Plusz

Miért gondolkoznak másképp a művészek?

2017.10.01. 13:46
Ajánlom
A szobrászok, festők és építészek nemcsak nyelvezetükben különböznek - egészen máshogy észlelik a teret, mint az átlagemberek.

Vannak szakmák, vagy speciális érdeklődési területek, melyeknek művelőit már szóhasználatukból, beszédmódjukból felismerjük: ügyvédek, mérnökök vagy értékesítők, hogy csak a legismertebb sztereotípiáknál maradjunk. És persze a művészek, ahogy mondani szokás, ők nemcsak más nyelvet beszélnek, de teljesen máshogy is érzékelik a valóságot. 1946-ban a híres francia építész, Le Corbusier mondta:

A festők, szobrászok és építészek alapvetően máshogy fogják fel a teret, mint az átlagemberek.

A jelenségről most a The Conversation szerzője írt cikket.

A művészeknek már csak azért is máshogy kell gondolkodniuk, mert ők mindennapi munkájuk során használják fel azt a valóságot, amiben mi "csak" élünk. A festők saját szájízük szerint öntik vászonra, amit mi a maga pőreségében látunk; ami nekünk egy szimpla kő vagy márványdarab, abban a szobrászok már előre látják elkészült művüket; a puszta üres tér pedig az építészek számára az a hely, ahova következő épületüket álmodják.

GettyImages-85014032

GettyImages-85014032 (Fotó/Forrás: Edgar Mueller/Getty Images)

Edgar Mueller street art alkotásain vagy Michelangelo Pietáján, a művész milyen mesteri módon bánt a térbeli viszonyokkal, használta fel azokat egészen egyedi módon. Ez a fajta gondolkodásmód pedig természetesen nemcsak műveiket, de azt is befolyásolta, hogyan beszéltek és gondolkodtak az alkotók.

A Bangor University a UCL-lel együttműködve egy kutatásban vizsgálta meg, hogy a művészek valóban máshogy érzékelik-e a teret, mint az átlagemberek. A vizsgálat megerősítette a fentebb leírtakat. Térrel foglalkozó művészeket (festők, szobrászok, építészek) vizsgáltak meg, akik legalább 8 éves tapasztalattal rendelkeznek. Őket hasonlították össze más, nem a térrel kapcsolatos munkát végző átlagemberekkel. Mindkét csoportban 16 vizsgálati személy vett részt, egyenlően elosztva a nemek és életkorok tekintetében. A kutatás részeként Google utcaképeket, a vatikáni Szent Péter Bazilika képeit, és számítógép generálta szürreális képeket mutattak nekik.

A résztvevők minden egyes képnél olyan feladatokat kaptak, amelyekhez a térbeli gondolkodásukat kellett használniuk.

Le kellett írniuk a környezetet, bemutatni, hogyan fedeznék fel a képen látható teret, vagy hogy mit változtatnának rajta. Azért ilyen feladatokat választottak, mert ezek megválaszolásához nem szükséges semmiféle hozzáértés.

A kutatók a válaszokat kvantitatív és kvalitatív analízisnek vetették alá a Kognitív Diskurzus Analízis módszerét használva. Ennek lényege, hogy kiemeljék azokat a gondolatokat, amelyek a válaszok és a nyelvi kifejezések alatt rejtőznek. A vizsgálatot mutatja be az alábbi kisfilm is.

 A kutatás eredménye szerint a művészek sokkal bonyolultabb, kidolgozottabb válaszokat adtak a kérdésekre, mint a laikusok. A festők hajlamosak az ábrázoltakat 2D-s képként felfogni. Ilyen és ehhez hasonló válaszokat adtak:

Nyilvánvaló, hogy a kép azt szeretné, hogy kövessük a hajót a horizonton túl is.

Gyakran váltakoznak egy jelenet taglalása közben a háromdimenziós tér és a kétdimenziós kép között.

Ezzel ellentétben az építészek inkább a teret felbontó és határoló dolgokra koncentrálnak:

Olyan üregek vannak a falon belül, amelyek maguk is térré válnak.

A szobrászok agyának működése valahol a kettő között helyezkedik el: úgy gondolkodnak, mint az építészek, kivéve amikor a tér leírásáról van szó, ilyenkor inkább a festőkre hasonlítanak.

A festők és az építészek abban is különböznek, hogy hogyan nevezik meg egy kép legtávolabbi pontját: a festők hajlamosak a 'hátsó', míg az építészek a 'vég, vége' szavakat használni. A laikusok nem használtak ilyen kifejezéseket, inkább körbeírták a dolgot: a közepén, az alján, vagy szimplán: ott. Ők is sikerrel megoldottak minden feladatot, de nyelvezetük kevésbé volt részletgazdag, mint a művészeké.

A 30-as években keltett nagy szenzációt az a lingvisztikai elképzelés, miszerint a nyelv, amit beszélünk, hatással van arra is, ahogy gondolkodunk. A Sapir-Whorf hipotézist mutatta be populárisabb formában az Érkezés című film is. A hipotézissel rengeteg kutatás foglalkozott - ennek ellenére az elmélet mai napig vitákat szül. A UCL kutatása azonban egy lépéssel tovább ment, és azt mutatta be, hogy még egy nyelven és egy kultúrán belül is mennyire eltérhet az, ahogy az emberek a valóságot észlelik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Jazz/World

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.
Vizuál

Új Dirty Dancing-film készül Jennifer Grey főszereplésével

A Piszkos táncok folytatásába visszatér az eredeti film főszereplőnője - jelentette be Jon Feltheimer, a Lionsgate stúdió vezérigazgatója, megerősítve a már júliusban felröppent híreket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Plusz hír

Art is Business: díjátadó és konferencia az idei évben

Már lehet nevezni és jelölni az Art is Business Díjra, decemberben pedig megrendezik az első Art is Business Konferenciát a Trafóban.
Plusz ajánló

15 éves az ország leghosszabb összművészeti fesztiválja, a Kultkikötő

Egészen pontosan 2006. július 14-én, Mohácsi János Veszett fejsze című előadásával kezdődött el a Kultkikötő története. A lelkesedésből induló kezdeményezés (egyik) küldetése az volt, hogy életet leheljen a Balaton-parton található kihasználatlan szabadtéri játszóhelyekbe, és ez által elérhetővé tegye a helyiek és a nyaralóközönség számára a minőségi szórakozást.
Plusz galéria

Hangolódj galériánkkal az Ékszerek Éjszakájára!

Idén is lesz Ékszerek Éjszakája a tematika pedig 0- / Zero negative. A nyitásig mutatunk egy kis ízelítőt!
Plusz hír

Augusztus 15. után sem lehet zenés-táncos rendezvényeket tartani

Bármilyen változtatás kockázatos - indokolta a csütörtök reggeli bejelentést Gulyás Gergely.