Plusz

Mi a maszkok szerepe az ázsiai kultúrában?

2020.03.13. 17:15
Ajánlom
A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetben megtorpant a kulturális élet is, azonban a Koreai Kulturális Központnak sikerült a szituációt és a szakmaiságot ötvöznie „Maszk-kultúra Koreában akkor és most” című blogbejegyzésükben! 

A bejegyzés elsősorban arra próbál választ adni, hogy az európaiak számára furcsa, hétköznapi szájmaszk viselés honnan is ered. Meglepő módon a gyökereit nem a hipochondriában, hanem a történelemben és a vallásban találja meg.

yoo-seung-ho-stars-in-the-historical-series-ruler-master-of-the-mask-mbc-drama-youtube-123234.jpg

A történelmi sorozatokban is felbukkannak a maszkok

 

„A koreai kultúra-, film- és sorozatrajongók számára nem újdonság, hogy az arcmaszk és az „alakoskodás” századok óta hozzátartozott mind a népi, mind az udvari hagyományokhoz. Álarc mögé bújva szinte mindent el lehetett mondani, játszani, amiről egyébként nem beszéltek” – foglalja össze a szerző mielőtt belemerülne a részletekbe.

„Az álarc legősibb koreai elnevezése a tal (탈, ejtsd: thál). A régi hitvilágban a tal istenek vagy egy bizonyos isten olyan szent szimbóluma volt, amelyet különleges tisztelet és imádat övezett, és éppen ezért bizonyos félelemmel vegyes távolságtartással kezelték.

A talnak bűvös ereje volt az akkoriak számára, varázserővel bírt, és képes volt arra, hogy elűzze a betegséget, a veszélyt, így hűséges védője volt a faluközösségeknek és családoknak.”

„Az arcmaszkoknak régóta megvolt a maguk szerepe a koreai, japán vagy kínai történelem során, főleg a gerilla- vagy titkos küldetésű, éjszakai rajtacsapások során” – vagyis a nindzsák is maszkot viseltek. Ez nagyon tágan értelmezhető egészségügyi oknak: ha felismerték őket, az az életükbe kerülhetett.

Ninja_in_Edo_Wonderland-123149.jpg

Egy mai nindzsa egy történelmi faluban (Fotó/Forrás: wikipedia)

Ma a felismerhetőség elkerülésére elsősorban a sztárok takarják így el az arcukat, de az átlagemberek is szájmaszkot hordanak a három távol-keleti országban. Az orvosi, vagy egyéb dizájnos szájmaszkok már a koronavírus előtt is hódítottak. A szövetből vagy műanyagból készült orvosi szájmaszkok a levegőben terjengő, mikroszkopikus vírusok és kórokozók ellen nem nyújtanak biztos védelmet. A sebészdoktorok azért használják, hogy ők ne leheljenek esetlegesen fertőző, levegőben terjedő bacilust, baktériumot a betegre.

Mégis, az orvosi szájmaszk civil használata már a század elején elterjedt: „A mai maszkokhoz leginkább hasonlatos száj- és orrfedőket először Japánban az 1918 márciusában kitörő spanyolnátha idején kezdték használni. Az egész világon végigsöprő, gyilkos influenza 20-40 millió embert ölt meg, többet, mint az I. világháború és 1919 végére lecsillapodott." A maszkok viselése azonban egy évtizeddel később ismét visszatért:

Az 1934-es globális influenzajárvány kitörésekor viselete már az egész Távol-Keleten általános jelenséggé vált, sőt, még influenzamentes, hideg téli napokon is szájmaszkot hord mindenki mind a mai napig.”

Clouds_of_conflagration_caused_by_Great_Kanto_earthquake-123631.jpg

A Kantō-ban tomboló tűz füstje messziről látszott az 1923-as földrengést követően (Fotó/Forrás: wikipedia)

Emellett a maszkok légszűrőként is működtek: „A légszennyezettség ellen viselt szájmaszk is elsősorban Japánhoz köthető. Az 1923-as nagy kantói földrengés Japán történelmének legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése volt, amely szinte teljesen elpusztította Tokiót és Jokohamát, mintegy 600 ezer épület dőlt romba. A földrengést követően hatalmas tűzvész keletkezett a nagyvárosokban, majd 6-12 méter magas hullámokkal szökőár csapott le a partvidéki területekre.

A rengéshullámok után az eget teljesen eltakaró füst, hamu és por szinte éjszakai sötétségbe borította az utcákat.”

Egy még mélyebben gyökerező tényező is befolyásolja azonban az elterjedésüket: „Korea, Kína és Japán történelemében a taoizmus tanai olyan erős befolyással bírnak, mint sehol máshol a világon, s adjuk ehhez hozzá a hagyományos távol-keleti orvoslás alapjait is. Ebben

a lélegzés és a meditáció során gyakorolt levegővétel alapvető fontosságú, és az elmélet szerint óriási szerepe van az egészséges vérkeringés fenntartásában, így az emberi szervezet normális működésében.”

"Ha beteg vagy, ne lélegezz ki beteg levegőt, s ha gonosz erők vannak körülötted, ne szívd be azokat. A hagyományos távol-keleti orvoslás szerint éppen a »feng«, azaz az ártó szél belélegzése, amely a megbetegedések »hat külső okainak« egyike.”

Thai szerzetes maszkban

Egy maszkot viselő thai szerzetes Bangkokban (Fotó/Forrás: Lauren DeCicca/Getty Images Hungary)

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Plusz

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Könyv

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Plusz interjú

„Ha tudom, hogy ekkora felhajtás lesz, nem csinálom” – Interjú Víg Mihállyal

Akkor is leírok egy mondatot, ha nem vagyok benne biztos, hogy fogok érte pénzt kapni – mondja Víg Mihály zeneszerző, író, aki szeptember 21-én ünnepli 65. születésnapját. A Balaton és a Trabant zenekarok alapító tagjával arról is beszélgettünk, miért lepték meg a róla készült portréfilmre kapott visszajelzések, mi szükséges a dalszerzéshez, és miért lehetséges, hogy mindannyian egy nagy, közös álomban vagyunk.
Plusz ajánló

Muzsikusok és képzőművészek lepik el Bakonybél gyönyörű monostorát – Jön a Gellért Ünnep

Bakonybél aprócska falu, ezernél alig többen lakják, gyönyörű fekvése mellett azonban az itt lakozó szellemiség is elbűvölő. Pár nap múlva a híres rendház a művészeteké lesz: szeptember 24-25-én első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a Gellért Ünnepet a Szent Mauríciusz Monostorban.
Plusz hír

Lehetséges, hogy felfedezték Nefertiti királynő régóta keresett sírját

Évek óta eredménytelenül keresik Nefertiti (más átírásban Nofertiti) ókori egyiptomi királynő sírját a régészek, most viszont a neves egyiptológus, Zahi Hawass úgy véli, végre megtalálta, ezzel pedig megoldást kínálhat a régóta tartó Nefertiti-rejtélyre.
Plusz lapszemle

Kulka János: Annyira fura, hogy ez én vagyok

Exkluzív interjút adott az RTL Klubnak Kulka János, aki hamarosan debütáló szólólemezéhez forgat videoklipeket. A színművész betegségéről is vallott, illetve arról, hogy úgy érzi, kevesebb szükség van rá a filmes és a színházi világban.