Plusz

Miért gondolkoznak másképp a művészek?

2017.10.01. 13:46
Ajánlom
A szobrászok, festők és építészek nemcsak nyelvezetükben különböznek - egészen máshogy észlelik a teret, mint az átlagemberek.

Vannak szakmák, vagy speciális érdeklődési területek, melyeknek művelőit már szóhasználatukból, beszédmódjukból felismerjük: ügyvédek, mérnökök vagy értékesítők, hogy csak a legismertebb sztereotípiáknál maradjunk. És persze a művészek, ahogy mondani szokás, ők nemcsak más nyelvet beszélnek, de teljesen máshogy is érzékelik a valóságot. 1946-ban a híres francia építész, Le Corbusier mondta:

A festők, szobrászok és építészek alapvetően máshogy fogják fel a teret, mint az átlagemberek.

A jelenségről most a The Conversation szerzője írt cikket.

A művészeknek már csak azért is máshogy kell gondolkodniuk, mert ők mindennapi munkájuk során használják fel azt a valóságot, amiben mi "csak" élünk. A festők saját szájízük szerint öntik vászonra, amit mi a maga pőreségében látunk; ami nekünk egy szimpla kő vagy márványdarab, abban a szobrászok már előre látják elkészült művüket; a puszta üres tér pedig az építészek számára az a hely, ahova következő épületüket álmodják.

GettyImages-85014032

GettyImages-85014032 (Fotó/Forrás: Edgar Mueller/Getty Images)

Edgar Mueller street art alkotásain vagy Michelangelo Pietáján, a művész milyen mesteri módon bánt a térbeli viszonyokkal, használta fel azokat egészen egyedi módon. Ez a fajta gondolkodásmód pedig természetesen nemcsak műveiket, de azt is befolyásolta, hogyan beszéltek és gondolkodtak az alkotók.

A Bangor University a UCL-lel együttműködve egy kutatásban vizsgálta meg, hogy a művészek valóban máshogy érzékelik-e a teret, mint az átlagemberek. A vizsgálat megerősítette a fentebb leírtakat. Térrel foglalkozó művészeket (festők, szobrászok, építészek) vizsgáltak meg, akik legalább 8 éves tapasztalattal rendelkeznek. Őket hasonlították össze más, nem a térrel kapcsolatos munkát végző átlagemberekkel. Mindkét csoportban 16 vizsgálati személy vett részt, egyenlően elosztva a nemek és életkorok tekintetében. A kutatás részeként Google utcaképeket, a vatikáni Szent Péter Bazilika képeit, és számítógép generálta szürreális képeket mutattak nekik.

A résztvevők minden egyes képnél olyan feladatokat kaptak, amelyekhez a térbeli gondolkodásukat kellett használniuk.

Le kellett írniuk a környezetet, bemutatni, hogyan fedeznék fel a képen látható teret, vagy hogy mit változtatnának rajta. Azért ilyen feladatokat választottak, mert ezek megválaszolásához nem szükséges semmiféle hozzáértés.

A kutatók a válaszokat kvantitatív és kvalitatív analízisnek vetették alá a Kognitív Diskurzus Analízis módszerét használva. Ennek lényege, hogy kiemeljék azokat a gondolatokat, amelyek a válaszok és a nyelvi kifejezések alatt rejtőznek. A vizsgálatot mutatja be az alábbi kisfilm is.

 A kutatás eredménye szerint a művészek sokkal bonyolultabb, kidolgozottabb válaszokat adtak a kérdésekre, mint a laikusok. A festők hajlamosak az ábrázoltakat 2D-s képként felfogni. Ilyen és ehhez hasonló válaszokat adtak:

Nyilvánvaló, hogy a kép azt szeretné, hogy kövessük a hajót a horizonton túl is.

Gyakran váltakoznak egy jelenet taglalása közben a háromdimenziós tér és a kétdimenziós kép között.

Ezzel ellentétben az építészek inkább a teret felbontó és határoló dolgokra koncentrálnak:

Olyan üregek vannak a falon belül, amelyek maguk is térré válnak.

A szobrászok agyának működése valahol a kettő között helyezkedik el: úgy gondolkodnak, mint az építészek, kivéve amikor a tér leírásáról van szó, ilyenkor inkább a festőkre hasonlítanak.

A festők és az építészek abban is különböznek, hogy hogyan nevezik meg egy kép legtávolabbi pontját: a festők hajlamosak a 'hátsó', míg az építészek a 'vég, vége' szavakat használni. A laikusok nem használtak ilyen kifejezéseket, inkább körbeírták a dolgot: a közepén, az alján, vagy szimplán: ott. Ők is sikerrel megoldottak minden feladatot, de nyelvezetük kevésbé volt részletgazdag, mint a művészeké.

A 30-as években keltett nagy szenzációt az a lingvisztikai elképzelés, miszerint a nyelv, amit beszélünk, hatással van arra is, ahogy gondolkodunk. A Sapir-Whorf hipotézist mutatta be populárisabb formában az Érkezés című film is. A hipotézissel rengeteg kutatás foglalkozott - ennek ellenére az elmélet mai napig vitákat szül. A UCL kutatása azonban egy lépéssel tovább ment, és azt mutatta be, hogy még egy nyelven és egy kultúrán belül is mennyire eltérhet az, ahogy az emberek a valóságot észlelik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz kult50

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Plusz felhívás

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Plusz ajánló

Botránykönyvek és filmsikerek a novemberi Fidelióban

Az ingyenes programmagazin novemberi számában többek között Horvát Lili mesél a velencei bemutatkozásáról, Lakatos Mónikát kérdeztük a WOMEX életműdíjról, de Földes Tamás is felidézte a múlt század egyik legnagyobb botrányhősét, Boris Viant. Lapozz bele online!
Plusz hír

Október végétől kapható a Vylyan Bogyólé

Hamarosan már bárki kortyolgathatja a Vylyan Pincészet legújabb nedűjét, a francia újbor készítésének hagyományait követő Bogyólét. A 2020-as palackokat Győri Katinka Laura, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójának címkéje díszíti.
Plusz könnyűzene

A Qualitons, a Platon Karataev és a Mörk a leginkább exportképes zenekaraink itthon

Idén második alkalommal állította össze a külföldön is labdába rúgó könnyűzenei együttesek listáját a HOTS.