Plusz

Miért is rendelkeznénk régizenei ismeretekkel?

2011.02.19. 18:22
Ajánlom
Tartsunk rövid szemlét a hazai tömegoktatás ismeretanyagát előíró dokumentumok felett.

A Nemzeti alaptanterv (Nat)

Az általános és kötelező közoktatás tartalmának egyetlen kötelező dokumentuma Magyar Bálint 2003-as reformja óta a Nemzeti alaptanterv. A - közelebbről nem tisztázott jelentésű - kompetencia alapú oktatás nevében Magyar tudvalevően ellenezte kötelező tartalmak előírását, szerzők, művek megnevezését, így azokat a Natból egyszerűen törölték. A dokumentum zenetörténeti kérdésekkel a 7-8. osztályban foglalkozik először a zenehallgatási fejezetben, imígyen:

„Zeneművek felismertetése jellegzetes témáik alapján.
Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismertetése, feldolgozás önállóan vagy tanár segítségével elkészített kiselőadás formájában (egyéni felkészülés pl. könyvtárhasználat, internet segítségével).
A különféle zenetörténeti korszakok, a kortárs zene legjelentősebb zeneirodalmi alkotásainak megismertetése. A különböző korok populáris zenéinek bemutatása."

A 9-12. évfolyamra vonatkozóan, ahol nincs végig valamennyi iskolatípusban zeneoktatás, a Nat mindössze a következőket mondja:
„A zeneirodalom kiemelkedő alkotásainak felismertetése, azonosítása."

Ha azt kérdezzük, milyen lobbiérdekek húzódnak meg emögött, néhány liberális tankönyvszerző azon törekvését találjuk, hogy ne legyen központilag előírt egyféle tudás, lehessen választani olyan tankönyveket is, amelyekben a szerzők saját elképzelései érvényesülnek. Így a tankönyvszerzők által kivívott kétes szabadság oltárán feláldozták a nemzeti műveltség elemi követelményeit. Nem lennénk igazságosak, ha mindent ennek a számlájára írnánk. A Nat alapján ún. kerettantervek készültek, amelyek már előírhattak tartalmakat. Ám 2003-tól a kerettantervek kötelezőségét is eltörölték, helyettesíthetővé váltak az ún. helyi tantervvel, helyi megoldásokkal. Így történhetett, hogy a saját arculatra törekvő alternatív iskolák között előfordul olyan, ahol az énekkönyvben még kotta sincs, kizárólag csak kétes értékű művek dalszövegei.

A kerettanterv

Egyes, főleg 2000-ben az oktatási tárca által kidolgoztatott, akkor még kötelező kerettantervek és az azok alapján készült tankönyvek tartalmaznak zenetörténeti ismereteket, a középkortól a klasszicizmus időszakáig terjedő időkből szerzőket. Ezen könyvek használata meglehetősen elterjedt, így ha a diákokra nem ragad mégse valódi tudás, akkor az már a pedagógusképzés hiányosságaira utal. A legelterjedtebb használatú 2000-es kerettantervből 2003-ban Magyar töröltetett tartalmakat, és betoldatott másokat, a közzétett dokumentumokból ez jól nyomon követhető. Illusztrálja a tantervek összehangolatlanságát, hogy míg a 2003-as Nat csak a 7. évfolyamtól ír elő zenetörténeti ismereteket, a megörökölt 2000-es kerettanterv, melyet a 2003-as alaptantervi reform továbbra is érvényesnek mondott ki, már 5. évfolyamtól taglalja azokat.

Az ének-zene tanár képzési követelményei

Az ének-zene tanár alapképzési szak követelményei megkoronázzák zeneoktatásunk problémáit. Lakonikus tömörséggel ez és ennyi áll benne az elvárt zenetörténeti ismeretekről:

„zeneelméleti és zenetörténeti ismeretkörök (zeneirodalmi műveltség és ismeretterjesztés, zeneművek elemzése)"

Be kell vallanom, jó ideje nem vagyok meggyőződve a nagyfokú felsőoktatási autonómia minden tekintetben üdvös voltáról. Meggyőződésem, hogy abszurditását nem pusztán az ének-zene tanári szak idézett követelményeire épülő oktatás illusztrálja, de ékes példája a helyzet tarthatatlanságának.
Régizenei projektünk kapcsán tájékozódtam afelől, miként áll a régizene ügye a hazai felsőoktatásban. Akár a művészképzést nézem, akár a zenetanár vagy művésztanár-képzést, megengedett az oktatói kar össztudásában, a publikációkból kirajzolódó tudományos érdeklődésében az egészen súlyos féloldalasság. Nagyítóval kell keresni azokat az oktatókat, akik oktatói-kutatói tevékenységükben régizenei irányultságúak. Ez igen kis mértékben valószínűsíti, hogy oktatóként, muzsikusként kellő mértékben bírnak régizenei tájékozottsággal. Így növendékeik, köztük az ének-zene tanárok ez irányú felkészültsége is alacsony, ami rányomja a bélyegét a közoktatásban is a tanulók régizenei tudására, érdeklődésére.

Jelentős reformok szükségesek az oktatás teljes vertikumában, ha számottevő fordulatot akarunk elérni. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kelemen Gáspár nyerte az Országos Koncz János Hegedűversenyt

Kelemen Gáspár nyerte a XVI. Országos Koncz János Hegedűverseny nagydíját, a megmérettetést november 29. és december 1. között rendezték Szombathelyen.
Vizuál

Ritka filmfelvételeken Rodin, Monet, Renoir és Degas

Láttad már Monet-t miközben vízililiomokat fest a kertjében, vagy Roden-t kőfaragás közben? Az 1915-ben készült felvételeken a művészettörténet meghatározó francia alakjait láthatjuk.
Színház

Neves színészek gyerekkori fotói a Rózsavölgyi Szalon adventi kalendáriumában

Szőke kislány egy karácsonyi ablakban, barna kisfiú macival a karjában – vajon felismeri őket? Segítünk: mindannyian a Rózsavölgyi Szalonban játszanak. Neves színészek gyerekkori fotóiból nyílnak a Rózsavölgyi Szalon adventi ablakai a facebook oldalukon.
Vizuál

A Töki 70 éves lett, és még mindig csak a szőnyegét akarja

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját Jeff Bridges Oscar-díjas amerikai színész, akiről kollégái, barátai azt mondják, a világ legkedvesebb, leglazább embere. Nem csoda, hiszen ő a Töki.
Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz tokió

Magyar kulturális intézet nyílt Tokióban

Kodály Zoltán fontos összekötő kapocs a két ország zeneművészete között és más művészeti ágak is rendszeresen bemutatkoznak Japánban - emeltek ki a megnyitón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 
Plusz hír

A kulturális örökség részévé tennék az eszpresszót az olaszok

A világ szellemi kulturális örökségének részévé akarja nyilvánítani az eszpresszó kávét Olaszország, amely szerint "az eszpresszó az olasz gasztronómiai kultúra kifejeződése, amely védelmet élvez".
Plusz magazin

Bátorság vagy botránykeltés? – Márkák a kultúraépítés útján

A művészetek és a vállalatok nagyon is összeillenek – csak épp nem tudnak róla. De persze az sem mindegy, hogyan, mit és miért támogatunk. Szakembereket kérdeztünk a témáról.
Plusz hír

Salátatörvény nyomán szűnhet meg az NKA

Az Artportal információi szerint a kormányzat egy kulturális salátatörvényt nyomna át a Parlamenten, amelyben az NKA megszűnéséről is rendelkeznének.
Plusz hír

Egymilliárd forintos növekedés a magyar zeneiparban

Az előző évhez képest több mint egymilliárd forintos növekedést produkált tavaly a hazai hangfelvétel-iparág. A legnagyobb emelkedést a digitális értékesítések hozták.