Plusz

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

2018.05.06. 17:00
Ajánlom
A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja.

Amikor meghalt Petőfi Sándor, akkor a kortárs közönség azt várta volna el Szendrey Júliától, hogy vagy haljon utána lehetőleg azonnal, vagy legalábbis élete végéig a nemzet özvegyeként gyászolja.

Az végképp nem érdekelt senkit, hogy ő egy önálló személyiség, sőt, van egy gyereke, akivel kénytelen boldogulni valahogy, miközben semmilyen bevétele nem volt. Egyetlen lehetősége volt, hogy férjhez megy, és ezt soha nem bocsátották meg neki" - mesélt lapunknak a nemzet özvegye mítoszról és hatásáról Nyáry Krisztián. 

A közönségi fenti elvárásának megfelelően Szendrey Júliának a költő halála utáni élete mintha kitörlődött volna a köztudatból. 

1850-ben, egy évvel Petőfi eltűnése után még mindig csak 21 évesen hozzáment a 30 éves Horvát Árpádhoz. A második házasságáról azonban nem csak azt érdemes tudni, hogy fogott Petőfinek a Szeptember végénnel kimondott átka és boldogtalan volt a frigy, hanem hogy Szendrey Júlia végre maga is publikáló szerzővé vált, illetve a házasságkötéskor másfél éves Petőfi Zoltánnak még négy féltestvére született.

"A gyermekek kivételesen gazdag szellemi légkörben nőttek fel. Az 1857-től önálló irodalmi karriert folytató, rendszeresen publikáló édesanya, az egyetemi professzor és történész édesapa, aki a szintén történész Horvát István fia volt, a Gyulai Pállal összeházasodó nagynéni, Szendrey Mária és gyermekeinek társasága olyan intellektuális légkört teremthetett, amelyben az írás a legfiatalabb családtagok számára is szórakoztató játékot és örömforrást jelentett. Ennek köszönhetően kivételesen sok forrás maradt fenn tőlük, amelyek nemcsak azért izgalmasak, mert ebből a különleges családból származnak, hanem önmagában azért is, mert

ritka szerencsének számít az, ha nemcsak a gyermekkorra visszaemlékező önéletírás, hanem konkrétan gyermekek által létrehozott írások kerülnek a történész kezébe"

- írja vendégposztjában Gyimesi Emese a két év után februárban újraindult Mindennapok történetblogon.

A gyerekek egymás közti levelezéséből több részlet kiderül arról, hogyan is nevelkedett Petőfi fia. Ezek alapján a kutató több városi legendát is cáfol Zoltánnal kapcsolatban.

 Szendrey Júlia a kezdetektől igyekezett Zoltán identitásában hangsúlyossá tenni az apai örökséghez való kapcsolódást.

Olyan emberekkel vette körül, akik Petőfi barátai, életének fontos szereplői voltak.  "A kisfiú gyámjának nem a mostohaapát, Horvát Árpádot, hanem első férje testvérét, Petőfi Istvánt választotta. A gyám hivatalos kinevezésére azért volt szükség, mert 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia Petőfi összes költeményeinek ítélte 1000 forintos nagydíját, és ezt az összeget az árvaszék kezelésébe adták" - magyarázza Gyimesi, majd kitér arra is, hogy a fiú az 1860-as években már nem Pesten nevelkedett, hanem Csákón, gyámjánál, Petőfi Istvánnál. A 19. században ez nem számított kivételesnek: a gyermek Petőfi Sándor öt és fél évesen már nem a saját szülei otthonában lakott, hanem kecskeméti rokonuknál, Hrúz Mihálynál.

Gyakran felmerül Petőfi Zoltán kapcsán, milyen magányos és elhagyatott volt anyja új családjában. A testvérek lelkes és folyamatos levelezése ismeretében ez azonban csupán legendának bizonyult.

Más megvilágításba került az, miért nem élt az "1858-ban a piarista gimnáziumba járó Petőfi Zoltán nem a Szendrey-Horvát család Hársfa utcai otthonában, hanem a költő Garay János családjánál, akiknek a piaristák rendházával szemben, a későbbi Haris bazár helyén volt házuk." Garay Gizella, Garay János leánya szerint a fiú "azért lakott náluk, mert a Hársfa utcai házból nehéz és veszélyes lett volna az egyébként sem erős szervezetű Zoltánnak naponta kétszer megtennie a forgalmas utat a piarista iskoláig, különösen télvíz idején, ezért nem otthonról, hanem a piaristák közvetlen közelében lakó Garayéktól járt oda."

