerülhetett.

Ninja_in_Edo_Wonderland-123149.jpg

Egy mai nindzsa egy történelmi faluban (Fotó/Forrás: wikipedia)

Ma a felismerhetőség elkerülésére elsősorban a sztárok takarják így el az arcukat, de az átlagemberek is szájmaszkot hordanak a három távol-keleti országban. Az orvosi, vagy egyéb dizájnos szájmaszkok már a koronavírus előtt is hódítottak. A szövetből vagy műanyagból készült orvosi szájmaszkok a levegőben terjengő, mikroszkopikus vírusok és kórokozók ellen nem nyújtanak biztos védelmet. A sebészdoktorok azért használják, hogy ők ne leheljenek esetlegesen fertőző, levegőben terjedő bacilust, baktériumot a betegre.

Mégis, az orvosi szájmaszk civil használata már a század elején elterjedt: „A mai maszkokhoz leginkább hasonlatos száj- és orrfedőket először Japánban az 1918 márciusában kitörő spanyolnátha idején kezdték használni. Az egész világon végigsöprő, gyilkos influenza 20-40 millió embert ölt meg, többet, mint az I. világháború és 1919 végére lecsillapodott." A maszkok viselése azonban egy évtizeddel később ismét visszatért:

Az 1934-es globális influenzajárvány kitörésekor viselete már az egész Távol-Keleten általános jelenséggé vált, sőt, még influenzamentes, hideg téli napokon is szájmaszkot hord mindenki mind a mai napig.”

Clouds_of_conflagration_caused_by_Great_Kanto_earthquake-123631.jpg

A Kantō-ban tomboló tűz füstje messziről látszott az 1923-as földrengést követően (Fotó/Forrás: wikipedia)

Emellett a maszkok légszűrőként is működtek: „A légszennyezettség ellen viselt szájmaszk is elsősorban Japánhoz köthető. Az 1923-as nagy kantói földrengés Japán történelmének legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése volt, amely szinte teljesen elpusztította Tokiót és Jokohamát, mintegy 600 ezer épület dőlt romba. A földrengést követően hatalmas tűzvész keletkezett a nagyvárosokban, majd 6-12 méter magas hullámokkal szökőár csapott le a partvidéki területekre.

A rengéshullámok után az eget teljesen eltakaró füst, hamu és por szinte éjszakai sötétségbe borította az utcákat.”

Egy még mélyebben gyökerező tényező is befolyásolja azonban az elterjedésüket: „Korea, Kína és Japán történelemében a taoizmus tanai olyan erős befolyással bírnak, mint sehol máshol a világon, s adjuk ehhez hozzá a hagyományos távol-keleti orvoslás alapjait is. Ebben

a lélegzés és a meditáció során gyakorolt levegővétel alapvető fontosságú, és az elmélet szerint óriási szerepe van az egészséges vérkeringés fenntartásában, így az emberi szervezet normális működésében.”

"Ha beteg vagy, ne lélegezz ki beteg levegőt, s ha gonosz erők vannak körülötted, ne szívd be azokat. A hagyományos távol-keleti orvoslás szerint éppen a »feng«, azaz az ártó szél belélegzése, amely a megbetegedések »hat külső okainak« egyike.”

Thai szerzetes maszkban

Egy maszkot viselő thai szerzetes Bangkokban (Fotó/Forrás: Lauren DeCicca/Getty Images Hungary)

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Vizuál

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Plusz ajánló

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.
Plusz ajánló

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Plusz hír

Augusztusra módosult a Fishing on Orfű dátuma

A szervezők úgy határoztak, hogy az eredeti júniusi dátum helyett, az előre meghirdetett pótdátumon, azaz augusztus 25. és 28. között tartják meg a Fishing on Orfű fesztivált, mely tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt - adták hírül az esemény hivatalos honlapján.
Plusz hír

Idén sem rendezik meg a Sziget Fesztivált

A Volt Fesztivál és Balaton Sound mellett, Magyarország legnagyobb könnyűzenei fesztiválja a Sziget is elmarad.