Plusz

Mi zajlik azok fejében, akik nem szeretik a zenét?

2017.03.17. 13:21
Ajánlom
Bármilyen hihetetlen, vannak olyan emberek, akiket egyszerűen hidegen hagy a zene. Ezt a betegséget zenei anhedóniának hívják. Több kutatás során lassan fényt derítenek ennek okára is.

Allison Sheridan, a nyugdíjas mérnök például zenei anhedóniában „szenved”.

A szerelmes dalok nem csalnak könnyet a szemébe, az összetett klasszikus zenei kompozíciók nem nyűgözik le, a pattogós dallamok nem ébresztenek benne „táncolhatnékot”.

A zene számára valahol az unalmas és a zavaró kategória között helyezkedik el, annak ellenére, hogy egy zeneszerető családból származik.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció (Fotó/Forrás: Evening Standard / Getty Images Hungary)

Ő a világ népességének abba a 3-5 %-ába tartozik, akik teljes apátiát éreznek a zenével szemben. Ez az anhedóniának, vagyis annak a betegségnek a speciális válfaja, ami az öröm képességének hiányát jelenti, és ami gyakran a depresszió velejárója. Ebből a szempontból tulajdonképpen semmi rossz nincs a zenei anhedóniában;

a zene iránti apátia ugyanis nem függ össze a depresszióval.

Sheridan szerint a jelenség egyetlen negatív velejárója, hogy az emberek kigúnyolják, amiért nem szereti a zenét.

Egy korábbi felmérés kimutatta, hogy a zeneélvezők nagy többségének bőrfelszínén és szívfrekvencában zene hatására elektromos növekedés mutatható ki. A zenei anhedonisták ugyanakkor semmilyen fizikai elváltozást nem produkálnak a zene hallatán. A Proceedings of the National Academy of Sciences újabb kutatása ezeket az eredményeket vette alapul neurológiai vizsgálatához. A kísérletben a Barcelonai Egyetem 45 tanulója vett részt, akik először kitöltöttek egy kérdőívet a zenei érdeklődésükkel kapcsolatban. Válaszaik alapján három csoportra osztották őket: akiket a zene egyáltalán nem érdekel, akiket kicsit megmozgat, és akiknek alapvető lételemük a zene. Ezután zenét hallgattattak velük, miközben egy fMRI gépezettel mérték az agyi aktivitásukat.

A vizsgálatból kiderült, hogy a zeneélvezők agyi hallás- és jutalomközpontja közel helyezkedik el egymáshoz és összekapcsolódik. De a zenei anhedonisták esetében kiderült, hogy az agy e két területe egyáltalán nem lép interakcióba zenehallgatás közben. Hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az apátia az ő esetükben csak a zenére vonatkozik, szerencsejátékot is játszattak velük, és azt észlelték, hogy a pénznyeremény hatására igenis aktiválódott az agy jutalomközpontja.

"Ez a vizsgálat azt mutatta meg, hogy minél erősebb interakció zajlik a két agyi terület között, annál inkább örömet okoz az alany számára a zene”

- mondja Robert Zatorre, a Montreáli McGill Egyetem kognitív neurológus professzora, a tanulmány szerzője. 

Eksztatikus zeneélvezet az Isle of Wight fesztiválon, 1969-ben - Képünk Illusztráció

Eksztatikus zeneélvezet az Isle of Wight fesztiválon, 1969-ben - Képünk Illusztráció (Fotó/Forrás: Central Press / Getty Images Hungary)

„A fejemben állandóan szól a zene és a lenyugodni is zenére tudok” - állítja Paul Silvia, a Karolinai Egyetem pszichológus professzora, aki naponta többször is hidegrázást tapasztal magán, ha zenét hallgat. Ez volt az oka, amiért majdnem egy évtizede elkezdte tanulmányozni a zenére adott mentális reakciókat. 

Az érzés, amikor a zenétől lúdbőrözöl, varázslatos”

- mondja Sylvia, mert szerinte ez a válaszreakció jelenti a különbséget a között, amikor kedvelsz egy rádióból állandóan szóló slágert és az olyan, valódi zene között, ami tényleg mélyen megérint. „Ez a zene valódi lényege, ami szavakkal nem leírható”.

A kutatás részeként észlelték, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak lúdbőrözni a zenétől, azok az új tapasztalatokra is nyitottabbak másoknál. Közöttük nagyobb számban fordulnak elő olyanok, akik hangszeren játszanak, rendszeres koncertlátogatók, szélesebb a zenei érdeklődésük, és gyakrabban hallgatnak szokatlanabb stílusú zenéket. Vagyis többet tudnak hasznosítani maguk számára a zenéből.

Billie Holiday Louis Armstrong játékát élvezi - Képünk illusztráció

Billie Holiday Louis Armstrong játékát élvezi - Képünk illusztráció (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Ezek a kutatási eredmények segíthetnek a kutatóknak a jutalomközpont további pályáinak felfedezésében.

Ahogyan léteznek zenei anhedonisták, akik a zenén kívül mindenre reagálnak, úgy vannak olyan emberek is, akik semmi másra nem adnak érzelmi válaszreakciót, csak a zenére”

- állítja Zatorre. „Talán ők megtanulhatják aktiválni saját jutalomközpontjukat a zene által, így több minden jelent majd számukra örömet. És ha ők a különböző területekre át tudják vinni ezt a tapasztalatot, akkor talán kontrollálni tudják majd a jutalomközpontjukat, az érzelmi hangulatukat és a kellemes válaszreakcióikat”- teszi hozzá. Zatorre azt mondja, a zenei anhedonisták hálásak neki, amiért végre tudományos választ adott arra, amiért az emberek eddig érzéketlennek bélyegezték őket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy egész évadon át jelen lesz Izraelben a magyar kultúra

Az első alkalommal megrendezésre kerülő Izraeli Magyar Kulturális Évad március 15. és október 23. között több mint 50 programmal kínál ízelítőt a magyar kultúra sokszínűségéből.
Plusz hír

Száz művész pályázhat 200 ezer forintra az MMA-nál

A Magyar Művészeti Akadémia ismét három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot száz fő részére, a 2019-2022 közötti időszakra.
Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.