Plusz

Miért szeretjük a szomorú dallamokat?

2018.12.15. 08:00
Ajánlom
Egy 2016-os tanulmány szerint az empátiaérzékünk és a hormonok felelősek azért, amiért előszeretettel hallgatunk depresszív melódiákat.

Mozart Requiemje évszázadok óta megmozgatja az embereket, de a popzenei slágerlisták élén is ott díszelegnek azok a számok, amelyek a veszteségről és szomorúságról szólnak. A melankolikus zenék iránt érzett lelkesedésünk teljesen paradox, hiszen miért hallgatunk szomorú nótákat, ha éppen szeretnénk kilábalni a nehéz élethelyzetekből? A Frontiers in Psychologyban közzétett tanulmány szerint mindez az empátiára vezethető vissza. A téma kutatói 102 önkéntes bevonásával készítettek reprezentatív felmérést, melynek során egy instrumentális szomorú zenét, Michael Kamen Discovery of the Camp című művét hallgattatták velük, aminek rövid verziója Az elit alakulat című filmben is fölbukkant. A hallgatók többsége egyébként nem ismerte föl a dallamot, ami cél is volt a kutatók részéről, hiszen

szerették volna, ha nem befolyásolja a hallgatót semmilyen előzetes emlék. Az instrumentális zene pedig azért volt preferencia, mert a dalszöveg is erős emocionális hatással bír, amitől mentesíteni szerették volna a befogadót.

A résztvevőktől számos más előzetes információt is begyűjtöttek azzal kapcsolatban, hogy milyen a mentális, fizikai alapállapotuk, életminőségük. Emellett a zenei preferenciájukat, és az empátiaérzékre vonatkozó „interperszonális reaktivitási indexet” is felmérték. A zenehallgatás végén pedig megkérdezték tőlük, milyen érzést váltott ki belőlük az adott zene: megnyugtató vagy inkább idegesítő, zavaró volt-e. Azok, akik arról számoltak be, hogy megindította őket a hallgatott dallam, azt mondták, egyszerre tapasztaltak kellemes, feszült és szomorú érzést. A kutatók az eredményeket összevetve úgy találták,

azok, akiket megindított a zene, nagyobb empátiaérzékkel bírtak azoknál, mint azok, akiket hidegen hagyott a dallam.

A kutatók azt is megállapították, nemcsak az érzelmi rezonanciával, de az önkontrollal és az érzelmi távolságtartással is összefügg a melankolikus dallamok élvezete. Az empátia egyik speciális összetevője az „empátiás aggodalom”, ami a másik ember szomorúságának tudomásul vétele. Ennek a konkrét képességnek a foka jósolta meg a legpontosabban a szomorú zene iránti nyitottság mértékét.  

A kutatók kitértek a téma fizikai, testi aspektusára is. Mint írják, mindannyian érezzük a sírás jótékony fizikai hatását, a megkönnyebbülést és megnyugvást. Ennek oka a sírás során felszabaduló kémiai vegyületek összetétele. Egy közelmúltbéli elmélet szerint még egy elképzelt szomorú esemény hatására is megindul a testben az endokrintermelés, melynek funkciója a mentális fájdalomcsillapítás. Az endokrint oxytocin és prolactin hajtja, amelyek a kellemes érzések előidézésért felelősek. Ez a hormonkeverék tehát egésze pozitív hatású, főleg, ha kivesszük a képletből a kiváltó okot, a szomorú eseményt.

Ezt tudja tehát a szomorú zene: úgy váltja ki az „örömkoktél termelést”, hogy nem kell ténylegesen átélnünk a szomorú eseményt.

Ezt a drogot használja a zeneterápia a mentális betegségek gyógyítására, amiről már oly sokat írtunk.

(forrás: greatergood.berkeley.edu)

Ezek a zeneirodalom különleges gyászmiséi

Kapcsolódó

Ezek a zeneirodalom különleges gyászmiséi

„Requiem æternam dona eis, Domine…” Halottak napja alkalmából összegyűjtöttük a zeneirodalom legszebb gyászmiséit Brahmstól Brittenen át Ligeti Györgyig.

"Mindenkinek van valami különös kötődése Mozarthoz"

Dinyés Dániel zeneszerző, karmester, korrepetitor, operamagyarázó, és még sorolhatnánk. A sokoldalú zenésszel most az Ördögkatlan Fesztivál egyik programjáról, Mozart Requiemjének előadásáról beszélgettünk. INTERJÚ

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Halk lombok alatt – Megjelent a novemberi Fidelio

Ingyenes programmagazinunk legfrissebb számában az időrendi bontások és ajánlók mellett számos interjút és magazinos anyagot olvashat. A novemberi számot keresse országszerte, az ismert terjesztési pontokon vagy lapozzon bele online!
Plusz ajánló

Színészek kalauzolnak végig a Szépművészeti terein

Az elmúlt évben a járványhelyzet miatt félbeszakadt a Szépművészeti Múzeumban nagy sikerrel futó Textúra című sorozat. A tervezett kilenc előadásból csupán kettőt láthatott a nagyközönség, de október 19-től újra folytatódik a különleges összművészeti program, amely változatlan tartalommal és színészi gárdával várja az érdeklődőket.
Plusz ajánló

Kulturális sokszínűség a ZsiMü kínálatában

Az eredetileg májusra tervezett Zsidó Művészeti Napok programjai a világjárvány miatt nem tudtak megvalósulni, így rendhagyó módon októbertől decemberig tart a zsidó kultúra ünnepe, melynek kínálatában izgalmas előadások, egyedi felállású zenei formációk, népszerű művészek és egy különleges kiállítás is szerepel a már jól ismert helyszíneken.
Plusz ajánló

Kulturális programok középpontjában a vadászat

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál utolsó öt napja is izgalmas és tartalmas programokat kínál. Az események között megtalálhatók klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítés, színházi előadás, valamint képző- és iparművészeti tárlatok, amelyek részben a világkiállítás időszakán túl is látogathatók lesznek.
Plusz dalszerzők napja

„És jött a doktor...” – Így segít a zene pandémia idején 

Az Artisjusnak a Dalszerzők Napja alkalmából készített felmérése szerint a koronavírus-járvány idején a magyarok 64 százalékának segített a muzsika, különösen a legfiatalabbaknak és a legidősebbeknek.