Plusz

Miért gondolkoznak másképp a művészek?

2017.10.01. 13:46
Ajánlom
A szobrászok, festők és építészek nemcsak nyelvezetükben különböznek - egészen máshogy észlelik a teret, mint az átlagemberek.

Vannak szakmák, vagy speciális érdeklődési területek, melyeknek művelőit már szóhasználatukból, beszédmódjukból felismerjük: ügyvédek, mérnökök vagy értékesítők, hogy csak a legismertebb sztereotípiáknál maradjunk. És persze a művészek, ahogy mondani szokás, ők nemcsak más nyelvet beszélnek, de teljesen máshogy is érzékelik a valóságot. 1946-ban a híres francia építész, Le Corbusier mondta:

A festők, szobrászok és építészek alapvetően máshogy fogják fel a teret, mint az átlagemberek.

A jelenségről most a The Conversation szerzője írt cikket.

A művészeknek már csak azért is máshogy kell gondolkodniuk, mert ők mindennapi munkájuk során használják fel azt a valóságot, amiben mi "csak" élünk. A festők saját szájízük szerint öntik vászonra, amit mi a maga pőreségében látunk; ami nekünk egy szimpla kő vagy márványdarab, abban a szobrászok már előre látják elkészült művüket; a puszta üres tér pedig az építészek számára az a hely, ahova következő épületüket álmodják.

GettyImages-85014032

GettyImages-85014032 (Fotó/Forrás: Edgar Mueller/Getty Images)

Edgar Mueller street art alkotásain vagy Michelangelo Pietáján, a művész milyen mesteri módon bánt a térbeli viszonyokkal, használta fel azokat egészen egyedi módon. Ez a fajta gondolkodásmód pedig természetesen nemcsak műveiket, de azt is befolyásolta, hogyan beszéltek és gondolkodtak az alkotók.

A Bangor University a UCL-lel együttműködve egy kutatásban vizsgálta meg, hogy a művészek valóban máshogy érzékelik-e a teret, mint az átlagemberek. A vizsgálat megerősítette a fentebb leírtakat. Térrel foglalkozó művészeket (festők, szobrászok, építészek) vizsgáltak meg, akik legalább 8 éves tapasztalattal rendelkeznek. Őket hasonlították össze más, nem a térrel kapcsolatos munkát végző átlagemberekkel. Mindkét csoportban 16 vizsgálati személy vett részt, egyenlően elosztva a nemek és életkorok tekintetében. A kutatás részeként Google utcaképeket, a vatikáni Szent Péter Bazilika képeit, és számítógép generálta szürreális képeket mutattak nekik.

A résztvevők minden egyes képnél olyan feladatokat kaptak, amelyekhez a térbeli gondolkodásukat kellett használniuk.

Le kellett írniuk a környezetet, bemutatni, hogyan fedeznék fel a képen látható teret, vagy hogy mit változtatnának rajta. Azért ilyen feladatokat választottak, mert ezek megválaszolásához nem szükséges semmiféle hozzáértés.

A kutatók a válaszokat kvantitatív és kvalitatív analízisnek vetették alá a Kognitív Diskurzus Analízis módszerét használva. Ennek lényege, hogy kiemeljék azokat a gondolatokat, amelyek a válaszok és a nyelvi kifejezések alatt rejtőznek. A vizsgálatot mutatja be az alábbi kisfilm is.

 A kutatás eredménye szerint a művészek sokkal bonyolultabb, kidolgozottabb válaszokat adtak a kérdésekre, mint a laikusok. A festők hajlamosak az ábrázoltakat 2D-s képként felfogni. Ilyen és ehhez hasonló válaszokat adtak:

Nyilvánvaló, hogy a kép azt szeretné, hogy kövessük a hajót a horizonton túl is.

Gyakran váltakoznak egy jelenet taglalása közben a háromdimenziós tér és a kétdimenziós kép között.

Ezzel ellentétben az építészek inkább a teret felbontó és határoló dolgokra koncentrálnak:

Olyan üregek vannak a falon belül, amelyek maguk is térré válnak.

A szobrászok agyának működése valahol a kettő között helyezkedik el: úgy gondolkodnak, mint az építészek, kivéve amikor a tér leírásáról van szó, ilyenkor inkább a festőkre hasonlítanak.

A festők és az építészek abban is különböznek, hogy hogyan nevezik meg egy kép legtávolabbi pontját: a festők hajlamosak a 'hátsó', míg az építészek a 'vég, vége' szavakat használni. A laikusok nem használtak ilyen kifejezéseket, inkább körbeírták a dolgot: a közepén, az alján, vagy szimplán: ott. Ők is sikerrel megoldottak minden feladatot, de nyelvezetük kevésbé volt részletgazdag, mint a művészeké.

A 30-as években keltett nagy szenzációt az a lingvisztikai elképzelés, miszerint a nyelv, amit beszélünk, hatással van arra is, ahogy gondolkodunk. A Sapir-Whorf hipotézist mutatta be populárisabb formában az Érkezés című film is. A hipotézissel rengeteg kutatás foglalkozott - ennek ellenére az elmélet mai napig vitákat szül. A UCL kutatása azonban egy lépéssel tovább ment, és azt mutatta be, hogy még egy nyelven és egy kultúrán belül is mennyire eltérhet az, ahogy az emberek a valóságot észlelik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.
Zenés színház

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Vizuál

Nyaralástörténeti kiállítással nyílt meg a balatonfüredi Esterházy-kastély, amely újra régi fényében látható

A közelmúltban átadott Esterházy-kastély állandó kiállítása mélyebben foglalkozik a város kultúrtörténetével, minden oldalról körüljárva a gyógyvíz és a köré épült komplex gyógyászati központ múltját.
Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Színház

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Tízből kilenc gyerek rendszeresen hallgat zenét

Felmérés készült a gyerekek zenehallgatási szokásairól. Kiderült, hogy a magyar gyerekek kedvenc zenészei között túlsúlyban vannak a hazai előadók.
Plusz ajánló

Utcabállal ünneplik a francia nemzeti ünnepet

Július 13-án hat órától, a francia nemzeti ünnep előestéje alkalmából ingyenes koncertekkel és műhelyfoglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Francia Intézet.
Plusz ajánló

Udvari mulatság a kismartoni Esterházy-kastélyban

Július 20-án egész napos programokkal várják az érdeklődőket Kismartonba, az esemény idei mottója Vivaldihoz kapcsolódóan a négy évszak. A kastélyfesztivál során bárki betekinthet az Esterházyak egykori udvartartásába, a gyerekprogramok mellett pedig természetesen hangversenyekkel is készülnek a szervezők. 
Plusz hír

Kurtág György és Roska Botond is Wolf-díjban részesül

A rangos, pénzjutalommal is járó izraeli elismerést néhány hónap múlva vehetik át az idei díjazottak. Kurtág Györgyöt zeneművészeti, Roska Botondot pedig orvostudományi kategóriában tüntetik ki. A Wolf-díjasok több mint egyharmada a későbbiek során elnyerte a Nobel-díjat is.
Plusz hír

A debreceni BMW gyár mellett épülhet fel a Közlekedési Múzeum

A város központjától mintegy tíz kilométerre, egy szántóföldön húzhatják fel azt az épületkomplexumot, amely otthont adna a Közlekedési Múzeumnak is. A Népszava információi szerint az erről szóló pályázatot augusztus elején hirdetheti meg a minisztérium.