Plusz

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

2018.05.06. 17:00
Ajánlom
A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja.

Amikor meghalt Petőfi Sándor, akkor a kortárs közönség azt várta volna el Szendrey Júliától, hogy vagy haljon utána lehetőleg azonnal, vagy legalábbis élete végéig a nemzet özvegyeként gyászolja.

Az végképp nem érdekelt senkit, hogy ő egy önálló személyiség, sőt, van egy gyereke, akivel kénytelen boldogulni valahogy, miközben semmilyen bevétele nem volt. Egyetlen lehetősége volt, hogy férjhez megy, és ezt soha nem bocsátották meg neki" - mesélt lapunknak a nemzet özvegye mítoszról és hatásáról Nyáry Krisztián. 

A közönségi fenti elvárásának megfelelően Szendrey Júliának a költő halála utáni élete mintha kitörlődött volna a köztudatból. 

1850-ben, egy évvel Petőfi eltűnése után még mindig csak 21 évesen hozzáment a 30 éves Horvát Árpádhoz. A második házasságáról azonban nem csak azt érdemes tudni, hogy fogott Petőfinek a Szeptember végénnel kimondott átka és boldogtalan volt a frigy, hanem hogy Szendrey Júlia végre maga is publikáló szerzővé vált, illetve a házasságkötéskor másfél éves Petőfi Zoltánnak még négy féltestvére született.

"A gyermekek kivételesen gazdag szellemi légkörben nőttek fel. Az 1857-től önálló irodalmi karriert folytató, rendszeresen publikáló édesanya, az egyetemi professzor és történész édesapa, aki a szintén történész Horvát István fia volt, a Gyulai Pállal összeházasodó nagynéni, Szendrey Mária és gyermekeinek társasága olyan intellektuális légkört teremthetett, amelyben az írás a legfiatalabb családtagok számára is szórakoztató játékot és örömforrást jelentett. Ennek köszönhetően kivételesen sok forrás maradt fenn tőlük, amelyek nemcsak azért izgalmasak, mert ebből a különleges családból származnak, hanem önmagában azért is, mert

ritka szerencsének számít az, ha nemcsak a gyermekkorra visszaemlékező önéletírás, hanem konkrétan gyermekek által létrehozott írások kerülnek a történész kezébe"

- írja vendégposztjában Gyimesi Emese a két év után februárban újraindult Mindennapok történetblogon.

A gyerekek egymás közti levelezéséből több részlet kiderül arról, hogyan is nevelkedett Petőfi fia. Ezek alapján a kutató több városi legendát is cáfol Zoltánnal kapcsolatban.

 Szendrey Júlia a kezdetektől igyekezett Zoltán identitásában hangsúlyossá tenni az apai örökséghez való kapcsolódást.

Olyan emberekkel vette körül, akik Petőfi barátai, életének fontos szereplői voltak.  "A kisfiú gyámjának nem a mostohaapát, Horvát Árpádot, hanem első férje testvérét, Petőfi Istvánt választotta. A gyám hivatalos kinevezésére azért volt szükség, mert 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia Petőfi összes költeményeinek ítélte 1000 forintos nagydíját, és ezt az összeget az árvaszék kezelésébe adták" - magyarázza Gyimesi, majd kitér arra is, hogy a fiú az 1860-as években már nem Pesten nevelkedett, hanem Csákón, gyámjánál, Petőfi Istvánnál. A 19. században ez nem számított kivételesnek: a gyermek Petőfi Sándor öt és fél évesen már nem a saját szülei otthonában lakott, hanem kecskeméti rokonuknál, Hrúz Mihálynál.

Gyakran felmerül Petőfi Zoltán kapcsán, milyen magányos és elhagyatott volt anyja új családjában. A testvérek lelkes és folyamatos levelezése ismeretében ez azonban csupán legendának bizonyult.

Más megvilágításba került az, miért nem élt az "1858-ban a piarista gimnáziumba járó Petőfi Zoltán nem a Szendrey-Horvát család Hársfa utcai otthonában, hanem a költő Garay János családjánál, akiknek a piaristák rendházával szemben, a későbbi Haris bazár helyén volt házuk." Garay Gizella, Garay János leánya szerint a fiú "azért lakott náluk, mert a Hársfa utcai házból nehéz és veszélyes lett volna az egyébként sem erős szervezetű Zoltánnak naponta kétszer megtennie a forgalmas utat a piarista iskoláig, különösen télvíz idején, ezért nem otthonról, hanem a piaristák közvetlen közelében lakó Garayéktól járt oda."

