Plusz

Milyen volt régen siketnek lenni?

2016.02.10. 12:23
Ajánlom
Paradicsom, hangyapete, disznózsír, tüsszentés – sokféleképpen próbálták meg kezelni a siketeket és hallássérülteket régen. A múlt őrült gyógymódjairól a Minden, ami hallás portál állított össze érdekes anyagot.

Forrás:Jáksó Nóra, Minden, ami hallás

Ókor: tanulni se érdemes

Az ókori görögök nem tanították a siketeket, mert úgy gondolták, hallás nélkül az embereket nem lehet oktatni, mert nem is képesek a tanulásra. Mivel a nyelvüket tökéletesnek tartották, véleményük szerint az, aki nem tudott azon megszólalni, barbár volt, így a siketeket is annak tartották. Maga Arisztotelész is úgy vélekedett róluk, hogy nem tudnak úgy gondolkodni, mint egy halló ember.

Sötét középkor

A sötét középkorban sokan kinevették a siketeket, és kiközösítették őket a társadalomból, mert úgy gondolták, hogy démonok szállták meg őket. Akkoriban igazán bolond gyógymódokkal próbálták „kikúrálni” az embereket a siketségből. Az egyik ilyen módszer szerint a fülbe botot kellett tenni, és éjjel-nappal ott tartani, míg a hallás vissza nem tér. De a kuruzsló feljegyzések szólnak gyógynövényekről, gyógyszerekről, disznózsírról, medvezsírról, olívaolajról, földigilisztáról, hangyapetéről és szappanos vízről, melyeket különféle keverékben elkészítve kellett a fülbe cseppenteni gyógyír gyanánt. De említik a hipnózist, és a hit erejét is. Egyes családoknak például, akiknek hallássérült gyermekük volt, azt mondták, hogy imádkozzanak néhány napig, s ha azután is siket marad a gyermek, akkor az azért van, mert ők rossz emberek, és Isten így bünteti őket. Voltak olyan „gyógyítók”, akik szerint napi húsz paradicsom elfogyasztásától visszatérhet a hallás, mások azt javasolták, hogy a siket ember ne egyen és ne igyon semmit három napon át. Bőven akadtak olyan gyógyítók és papok, aki kézrátétellel kívántak gyógyulást adni. A szokatlan ellenszerek közé tartozott az a tanács, miszerint fel kell mászni jó magasra, majd hirtelen leugrani, egy másik ötlet szerint pedig a borstól való tüsszentés is egy pillanat alatt újra visszaadhatja a hallást.

fül

fül

16. század: a jelnyelv megszületése

A 16. században Geronimo Cardano volt az első orvos, aki felismerte, hogy a siketek is ugyanolyan szellemi képességekkel rendelkeznek, mint ép hallású embertársaik. Fiát, aki nem hallott, szimbólumok segítségével igyekezett tanítani. Már 1550-ben Pedro Ponce de León spanyol bencés szerzetes kidolgozott egyfajta jelnyelvet, mellyel sikeresen tanította a siketeket kommunikálni, olvasni és írni. Százharminc évvel később, 1680-ban George Dalgarno nyelvész és filozófus javasolt egy teljesen új jelnyelvi rendszert a siketnémák számára, melyet a mai napig használnak az Egyesült Államokban.

Megoldás helyett a telefon feltalálása

Hiába jelentett azonban az új jelnyelv nagy előrelépést a siketek számára, még a 18-19. és a 20. században is meghatározó személyiségek próbálták erőltetni a siketek beszédre tanítását, s egyúttal a jelnyelv használatának elvetését. Közéjük tartozott Alexander Graham Bell, aki a siketséggel kapcsolatos kutatásai során végülis a telefont találta fel. Az amerikai tudós édesanyja is siket volt. Bellnek köszönhető egy olyan fonetikai rendszer kidolgozása, mely a siketek hangzóbeszédre tanításának elsőrendű eszköze. Módszerét pedagógusoknak is átadta, és egész életében úgy tekintett önmagára, mint a siketek tanárára. 1872-ben iskolát is nyitott számukra. Egyik leghíresebb tanítványa Helen Keller volt, aki a világon elsőként szerzett diplomát, mint siket és vak diák. Sajnos, Bell is egyike volt azoknak a befolyásos embereknek, akik úgy gondolták, hogy a siketség egy olyan betegség, melyet fel kell számolni, és erőfeszítések árán is meg kell tanítani a siketeket beszélni. Ezzel egyidejűleg a jelnyelv használatát szigorúan elvetette. Emiatt az iskolákban sok siket gyermekkel rosszul bántak, hátrakötözték a kezüket, hogy ne tudják a jelnyelvet használni, helyette próbáljanak szóban kommunikálni. Nem véletlen, hogy a siket társadalom jó része máig rossz szemmel tekint Bellre.

jelnyelv

jelnyelv

20. század: repülőgépes kísérletek

A 20. században is tartották magukat a fura elképzelések a siketség gyógyítására. Az 1920-as években elevenen élt az a hiedelem, hogy a hirtelen magasságcsökkenés helyreállíthatja az emberek hallását az idegrendszert érő sokk, vagy a légnyomás változása miatt. Ezt a gyors magasságcsökkenést repülőgéppel igyekeztek kivitelezni. Az 1920-as években Amerikában több pilóta is foglalkozott ún. siket-járatok szervezésével. Ilyen volt Charles Lindberg amerikai pilóta, aki 25 évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, s ezzel világhírű lett. Állítólag ötven dollár ellenében vitt fel a magasba kis repülőgépével siketeket, majd akrobatikus mutatványokat hajtott végre a levegőben, hogy így próbálja „működésre” bírni a hallószervet. Ezek a túrák a siketségtől nem, de ötven dollártól biztosan megszabadították az embereket. Bár 1925 nyarán, miután sor került Lindbergh első siket-járatára, a leszállás után azt írta édesanyjának, hogy utasai hallása észrevehetően javult. A repülőgépes módszerben olyan sokan hittek, hogy még az 1950-es években is hirdettek ilyen járatokat.

21. század: őssejtek és vírusok kora

A 21. század olyan felfedezések sorát hozta el, melyek közelebb vihetnek ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben valóban megszülessen a siketség gyógymódja. Őssejtek beinjektálásával, illetve különleges vírusterápia alkalmazásával már értek el sikereket a kutatók a hallás különféle mértékű visszaállításában, de még évek kellenek ahhoz, hogy ezeket a módszereket embereken is kipróbálják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Könyv

„A költészet maga a titokzatos zene” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio június 9-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.
Színház

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Színház

Takács Kati a Psota Irén-díj idei kitüntetettje

A Jászai Mari-díjas érdemes művész Básti Juli Kossuth-díjas színművésztől vehette át az elismerést június 9-én, a Rózsavölgyi Szalonban tartott díjátadó ünnepségen. Takács Katit az eseményen Bálint András méltatta.
Klasszikus

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Igazi kulturális koktélt kínál a „kultúrára szomjazóknak” a Várkert Bazár

Frissítő és tartalmas kikapcsolódást ígér az idei nyári szezonban a Várkert Bazár, amely ezúttal is műfaji sokszínűségre törekedett a programok kialakításánál. A Múzeumok Éjszakája mellett a szervezők irodalmi barangolásokkal, koncertekkel, kortárs táncelőadásokkal , kertmozival, sőt szabadtéri jógával is készülnek.
Plusz ajánló

Családi kikapcsolódás a szabad ég alatt

Jenő az élet apró örömeinek ünnepére invitál. Szeláví! néven új kisfesztivál indul Pilisborosjenő határában június 18-20. között a slow turizmus, az ökotudatosság és az összművészetiség jegyében.
Plusz hír

Berkesi Gábor, Grecsó Krisztián és Kalmár Magda a XIII. kerület új díszpolgárai

Június elsején ünnepli születésnapját a XIII. kerület, miután ezen a napon vált 1938-ban önálló közigazgatási egységgé. Minden évben a születésnap egyik ünnepi eseménye a díszpolgárrá avatás, melyet idén az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban rendeztek meg. Dr. Tóth József polgármester díszpolgári címet adományozott Berkesi Gábornak, Grecsó Krisztiánnak és Kalmár Magdának. Mind a hárman kötődnek a XIII. kerülethez és munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, valamint erősítették annak hírnevét.
Plusz ajánló

Fáy Miklós: Mi vagyunk a visszfény. Vagy a visszfény visszfényei.

Júniusi írásában Fáy Miklós kritikus könyvet, kiállítást, albumot és koncertet is ajánl.
Plusz magazin

Lelki sebtapasz pandémia idejére – kulturális immunerősítő a Fidelio ajánlásával

A koronavírus-járvány még mindig tart, de a kulturális újranyitásban végre megcsillant némi fény az alagút végén. Ennek örömére elismert művészeket kértünk fel, hogy ajánljanak a Fidelio olvasóinak egy olyan művészeti alkotást, amely gyógyírt jelenthet a pandémiában megfáradt léleknek, és mindenkor erőt adhat.