Az iskolából azonban kibukott - a hasonló iskolai nehézségek az apjától sem voltak idegenek - ezt követően került Csákóra a gazdatisztként dolgozó Petőfi Istvánhoz, ahol már többször nyaralt. A költözést követően továbbra is szorosak maradtak a családi kötelékek. Zoltán mind féltestvéreivel, mind édesanyjával rendszeres levelezés útján tartotta a kapcsolatot. 

A kutatónak a legnagyobb fiú, Horvát Attila 1869-es rajzai alapján sikerült rekonstruálni a család Hársfa utca 1. (ma Hársfa u. 54.) szám alatti családi otthonát, A házaspár Petőfi Zoltánnal és első közös fiukkal, Attilával költözött ide, majd itt született meg a kisebbik fiú, Árpád 1855-ben, a korán elhunyt Viola 1857-ben, és Ilona 1859-ben. A házaspár Szendrey 1867-os különköltözéséig élt itt.

Attila nemcsak a szobákat, de azok berendezéseit, és a kert növényeit is jelezte a térképeken. Ebből kiderül, hogy 

a korban szokatlan módon Szendrey Júlia saját dolgozószobával rendelkezett.

"Az alkotáshoz szükséges berendezési tárgyak jelenléte Szendrey Júlia szobájában felhívja a figyelmet arra, hogy a család női tagja is elmélyült szellemi munkát folytat. Mindez nemcsak a szoba lakójának műveltségét jelzi, akinek a napi igényei közé tartozott a rendszeres olvasás és írás, hanem azt is, hogy a korszakban szokatlan módon a nőnek külön szoba állt rendelkezésére" - mutat rá Gyimesi.

Emellett előkerült a gyerekek készítette folyóirat néhány példánya is. "1865 decemberében és 1866 januárjában született az akkor tizennégy éves Horvát Attilának és a tízéves Horvát Árpádnak köszönhetően. A kéziratos lap a korabeli folyóiratokat imitálta. Különálló rovatok voltak benne, például a Hársfa utczai hírek, amelyben saját utcájuk és házuk apró eseményeiről tudósítottak. (...) A gyermekek az első darabot 1865 karácsonyán ünnepi meglepetésként, a másodikat december 29-én születésnapi ajándékként készítették édesanyjuk számára."

Szendrey Júlia második házassága megromlott, 1867-ben elköltözött lányával, Ilonával a Zerge (ma Horánszky) utcába, míg Horvát Árpád az Országúton (ma Károly körút) bérelt lakást a fiúkkal.

A hosszú ideje méhrákban szenvedő Szendrey Júlia 39 évesen, 1868. szeptember 6-án hunyt el.

Petőfi Zoltán mindössze két évvel élte túl édesanyját, 1870-ben vitte el a tüdővész.

Mindennapok története

A blogon az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársai mutatják be a 19. századi hétköznapok, a magyar történelem, társadalom- és művelődéstörténet kevéssé ismert részleteit. Az újabb írások témái a 16.-19. századi magyar mozaikcsaládok. Az fent szemlézett cikket teljes terjedelmében ide kattintva érheti el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Vizuál

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.
Klasszikus

A Mozart, aki nem a Wolfgang Amadeus

Háromszáz éve született Leopold Mozart, korának egyik legjobb hegedűtanára, akire csodagyerek és csodafelnőtt fia révén emlékezünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz Partitúra

Szekszárdon és környékén kalandozik a Partitúra

A Partitúra kulturális időutazása ezúttal egy igazi borvárosban, Szekszárdon és környékén folytatódik. Miklósa Erika és Batta András országjáró műsora november 16-án 13.30-kor látható a Duna Televízióban.
Plusz videó

Így készült a Partitúra kalocsai adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be. Ezúttal az ezeréves érseki városba, Kalocsára és környékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András műsorát. Videó!
Plusz fidelio klasszik

Ki állította Pesten az első karácsonyfát?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adásából ez is kiderül. November 16-án délelőtt 10-től 12-ig a 92.1-en, interjú hallható Bálint Angelikával, Nagy Zoltánnal és Orosz Ákossal.
Plusz hír

Két halálos áldozata van a szokatlanul nagy árvíznek Velencében

Szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán. Képek és videók a cikkben.
Plusz hír

Idén télen is jégpályával és cirkuszi sátorral készül a Müpa

November 30-án nyit a Müpa Kultúr Kültér, ahol koncertekkel, újcirkuszi produkciókkal, bábelőadásokkal és egyéb családi programokkal, na meg jégpályával várják az érdeklődőket.