Erdélytől eltérően a Partium vidékét nem kímélte a török megszállás; a hódoltság időszaka – a 16. század második fele – Nagyvárad számára szinte maradéktalan szellemi és tárgyi pusztulást hozott. Mélyről indult tehát mind az egyházi, mind a világi kultúra megerősödése; a liturgikus zene igényességét az elődei nyomát tisztelő s tovább edző főpap, Patachich Ádám püspök elhivatottsága, gondossága, minden eddigi mértéket meghaladó támogatása biztosította. Híressé vált gyakorlata szerint számára a zenei praxis minősége egyet jelentett a püspökség tekintélyével, jelentőségével. Ennek köszönhetően néhány emberöltővel az oszmán jelenlét után Vitéz János városában modern, bécsi klasszikus zeneművek csendülnek fel, hasonlóan a birodalom bármely székesegyházához, hangversenyterméhez.
1760. március 29-én az újonnan kinevezett főpap és Johann Michael Haydn, az újonnan kinevezett komponista együtt érkeztek Váradra, hogy misék, liturgikus kompozíciók, szimfóniák, versenyművek sorát hagyják követendő példaként utódaikra. Haydn együttesének fizetési listáján 26 név szerepel, felosztásuk az osztrák mintát követte: orgonista, koncertmester, continuó-játékos, vonóskar, 2 oboás, 2 trombitás, 2 harsonás valamint kis létszámú énekegyüttes állt rendelkezésére. Három évet töltött a városban – 1763 augusztusáig – majd visszatért szülőföldjére. Nélküle a történelmi Magyarország hagyatéka nemcsak műveivel, hanem a magával hozott hagyománnyal is szerényebb lenne.
A St. Raphael mise partitúrája az ausztriai Chiemsee bencés kolostorában fennmaradt kézirat alapján készült, mely nem jelöli a kompozíció pontos keletkezési idejét. Hangszerelése a korban és a kifejezetten a liturgia céljait szolgáló vonóskar, a fényes, ünnepélyes hangzást 2 clarinóval és timpanival biztosítva. Szeretettel ajánljuk a zene barátainak, e harmóniákkal kívánva békés ünnepet a kóruson muzsikálók nevében.
Csányi Tamás karnagy
Közreműködik a budai Ciszterci Szent Imre Templom Kórusa
Az énekkar 1972-ben alakult és működésének célja a templomi szolgálat, szentmiséken, liturgikus eseményeken, különös tekintettel az egyházi év jeles napjaira. Létszáma 43 fő, repertoárja az egyházi kereteken belül a zenetörténet teljes szélességét átfogja. A gregorián hagyaték mellett a legfontosabb zeneszerzők: Palestrina, Lassus, Monteverdi, Byrd, Vivaldi, Bach, Purcell, Schütz, Haydn, Mozart, Eszterházy, Bruckner, Schubert, Dvorak, Kodály, Bárdos, Szokolay. Törekvésünk a ritkábban hallható és felfedezésre váró művek megszólaltatása pl.: Bruckner: F-dúr, Dvorak: D-dúr, Gounod: C-dúr, Gorczicky: F-dúr, Haydn: C-dúr, Scarlatti: C-dúr, Gabrieli: F-dúr miséje, Tamás Alajos művei valamint a Carmina Burana és Kájoni kódexek bemutatása. Ennek mentén néhány esztendeje a „Történelmi Magyarország egyházi zenéje” mottóval a reneszánsz és barokk korban működött kiváló mesterek – S. Capricornus, F. Pfeifer, J. és M. Haydn, V. Deppisch, J. J. Fuchs, G. J. Werner – hagyatékát igyekszünk felfedezni s megszólaltatni.
Az énekkar Salzburgban, Linzben, Párizsban, Versailles-ban, Frankfurtban, Nürnbergben, Stuttgartban, Sandomierzben (Lengyelország), valamint Kárpátalján és Erdélyben több alkalommal is vendégszerepelt. 2009 - a Haydn-év - alkalmat adott arra, hogy Kismartonban, a szerző egykori templomában, misével szolgálhattunk. 2011 március idusának szép eseménye volt délvidéki (Nagybecskerek, Muzslya, Versec, Székelykeve, Nándorfehérvár) utazásunk-éneklésünk.
A régi magyar kultúra ápolásának, bemutatásának szándéka vezetett el egy szinte feltáratlan terület, az egyházi népének és a vallásos költészet hagyatékának publikálásához. E tárgyban két – a hazai művelődéstörténet számára kiemelkedő – gyűjtemény maradt ránk; az 1676-ban kiadott Cantus Catholici c. énekgyűjtemény és az 1651-es Cantionale Catholicum. Mindkettő a 15-16. századi templomi dalhagyomány lejegyzése, összesen 1020 versszöveg. E hagyatékot tartalmazó és bemutatató négy MC és CD felvételünk a „Más régi ének” (1996), a „Szép régi ének” (1998), a „Boldogasszonyról való énekek” (2001) valamint a „Szép régi Karácsonyi énekek” (2005) válogatás.
A Ciszterci Szent Imre templom karnagya, Csányi Tamás 1982-ben a Liszt F. Zeneakadémián kapott diplomát, mint zenetanár és karnagy. Az itt töltött évek alatt fordult érdeklődése a régi zenekultúra felé, mint férfialt énekes. A középkor és reneszánsz zenéjét, előadói praxisát ösztöndíjasként 1982-83-ban kutatta Brüsszelben, Párizsban és Bécsben, majd hazatérve kapcsolódott a hangversenyélethez. Ennek része 3 ilyen irányú hanglemezfelvétel (Egy trubadúr Magyarországon, J. Pannonius és reneszánsz költők, Régi magyar betlehemes). A budapesti Ciszterci Szent Imre templom kórusához 1979-ben csatlakozott és azóta vállal részt az egyházközség zenei programjainak szervezésében. Elkötelezett a régi magyar ill. a történelmi Magyarországon keletkezett egyházi hagyaték feldolgozása felé; a 2004-ben megjelent „Szép régi énekek” c. népénekgyűjtemény szerkesztője, közreadója, amely 89 – eddig még nem publikált éneket tartalmaz orgonakísérettel.
hírlevél
