Plusz

Michael Haydn: Szent Ráfáel mise – újkori bemutató

2011.12.12. 22:02
Ajánlom
2011. december 25-én 11 órakor
2012. január 8-án 18 órakor
a budai Ciszterci Szent Imre Templomban

Erdélytől eltérően a Partium vidékét nem kímélte a török megszállás; a hódoltság időszaka – a 16. század második fele – Nagyvárad számára szinte maradéktalan szellemi és tárgyi pusztulást hozott. Mélyről indult tehát mind az egyházi, mind a világi kultúra megerősödése; a liturgikus zene igényességét az elődei nyomát tisztelő s tovább edző főpap, Patachich Ádám püspök elhivatottsága, gondossága, minden eddigi mértéket meghaladó támogatása biztosította. Híressé vált gyakorlata szerint számára a zenei praxis minősége egyet jelentett a püspökség tekintélyével, jelentőségével. Ennek köszönhetően néhány emberöltővel az oszmán jelenlét után Vitéz János városában modern, bécsi klasszikus zeneművek csendülnek fel, hasonlóan a birodalom bármely székesegyházához, hangversenyterméhez.

1760. március 29-én az újonnan kinevezett főpap és Johann Michael Haydn, az újonnan kinevezett komponista együtt érkeztek Váradra, hogy misék, liturgikus kompozíciók, szimfóniák, versenyművek sorát hagyják követendő példaként utódaikra. Haydn együttesének fizetési listáján 26 név szerepel, felosztásuk az osztrák mintát követte: orgonista, koncertmester, continuó-játékos, vonóskar, 2 oboás, 2 trombitás, 2 harsonás valamint kis létszámú énekegyüttes állt rendelkezésére. Három évet töltött a városban – 1763 augusztusáig – majd visszatért szülőföldjére. Nélküle a történelmi Magyarország hagyatéka nemcsak műveivel, hanem a magával hozott hagyománnyal is szerényebb lenne.

A St. Raphael mise partitúrája az ausztriai Chiemsee bencés kolostorában fennmaradt kézirat alapján készült, mely nem jelöli a kompozíció pontos keletkezési idejét. Hangszerelése a korban és a kifejezetten a liturgia céljait szolgáló vonóskar, a fényes, ünnepélyes hangzást 2 clarinóval és timpanival biztosítva. Szeretettel ajánljuk a zene barátainak, e harmóniákkal kívánva békés ünnepet a kóruson muzsikálók nevében.

Csányi Tamás karnagy

Közreműködik a budai Ciszterci Szent Imre Templom Kórusa

Az énekkar 1972-ben alakult és működésének célja a templomi szolgálat, szentmiséken, liturgikus eseményeken, különös tekintettel az egyházi év jeles napjaira. Létszáma 43 fő, repertoárja az egyházi kereteken belül a zenetörténet teljes szélességét átfogja. A gregorián hagyaték mellett a legfontosabb zeneszerzők: Palestrina, Lassus, Monteverdi, Byrd, Vivaldi, Bach, Purcell, Schütz, Haydn, Mozart, Eszterházy, Bruckner, Schubert, Dvorak, Kodály, Bárdos, Szokolay. Törekvésünk a ritkábban hallható és felfedezésre váró művek megszólaltatása pl.: Bruckner: F-dúr, Dvorak: D-dúr, Gounod: C-dúr, Gorczicky: F-dúr, Haydn: C-dúr, Scarlatti: C-dúr, Gabrieli: F-dúr miséje, Tamás Alajos művei valamint a Carmina Burana és Kájoni kódexek bemutatása. Ennek mentén néhány esztendeje a „Történelmi Magyarország egyházi zenéje” mottóval a reneszánsz és barokk korban működött kiváló mesterek – S. Capricornus, F. Pfeifer, J. és M. Haydn, V. Deppisch, J. J. Fuchs, G. J. Werner – hagyatékát igyekszünk felfedezni s megszólaltatni.

