Plusz

Miért gondolkoznak másképp a művészek?

2017.10.01. 13:46
Ajánlom
A szobrászok, festők és építészek nemcsak nyelvezetükben különböznek - egészen máshogy észlelik a teret, mint az átlagemberek.

Vannak szakmák, vagy speciális érdeklődési területek, melyeknek művelőit már szóhasználatukból, beszédmódjukból felismerjük: ügyvédek, mérnökök vagy értékesítők, hogy csak a legismertebb sztereotípiáknál maradjunk. És persze a művészek, ahogy mondani szokás, ők nemcsak más nyelvet beszélnek, de teljesen máshogy is érzékelik a valóságot. 1946-ban a híres francia építész, Le Corbusier mondta:

A festők, szobrászok és építészek alapvetően máshogy fogják fel a teret, mint az átlagemberek.

A jelenségről most a The Conversation szerzője írt cikket.

A művészeknek már csak azért is máshogy kell gondolkodniuk, mert ők mindennapi munkájuk során használják fel azt a valóságot, amiben mi "csak" élünk. A festők saját szájízük szerint öntik vászonra, amit mi a maga pőreségében látunk; ami nekünk egy szimpla kő vagy márványdarab, abban a szobrászok már előre látják elkészült művüket; a puszta üres tér pedig az építészek számára az a hely, ahova következő épületüket álmodják.

GettyImages-85014032

GettyImages-85014032 (Fotó/Forrás: Edgar Mueller/Getty Images)

Edgar Mueller street art alkotásain vagy Michelangelo Pietáján, a művész milyen mesteri módon bánt a térbeli viszonyokkal, használta fel azokat egészen egyedi módon. Ez a fajta gondolkodásmód pedig természetesen nemcsak műveiket, de azt is befolyásolta, hogyan beszéltek és gondolkodtak az alkotók.

A Bangor University a UCL-lel együttműködve egy kutatásban vizsgálta meg, hogy a művészek valóban máshogy érzékelik-e a teret, mint az átlagemberek. A vizsgálat megerősítette a fentebb leírtakat. Térrel foglalkozó művészeket (festők, szobrászok, építészek) vizsgáltak meg, akik legalább 8 éves tapasztalattal rendelkeznek. Őket hasonlították össze más, nem a térrel kapcsolatos munkát végző átlagemberekkel. Mindkét csoportban 16 vizsgálati személy vett részt, egyenlően elosztva a nemek és életkorok tekintetében. A kutatás részeként Google utcaképeket, a vatikáni Szent Péter Bazilika képeit, és számítógép generálta szürreális képeket mutattak nekik.

A résztvevők minden egyes képnél olyan feladatokat kaptak, amelyekhez a térbeli gondolkodásukat kellett használniuk.

Le kellett írniuk a környezetet, bemutatni, hogyan fedeznék fel a képen látható teret, vagy hogy mit változtatnának rajta. Azért ilyen feladatokat választottak, mert ezek megválaszolásához nem szükséges semmiféle hozzáértés.

A kutatók a válaszokat kvantitatív és kvalitatív analízisnek vetették alá a Kognitív Diskurzus Analízis módszerét használva. Ennek lényege, hogy kiemeljék azokat a gondolatokat, amelyek a válaszok és a nyelvi kifejezések alatt rejtőznek. A vizsgálatot mutatja be az alábbi kisfilm is.

 A kutatás eredménye szerint a művészek sokkal bonyolultabb, kidolgozottabb válaszokat adtak a kérdésekre, mint a laikusok. A festők hajlamosak az ábrázoltakat 2D-s képként felfogni. Ilyen és ehhez hasonló válaszokat adtak:

Nyilvánvaló, hogy a kép azt szeretné, hogy kövessük a hajót a horizonton túl is.

Gyakran váltakoznak egy jelenet taglalása közben a háromdimenziós tér és a kétdimenziós kép között.

Ezzel ellentétben az építészek inkább a teret felbontó és határoló dolgokra koncentrálnak:

Olyan üregek vannak a falon belül, amelyek maguk is térré válnak.

A szobrászok agyának működése valahol a kettő között helyezkedik el: úgy gondolkodnak, mint az építészek, kivéve amikor a tér leírásáról van szó, ilyenkor inkább a festőkre hasonlítanak.

A festők és az építészek abban is különböznek, hogy hogyan nevezik meg egy kép legtávolabbi pontját: a festők hajlamosak a 'hátsó', míg az építészek a 'vég, vége' szavakat használni. A laikusok nem használtak ilyen kifejezéseket, inkább körbeírták a dolgot: a közepén, az alján, vagy szimplán: ott. Ők is sikerrel megoldottak minden feladatot, de nyelvezetük kevésbé volt részletgazdag, mint a művészeké.

A 30-as években keltett nagy szenzációt az a lingvisztikai elképzelés, miszerint a nyelv, amit beszélünk, hatással van arra is, ahogy gondolkodunk. A Sapir-Whorf hipotézist mutatta be populárisabb formában az Érkezés című film is. A hipotézissel rengeteg kutatás foglalkozott - ennek ellenére az elmélet mai napig vitákat szül. A UCL kutatása azonban egy lépéssel tovább ment, és azt mutatta be, hogy még egy nyelven és egy kultúrán belül is mennyire eltérhet az, ahogy az emberek a valóságot észlelik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.
Vizuál

13 éves magyar fiú nyert díjat Cannes-ban

Százados Ábel mobiltelefonnal forgatott kisfilmjéért nyerte el a Legígéretesebb Fiatal Filmes díját a rangos francia filmfesztiválon.
Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Színház

Tiltakozik a Kritikus Céh az állami támogatások elosztása miatt, veszélyben az Átrium

A Katona és az Örkény Színház nem ad be pályázatot idén az NKA-hoz új produkció létrehozására, hogy ezzel segítse a független és befogadó színházak pénzhez jutását. Közben a Színházi Kritikusok Céhe arról ír, mind a szakma, mind a közönség lehetőségei kárt szenved a pénzosztók döntése nyomán. - CIKKÜNK FRISSÜLT!
Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Megtalálták a Notre-Dame zárókövét díszítő egyik angyalszobrot

A törmelékek között megtalálták az április 15-i tűzben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame kereszthajójának zárókövét díszítő négy aranyozott angyalka egyikét - közölte André Finot, a székesegyház kommunikációs vezetője.
Plusz Partitúra

Így készült a Partitúra pannonhalmi adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal az ezeréves Pannonhalmi Főapátságba és környékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 
Plusz kult50

Népzenétől Frida Kahlóig – Itt nézheti vissza a Kult50-videók legjobb pillanatait!

Kedden és csütörtökön, párosával mutatjuk be 2018 kulturális életének legfontosabb alakjait, akik a Kult50 válogatásába bekerültek. Ugye nem maradt le a videókról?
Plusz ajánló

Tervezd a nyarat a júniusi Fidelióval

Az ingyenes programmagazin júniusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Omara Portuondóval, Sándor Pállal, Szálinger Balázzsal és Háy Jánossal. Lapozz bele online!
Plusz ajánló

Az ezeréves Pannonhalmára látogat el a Partitúra

A pannonhalmi bencés közösség ezeréves múltjába, a szerzetesek életmódjába, mindennapjaikba nyújt betekintést a Partitúra május 22-i adása. Szerda esténként folytatódik Miklósa Erika és Batta András országjáró műsora a Duna Televízióban.