Az iskolából azonban kibukott - a hasonló iskolai nehézségek az apjától sem voltak idegenek - ezt követően került Csákóra a gazdatisztként dolgozó Petőfi Istvánhoz, ahol már többször nyaralt. A költözést követően továbbra is szorosak maradtak a családi kötelékek. Zoltán mind féltestvéreivel, mind édesanyjával rendszeres levelezés útján tartotta a kapcsolatot. 

A kutatónak a legnagyobb fiú, Horvát Attila 1869-es rajzai alapján sikerült rekonstruálni a család Hársfa utca 1. (ma Hársfa u. 54.) szám alatti családi otthonát, A házaspár Petőfi Zoltánnal és első közös fiukkal, Attilával költözött ide, majd itt született meg a kisebbik fiú, Árpád 1855-ben, a korán elhunyt Viola 1857-ben, és Ilona 1859-ben. A házaspár Szendrey 1867-os különköltözéséig élt itt.

Attila nemcsak a szobákat, de azok berendezéseit, és a kert növényeit is jelezte a térképeken. Ebből kiderül, hogy 

a korban szokatlan módon Szendrey Júlia saját dolgozószobával rendelkezett.

"Az alkotáshoz szükséges berendezési tárgyak jelenléte Szendrey Júlia szobájában felhívja a figyelmet arra, hogy a család női tagja is elmélyült szellemi munkát folytat. Mindez nemcsak a szoba lakójának műveltségét jelzi, akinek a napi igényei közé tartozott a rendszeres olvasás és írás, hanem azt is, hogy a korszakban szokatlan módon a nőnek külön szoba állt rendelkezésére" - mutat rá Gyimesi.

Emellett előkerült a gyerekek készítette folyóirat néhány példánya is. "1865 decemberében és 1866 januárjában született az akkor tizennégy éves Horvát Attilának és a tízéves Horvát Árpádnak köszönhetően. A kéziratos lap a korabeli folyóiratokat imitálta. Különálló rovatok voltak benne, például a Hársfa utczai hírek, amelyben saját utcájuk és házuk apró eseményeiről tudósítottak. (...) A gyermekek az első darabot 1865 karácsonyán ünnepi meglepetésként, a másodikat december 29-én születésnapi ajándékként készítették édesanyjuk számára."

Szendrey Júlia második házassága megromlott, 1867-ben elköltözött lányával, Ilonával a Zerge (ma Horánszky) utcába, míg Horvát Árpád az Országúton (ma Károly körút) bérelt lakást a fiúkkal.

A hosszú ideje méhrákban szenvedő Szendrey Júlia 39 évesen, 1868. szeptember 6-án hunyt el.

Petőfi Zoltán mindössze két évvel élte túl édesanyját, 1870-ben vitte el a tüdővész.

Mindennapok története

A blogon az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársai mutatják be a 19. századi hétköznapok, a magyar történelem, társadalom- és művelődéstörténet kevéssé ismert részleteit. Az újabb írások témái a 16.-19. századi magyar mozaikcsaládok. Az fent szemlézett cikket teljes terjedelmében ide kattintva érheti el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz könnyűzene

A Qualitons, a Platon Karataev és a Mörk a leginkább exportképes zenekaraink itthon

Idén második alkalommal állította össze a külföldön is labdába rúgó könnyűzenei együttesek listáját a HOTS.
Plusz hír

25 ezer lopott régészeti emléket adott vissza Franciaország Marokkónak

Tizenöt éve történt a régészeti lopás, de csak most sikerült visszaszolgáltatni a tárgyakat Marokkónak. Az egész három tonnát nyom.
Plusz kult50

Zenebohócból dalfutár – Hajós András a Kult50-ben

Jogásznak indult Hajós András, végül szociológus diplomát szerzett. Volt saját zenekara és tévéműsora is, majd e kettőt ötvözte a Dalfutárban. A biciklivel suhanó különutasság az első évad után a műsor közvetítő felületén is megjelent, amikor a tévéről és netre költözött.
Plusz Film

Az edző lányával, álpappal és vak jazzistával támadnak a lengyel filmek

Lengyel filmeket vetítenek csütörtöktől vasárnapig online a budapesti Lengyel Intézet szervezésében, az érdeklődők négy alkotást tekinthetnek meg.
Plusz hír

Stevie Wonder két új dallal biztatja szeretetre a világot

Két új számot adott ki kedden Stevie Wonder, amelyek szeretetre és összefogásra biztatnak a válságos időszakban, amikor a rendszerszintű rasszizmusból fakadó problémák mellett a járvánnyal is meg kell küzdeni.