Az énekkar Salzburgban, Linzben, Párizsban, Versailles-ban, Frankfurtban, Nürnbergben, Stuttgartban, Sandomierzben (Lengyelország), valamint Kárpátalján és Erdélyben több alkalommal is vendégszerepelt. 2009 - a Haydn-év - alkalmat adott arra, hogy Kismartonban, a szerző egykori templomában, misével szolgálhattunk. 2011 március idusának szép eseménye volt délvidéki (Nagybecskerek, Muzslya, Versec, Székelykeve, Nándorfehérvár) utazásunk-éneklésünk.

A régi magyar kultúra ápolásának, bemutatásának szándéka vezetett el egy szinte feltáratlan terület, az egyházi népének és a vallásos költészet hagyatékának publikálásához. E tárgyban két – a hazai művelődéstörténet számára kiemelkedő – gyűjtemény maradt ránk; az 1676-ban kiadott Cantus Catholici c. énekgyűjtemény és az 1651-es Cantionale Catholicum. Mindkettő a 15-16. századi templomi dalhagyomány lejegyzése, összesen 1020 versszöveg. E hagyatékot tartalmazó és bemutatató négy MC és CD felvételünk a „Más régi ének” (1996), a „Szép régi ének” (1998), a „Boldogasszonyról való énekek” (2001) valamint a „Szép régi Karácsonyi énekek” (2005) válogatás.

A Ciszterci Szent Imre templom karnagya, Csányi Tamás 1982-ben a Liszt F. Zeneakadémián kapott diplomát, mint zenetanár és karnagy. Az itt töltött évek alatt fordult érdeklődése a régi zenekultúra felé, mint férfialt énekes. A középkor és reneszánsz zenéjét, előadói praxisát ösztöndíjasként 1982-83-ban kutatta Brüsszelben, Párizsban és Bécsben, majd hazatérve kapcsolódott a hangversenyélethez. Ennek része 3 ilyen irányú hanglemezfelvétel (Egy trubadúr Magyarországon, J. Pannonius és reneszánsz költők, Régi magyar betlehemes). A budapesti Ciszterci Szent Imre templom kórusához 1979-ben csatlakozott és azóta vállal részt az egyházközség zenei programjainak szervezésében. Elkötelezett a régi magyar ill. a történelmi Magyarországon keletkezett egyházi hagyaték feldolgozása felé; a 2004-ben megjelent „Szép régi énekek” c. népénekgyűjtemény szerkesztője, közreadója, amely 89 – eddig még nem publikált éneket tartalmaz orgonakísérettel.

 

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Plusz ajánló

Miért szeretjük ennyire az adventi kalendáriumokat?

Közelít a karácsony, így ismét eljött az örömteli várakozás és az adventi kalendáriumok ideje. Sok otthonban ma már elképzelhetetlen az ünnepi visszaszámlálás az apró meglepetéseket rejtő naptár nélkül: gyerekek és felnőttek egyaránt rajonganak érte. De mi a titka, és miért vált ki belőlünk ilyen érzéseket? Íme, egy kis kalendáriumtörténet és néhány ötlet, hogy az idei advent is izgalmas legyen!
Plusz ajánló

8 dolog, ami miatt alig várjuk a tavaszt!

Zseniális izraeli tánctársulat, a megszokottnál is csodálatosabb Mandarin, a világ egyik legjelentősebb barokk együttese, egy ragyogó kontratenor, egy ikonikus amerikai rockbanda és a többszörös Grammy-díjas jazzszaxofonos, aki ez alkalommal a magyar népzenéből merít! 2022 áprilisában ismét minden Bartókról és napjaink legkiválóbb művészeinek vadonatúj alkotásairól szól majd. Minden műfajban mutatunk néhány csemegét a 2022-es Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek frissen bejelentett programjából.
Plusz advent

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.
Plusz ajánló

Sztárénekes és magyarországi bemutató a 2022-es Bartók Tavasz műsorán

Áprilisban immár másodjára rendezik meg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programsorozatát, melynek huszonnégy izgalmas programját már a nagyközönség elé tárták.