Plusz

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

2018.05.06. 17:00
Ajánlom
A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja.

Amikor meghalt Petőfi Sándor, akkor a kortárs közönség azt várta volna el Szendrey Júliától, hogy vagy haljon utána lehetőleg azonnal, vagy legalábbis élete végéig a nemzet özvegyeként gyászolja.

Az végképp nem érdekelt senkit, hogy ő egy önálló személyiség, sőt, van egy gyereke, akivel kénytelen boldogulni valahogy, miközben semmilyen bevétele nem volt. Egyetlen lehetősége volt, hogy férjhez megy, és ezt soha nem bocsátották meg neki" - mesélt lapunknak a nemzet özvegye mítoszról és hatásáról Nyáry Krisztián. 

A közönségi fenti elvárásának megfelelően Szendrey Júliának a költő halála utáni élete mintha kitörlődött volna a köztudatból. 

1850-ben, egy évvel Petőfi eltűnése után még mindig csak 21 évesen hozzáment a 30 éves Horvát Árpádhoz. A második házasságáról azonban nem csak azt érdemes tudni, hogy fogott Petőfinek a Szeptember végénnel kimondott átka és boldogtalan volt a frigy, hanem hogy Szendrey Júlia végre maga is publikáló szerzővé vált, illetve a házasságkötéskor másfél éves Petőfi Zoltánnak még négy féltestvére született.

"A gyermekek kivételesen gazdag szellemi légkörben nőttek fel. Az 1857-től önálló irodalmi karriert folytató, rendszeresen publikáló édesanya, az egyetemi professzor és történész édesapa, aki a szintén történész Horvát István fia volt, a Gyulai Pállal összeházasodó nagynéni, Szendrey Mária és gyermekeinek társasága olyan intellektuális légkört teremthetett, amelyben az írás a legfiatalabb családtagok számára is szórakoztató játékot és örömforrást jelentett. Ennek köszönhetően kivételesen sok forrás maradt fenn tőlük, amelyek nemcsak azért izgalmasak, mert ebből a különleges családból származnak, hanem önmagában azért is, mert

ritka szerencsének számít az, ha nemcsak a gyermekkorra visszaemlékező önéletírás, hanem konkrétan gyermekek által létrehozott írások kerülnek a történész kezébe"

- írja vendégposztjában Gyimesi Emese a két év után februárban újraindult Mindennapok történetblogon.

A gyerekek egymás közti levelezéséből több részlet kiderül arról, hogyan is nevelkedett Petőfi fia. Ezek alapján a kutató több városi legendát is cáfol Zoltánnal kapcsolatban.

 Szendrey Júlia a kezdetektől igyekezett Zoltán identitásában hangsúlyossá tenni az apai örökséghez való kapcsolódást.

Olyan emberekkel vette körül, akik Petőfi barátai, életének fontos szereplői voltak.  "A kisfiú gyámjának nem a mostohaapát, Horvát Árpádot, hanem első férje testvérét, Petőfi Istvánt választotta. A gyám hivatalos kinevezésére azért volt szükség, mert 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia Petőfi összes költeményeinek ítélte 1000 forintos nagydíját, és ezt az összeget az árvaszék kezelésébe adták" - magyarázza Gyimesi, majd kitér arra is, hogy a fiú az 1860-as években már nem Pesten nevelkedett, hanem Csákón, gyámjánál, Petőfi Istvánnál. A 19. században ez nem számított kivételesnek: a gyermek Petőfi Sándor öt és fél évesen már nem a saját szülei otthonában lakott, hanem kecskeméti rokonuknál, Hrúz Mihálynál.

Gyakran felmerül Petőfi Zoltán kapcsán, milyen magányos és elhagyatott volt anyja új családjában. A testvérek lelkes és folyamatos levelezése ismeretében ez azonban csupán legendának bizonyult.

Más megvilágításba került az, miért nem élt az "1858-ban a piarista gimnáziumba járó Petőfi Zoltán nem a Szendrey-Horvát család Hársfa utcai otthonában, hanem a költő Garay János családjánál, akiknek a piaristák rendházával szemben, a későbbi Haris bazár helyén volt házuk." Garay Gizella, Garay János leánya szerint a fiú "azért lakott náluk, mert a Hársfa utcai házból nehéz és veszélyes lett volna az egyébként sem erős szervezetű Zoltánnak naponta kétszer megtennie a forgalmas utat a piarista iskoláig, különösen télvíz idején, ezért nem otthonról, hanem a piaristák közvetlen közelében lakó Garayéktól járt oda."

Az iskolából azonban kibukott - a hasonló iskolai nehézségek az apjától sem voltak idegenek - ezt követően került Csákóra a gazdatisztként dolgozó Petőfi Istvánhoz, ahol már többször nyaralt. A költözést követően továbbra is szorosak maradtak a családi kötelékek. Zoltán mind féltestvéreivel, mind édesanyjával rendszeres levelezés útján tartotta a kapcsolatot. 

A kutatónak a legnagyobb fiú, Horvát Attila 1869-es rajzai alapján sikerült rekonstruálni a család Hársfa utca 1. (ma Hársfa u. 54.) szám alatti családi otthonát, A házaspár Petőfi Zoltánnal és első közös fiukkal, Attilával költözött ide, majd itt született meg a kisebbik fiú, Árpád 1855-ben, a korán elhunyt Viola 1857-ben, és Ilona 1859-ben. A házaspár Szendrey 1867-os különköltözéséig élt itt.

Attila nemcsak a szobákat, de azok berendezéseit, és a kert növényeit is jelezte a térképeken. Ebből kiderül, hogy 

a korban szokatlan módon Szendrey Júlia saját dolgozószobával rendelkezett.

"Az alkotáshoz szükséges berendezési tárgyak jelenléte Szendrey Júlia szobájában felhívja a figyelmet arra, hogy a család női tagja is elmélyült szellemi munkát folytat. Mindez nemcsak a szoba lakójának műveltségét jelzi, akinek a napi igényei közé tartozott a rendszeres olvasás és írás, hanem azt is, hogy a korszakban szokatlan módon a nőnek külön szoba állt rendelkezésére" - mutat rá Gyimesi.

Emellett előkerült a gyerekek készítette folyóirat néhány példánya is. "1865 decemberében és 1866 januárjában született az akkor tizennégy éves Horvát Attilának és a tízéves Horvát Árpádnak köszönhetően. A kéziratos lap a korabeli folyóiratokat imitálta. Különálló rovatok voltak benne, például a Hársfa utczai hírek, amelyben saját utcájuk és házuk apró eseményeiről tudósítottak. (...) A gyermekek az első darabot 1865 karácsonyán ünnepi meglepetésként, a másodikat december 29-én születésnapi ajándékként készítették édesanyjuk számára."

Szendrey Júlia második házassága megromlott, 1867-ben elköltözött lányával, Ilonával a Zerge (ma Horánszky) utcába, míg Horvát Árpád az Országúton (ma Károly körút) bérelt lakást a fiúkkal.

A hosszú ideje méhrákban szenvedő Szendrey Júlia 39 évesen, 1868. szeptember 6-án hunyt el.

Petőfi Zoltán mindössze két évvel élte túl édesanyját, 1870-ben vitte el a tüdővész.

Mindennapok története

A blogon az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársai mutatják be a 19. századi hétköznapok, a magyar történelem, társadalom- és művelődéstörténet kevéssé ismert részleteit. Az újabb írások témái a 16.-19. századi magyar mozaikcsaládok. Az fent szemlézett cikket teljes terjedelmében ide kattintva érheti el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Jazz/World

Elhunyt Winand Gábor zenész

Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában elhunyt Winand Gábor fuvolán és zongorán is kiválóan játszó zenész, énekes, tanár és zeneszerző – tudatta Budapest Jazz Club.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Tánc

Ismét élőben játszik a Recirquel Társulat

A Solus Amor című produkcióval nyitja meg kapuit június 25-én a Müpa Fesztivál Színháza. Nem ez lesz az egyetlen újcirkusz-produkció a színházteremben: a trilógia egy másik darabja, a My Land is színre kerül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Plusz ajánló

Hommage a Széchényi Ferenc - Összművészeti fesztivál a Nemzeti Múzeumban

Összművészeti fesztivállal tiszteleg alapítója, Széchényi Ferenc előtt a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol koncert, tárlatvezetések és egyéb programok várják az érdeklődőket június 18-19-én.
Plusz ajánló

Igazi kulturális koktélt kínál a „kultúrára szomjazóknak” a Várkert Bazár

Frissítő és tartalmas kikapcsolódást ígér az idei nyári szezonban a Várkert Bazár, amely ezúttal is műfaji sokszínűségre törekedett a programok kialakításánál. A Múzeumok Éjszakája mellett a szervezők irodalmi barangolásokkal, koncertekkel, kortárs táncelőadásokkal , kertmozival, sőt szabadtéri jógával is készülnek.
Plusz ajánló

Családi kikapcsolódás a szabad ég alatt

Jenő az élet apró örömeinek ünnepére invitál. Szeláví! néven új kisfesztivál indul Pilisborosjenő határában június 18-20. között a slow turizmus, az ökotudatosság és az összművészetiség jegyében.
Plusz hír

Berkesi Gábor, Grecsó Krisztián és Kalmár Magda a XIII. kerület új díszpolgárai

Június elsején ünnepli születésnapját a XIII. kerület, miután ezen a napon vált 1938-ban önálló közigazgatási egységgé. Minden évben a születésnap egyik ünnepi eseménye a díszpolgárrá avatás, melyet idén az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban rendeztek meg. Dr. Tóth József polgármester díszpolgári címet adományozott Berkesi Gábornak, Grecsó Krisztiánnak és Kalmár Magdának. Mind a hárman kötődnek a XIII. kerülethez és munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, valamint erősítették annak hírnevét.