Plusz

Miért szeretjük a szomorú dallamokat?

2018.12.15. 08:00
Ajánlom
Egy 2016-os tanulmány szerint az empátiaérzékünk és a hormonok felelősek azért, amiért előszeretettel hallgatunk depresszív melódiákat.

Mozart Requiemje évszázadok óta megmozgatja az embereket, de a popzenei slágerlisták élén is ott díszelegnek azok a számok, amelyek a veszteségről és szomorúságról szólnak. A melankolikus zenék iránt érzett lelkesedésünk teljesen paradox, hiszen miért hallgatunk szomorú nótákat, ha éppen szeretnénk kilábalni a nehéz élethelyzetekből? A Frontiers in Psychologyban közzétett tanulmány szerint mindez az empátiára vezethető vissza. A téma kutatói 102 önkéntes bevonásával készítettek reprezentatív felmérést, melynek során egy instrumentális szomorú zenét, Michael Kamen Discovery of the Camp című művét hallgattatták velük, aminek rövid verziója Az elit alakulat című filmben is fölbukkant. A hallgatók többsége egyébként nem ismerte föl a dallamot, ami cél is volt a kutatók részéről, hiszen

szerették volna, ha nem befolyásolja a hallgatót semmilyen előzetes emlék. Az instrumentális zene pedig azért volt preferencia, mert a dalszöveg is erős emocionális hatással bír, amitől mentesíteni szerették volna a befogadót.

A résztvevőktől számos más előzetes információt is begyűjtöttek azzal kapcsolatban, hogy milyen a mentális, fizikai alapállapotuk, életminőségük. Emellett a zenei preferenciájukat, és az empátiaérzékre vonatkozó „interperszonális reaktivitási indexet” is felmérték. A zenehallgatás végén pedig megkérdezték tőlük, milyen érzést váltott ki belőlük az adott zene: megnyugtató vagy inkább idegesítő, zavaró volt-e. Azok, akik arról számoltak be, hogy megindította őket a hallgatott dallam, azt mondták, egyszerre tapasztaltak kellemes, feszült és szomorú érzést. A kutatók az eredményeket összevetve úgy találták,

azok, akiket megindított a zene, nagyobb empátiaérzékkel bírtak azoknál, mint azok, akiket hidegen hagyott a dallam.

A kutatók azt is megállapították, nemcsak az érzelmi rezonanciával, de az önkontrollal és az érzelmi távolságtartással is összefügg a melankolikus dallamok élvezete. Az empátia egyik speciális összetevője az „empátiás aggodalom”, ami a másik ember szomorúságának tudomásul vétele. Ennek a konkrét képességnek a foka jósolta meg a legpontosabban a szomorú zene iránti nyitottság mértékét.  

A kutatók kitértek a téma fizikai, testi aspektusára is. Mint írják, mindannyian érezzük a sírás jótékony fizikai hatását, a megkönnyebbülést és megnyugvást. Ennek oka a sírás során felszabaduló kémiai vegyületek összetétele. Egy közelmúltbéli elmélet szerint még egy elképzelt szomorú esemény hatására is megindul a testben az endokrintermelés, melynek funkciója a mentális fájdalomcsillapítás. Az endokrint oxytocin és prolactin hajtja, amelyek a kellemes érzések előidézésért felelősek. Ez a hormonkeverék tehát egésze pozitív hatású, főleg, ha kivesszük a képletből a kiváltó okot, a szomorú eseményt.

Ezt tudja tehát a szomorú zene: úgy váltja ki az „örömkoktél termelést”, hogy nem kell ténylegesen átélnünk a szomorú eseményt.

Ezt a drogot használja a zeneterápia a mentális betegségek gyógyítására, amiről már oly sokat írtunk.

(forrás: greatergood.berkeley.edu)

Ezek a zeneirodalom különleges gyászmiséi

Kapcsolódó

Ezek a zeneirodalom különleges gyászmiséi

„Requiem æternam dona eis, Domine…” Halottak napja alkalmából összegyűjtöttük a zeneirodalom legszebb gyászmiséit Brahmstól Brittenen át Ligeti Györgyig.

"Mindenkinek van valami különös kötődése Mozarthoz"

Dinyés Dániel zeneszerző, karmester, korrepetitor, operamagyarázó, és még sorolhatnánk. A sokoldalú zenésszel most az Ördögkatlan Fesztivál egyik programjáról, Mozart Requiemjének előadásáról beszélgettünk. INTERJÚ

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Plusz galéria

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.
Plusz hír

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Plusz hír

Online rendezik meg az éves szinkronszemlét

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Szinkron Alapszervezete (SziA) ősszel rendezte volna meg a hagyományos Szinkronünnepet és a Szinkronikum Díjátadó gálát, viszont a járványhelyzet miatt az esemény elmaradt. A szervezet azonban fontosnak tartja, hogy – habár most nincs lehetőség a személyes találkozásra – díjazza a tavalyi év legjobb szinkronos alkotásait és a legkiemelkedőbb művészeket.
Plusz hír

Gyönyörű, zöld kertté alakul Párizs legendás sugárútja, a Champs-Élysées

Átalakul a francia főváros leghíresebb sugárútja, miután Anne Hidalgo polgármester zöldutat adott a zöld elképzelésnek. 2030-ra már teljesen új fényben tündökölhet a ma még brutális autóforgalommal terhelt Champs-Élysées.