Plusz

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

2018.05.06. 17:00
Ajánlom
A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja.

Amikor meghalt Petőfi Sándor, akkor a kortárs közönség azt várta volna el Szendrey Júliától, hogy vagy haljon utána lehetőleg azonnal, vagy legalábbis élete végéig a nemzet özvegyeként gyászolja.

Az végképp nem érdekelt senkit, hogy ő egy önálló személyiség, sőt, van egy gyereke, akivel kénytelen boldogulni valahogy, miközben semmilyen bevétele nem volt. Egyetlen lehetősége volt, hogy férjhez megy, és ezt soha nem bocsátották meg neki" - mesélt lapunknak a nemzet özvegye mítoszról és hatásáról Nyáry Krisztián. 

A közönségi fenti elvárásának megfelelően Szendrey Júliának a költő halála utáni élete mintha kitörlődött volna a köztudatból. 

1850-ben, egy évvel Petőfi eltűnése után még mindig csak 21 évesen hozzáment a 30 éves Horvát Árpádhoz. A második házasságáról azonban nem csak azt érdemes tudni, hogy fogott Petőfinek a Szeptember végénnel kimondott átka és boldogtalan volt a frigy, hanem hogy Szendrey Júlia végre maga is publikáló szerzővé vált, illetve a házasságkötéskor másfél éves Petőfi Zoltánnak még négy féltestvére született.

"A gyermekek kivételesen gazdag szellemi légkörben nőttek fel. Az 1857-től önálló irodalmi karriert folytató, rendszeresen publikáló édesanya, az egyetemi professzor és történész édesapa, aki a szintén történész Horvát István fia volt, a Gyulai Pállal összeházasodó nagynéni, Szendrey Mária és gyermekeinek társasága olyan intellektuális légkört teremthetett, amelyben az írás a legfiatalabb családtagok számára is szórakoztató játékot és örömforrást jelentett. Ennek köszönhetően kivételesen sok forrás maradt fenn tőlük, amelyek nemcsak azért izgalmasak, mert ebből a különleges családból származnak, hanem önmagában azért is, mert

ritka szerencsének számít az, ha nemcsak a gyermekkorra visszaemlékező önéletírás, hanem konkrétan gyermekek által létrehozott írások kerülnek a történész kezébe"

- írja vendégposztjában Gyimesi Emese a két év után februárban újraindult Mindennapok történetblogon.

A gyerekek egymás közti levelezéséből több részlet kiderül arról, hogyan is nevelkedett Petőfi fia. Ezek alapján a kutató több városi legendát is cáfol Zoltánnal kapcsolatban.

 Szendrey Júlia a kezdetektől igyekezett Zoltán identitásában hangsúlyossá tenni az apai örökséghez való kapcsolódást.

Olyan emberekkel vette körül, akik Petőfi barátai, életének fontos szereplői voltak.  "A kisfiú gyámjának nem a mostohaapát, Horvát Árpádot, hanem első férje testvérét, Petőfi Istvánt választotta. A gyám hivatalos kinevezésére azért volt szükség, mert 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia Petőfi összes költeményeinek ítélte 1000 forintos nagydíját, és ezt az összeget az árvaszék kezelésébe adták" - magyarázza Gyimesi, majd kitér arra is, hogy a fiú az 1860-as években már nem Pesten nevelkedett, hanem Csákón, gyámjánál, Petőfi Istvánnál. A 19. században ez nem számított kivételesnek: a gyermek Petőfi Sándor öt és fél évesen már nem a saját szülei otthonában lakott, hanem kecskeméti rokonuknál, Hrúz Mihálynál.

Gyakran felmerül Petőfi Zoltán kapcsán, milyen magányos és elhagyatott volt anyja új családjában. A testvérek lelkes és folyamatos levelezése ismeretében ez azonban csupán legendának bizonyult.

Más megvilágításba került az, miért nem élt az "1858-ban a piarista gimnáziumba járó Petőfi Zoltán nem a Szendrey-Horvát család Hársfa utcai otthonában, hanem a költő Garay János családjánál, akiknek a piaristák rendházával szemben, a későbbi Haris bazár helyén volt házuk." Garay Gizella, Garay János leánya szerint a fiú "azért lakott náluk, mert a Hársfa utcai házból nehéz és veszélyes lett volna az egyébként sem erős szervezetű Zoltánnak naponta kétszer megtennie a forgalmas utat a piarista iskoláig, különösen télvíz idején, ezért nem otthonról, hanem a piaristák közvetlen közelében lakó Garayéktól járt oda."

Az iskolából azonban kibukott - a hasonló iskolai nehézségek az apjától sem voltak idegenek - ezt követően került Csákóra a gazdatisztként dolgozó Petőfi Istvánhoz, ahol már többször nyaralt. A költözést követően továbbra is szorosak maradtak a családi kötelékek. Zoltán mind féltestvéreivel, mind édesanyjával rendszeres levelezés útján tartotta a kapcsolatot. 

A kutatónak a legnagyobb fiú, Horvát Attila 1869-es rajzai alapján sikerült rekonstruálni a család Hársfa utca 1. (ma Hársfa u. 54.) szám alatti családi otthonát, A házaspár Petőfi Zoltánnal és első közös fiukkal, Attilával költözött ide, majd itt született meg a kisebbik fiú, Árpád 1855-ben, a korán elhunyt Viola 1857-ben, és Ilona 1859-ben. A házaspár Szendrey 1867-os különköltözéséig élt itt.

Attila nemcsak a szobákat, de azok berendezéseit, és a kert növényeit is jelezte a térképeken. Ebből kiderül, hogy 

a korban szokatlan módon Szendrey Júlia saját dolgozószobával rendelkezett.

"Az alkotáshoz szükséges berendezési tárgyak jelenléte Szendrey Júlia szobájában felhívja a figyelmet arra, hogy a család női tagja is elmélyült szellemi munkát folytat. Mindez nemcsak a szoba lakójának műveltségét jelzi, akinek a napi igényei közé tartozott a rendszeres olvasás és írás, hanem azt is, hogy a korszakban szokatlan módon a nőnek külön szoba állt rendelkezésére" - mutat rá Gyimesi.

Emellett előkerült a gyerekek készítette folyóirat néhány példánya is. "1865 decemberében és 1866 januárjában született az akkor tizennégy éves Horvát Attilának és a tízéves Horvát Árpádnak köszönhetően. A kéziratos lap a korabeli folyóiratokat imitálta. Különálló rovatok voltak benne, például a Hársfa utczai hírek, amelyben saját utcájuk és házuk apró eseményeiről tudósítottak. (...) A gyermekek az első darabot 1865 karácsonyán ünnepi meglepetésként, a másodikat december 29-én születésnapi ajándékként készítették édesanyjuk számára."

Szendrey Júlia második házassága megromlott, 1867-ben elköltözött lányával, Ilonával a Zerge (ma Horánszky) utcába, míg Horvát Árpád az Országúton (ma Károly körút) bérelt lakást a fiúkkal.

A hosszú ideje méhrákban szenvedő Szendrey Júlia 39 évesen, 1868. szeptember 6-án hunyt el.

Petőfi Zoltán mindössze két évvel élte túl édesanyját, 1870-ben vitte el a tüdővész.

Mindennapok története

A blogon az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársai mutatják be a 19. századi hétköznapok, a magyar történelem, társadalom- és művelődéstörténet kevéssé ismert részleteit. Az újabb írások témái a 16.-19. századi magyar mozaikcsaládok. Az fent szemlézett cikket teljes terjedelmében ide kattintva érheti el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elvehetik az Operaháztól a beruházásait

A Liget-programot kezelő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez kerülhet az Operaház felújítása és a műhelyház felépítése. A kérdésről jövő szerdán szavaz a Parlament. FONTOS: Cikkünket az Operaház válaszával frissítettük.
Plusz

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Klasszikus

Dinyés Soma lesz az MR Gyermekkórusának új karnagya

Dinyés az augusztusban kinevezett Walter Juditot váltja a nagymúltú gyermekkórus élén.
Jazz/World

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.
Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz prima primissima

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Plusz videó

Emberséget kér a hajléktalanok felé a Mikulástól noÁr az új klipjében

A noÁr művésznéven ismert Molnár Áron új közéleti dalában a hajléktalantörvény ellen emelt szót: „Itt valamit nagyon durván benéznek, mert szegény és rászoruló emberek, akiket ekéznek.”
Plusz magazin

Soha nem lesz teljesen egyenes a pisai ferde torony – állítják a szakértők

"Már az építésekor is történtek kísérletek a kiegyenesítésére, az egyik oldalára több követ tettek, és most enyhe banánformája van" - árulta el Roberto Cela mérnök.
Plusz árverés

Rekordáron kelt el Einstein istentagadó levele

A becsült ár két-háromszorosáért kelt el egy keddi New York-i árverésen Albert Einstein kézzel írott levele, amelyben a fizikus az emberi gyengeség termékeként veti el Istent.
Plusz hír

A világ legjobb középülete a Városligetben épül

Az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete.