Plusz

Milyen volt régen siketnek lenni?

2016.02.10. 12:23
Ajánlom
Paradicsom, hangyapete, disznózsír, tüsszentés – sokféleképpen próbálták meg kezelni a siketeket és hallássérülteket régen. A múlt őrült gyógymódjairól a Minden, ami hallás portál állított össze érdekes anyagot.

Forrás:Jáksó Nóra, Minden, ami hallás

Ókor: tanulni se érdemes

Az ókori görögök nem tanították a siketeket, mert úgy gondolták, hallás nélkül az embereket nem lehet oktatni, mert nem is képesek a tanulásra. Mivel a nyelvüket tökéletesnek tartották, véleményük szerint az, aki nem tudott azon megszólalni, barbár volt, így a siketeket is annak tartották. Maga Arisztotelész is úgy vélekedett róluk, hogy nem tudnak úgy gondolkodni, mint egy halló ember.

Sötét középkor

A sötét középkorban sokan kinevették a siketeket, és kiközösítették őket a társadalomból, mert úgy gondolták, hogy démonok szállták meg őket. Akkoriban igazán bolond gyógymódokkal próbálták „kikúrálni” az embereket a siketségből. Az egyik ilyen módszer szerint a fülbe botot kellett tenni, és éjjel-nappal ott tartani, míg a hallás vissza nem tér. De a kuruzsló feljegyzések szólnak gyógynövényekről, gyógyszerekről, disznózsírról, medvezsírról, olívaolajról, földigilisztáról, hangyapetéről és szappanos vízről, melyeket különféle keverékben elkészítve kellett a fülbe cseppenteni gyógyír gyanánt. De említik a hipnózist, és a hit erejét is. Egyes családoknak például, akiknek hallássérült gyermekük volt, azt mondták, hogy imádkozzanak néhány napig, s ha azután is siket marad a gyermek, akkor az azért van, mert ők rossz emberek, és Isten így bünteti őket. Voltak olyan „gyógyítók”, akik szerint napi húsz paradicsom elfogyasztásától visszatérhet a hallás, mások azt javasolták, hogy a siket ember ne egyen és ne igyon semmit három napon át. Bőven akadtak olyan gyógyítók és papok, aki kézrátétellel kívántak gyógyulást adni. A szokatlan ellenszerek közé tartozott az a tanács, miszerint fel kell mászni jó magasra, majd hirtelen leugrani, egy másik ötlet szerint pedig a borstól való tüsszentés is egy pillanat alatt újra visszaadhatja a hallást.

fül

fül

16. század: a jelnyelv megszületése

A 16. században Geronimo Cardano volt az első orvos, aki felismerte, hogy a siketek is ugyanolyan szellemi képességekkel rendelkeznek, mint ép hallású embertársaik. Fiát, aki nem hallott, szimbólumok segítségével igyekezett tanítani. Már 1550-ben Pedro Ponce de León spanyol bencés szerzetes kidolgozott egyfajta jelnyelvet, mellyel sikeresen tanította a siketeket kommunikálni, olvasni és írni. Százharminc évvel később, 1680-ban George Dalgarno nyelvész és filozófus javasolt egy teljesen új jelnyelvi rendszert a siketnémák számára, melyet a mai napig használnak az Egyesült Államokban.

Megoldás helyett a telefon feltalálása

Hiába jelentett azonban az új jelnyelv nagy előrelépést a siketek számára, még a 18-19. és a 20. században is meghatározó személyiségek próbálták erőltetni a siketek beszédre tanítását, s egyúttal a jelnyelv használatának elvetését. Közéjük tartozott Alexander Graham Bell, aki a siketséggel kapcsolatos kutatásai során végülis a telefont találta fel. Az amerikai tudós édesanyja is siket volt. Bellnek köszönhető egy olyan fonetikai rendszer kidolgozása, mely a siketek hangzóbeszédre tanításának elsőrendű eszköze. Módszerét pedagógusoknak is átadta, és egész életében úgy tekintett önmagára, mint a siketek tanárára. 1872-ben iskolát is nyitott számukra. Egyik leghíresebb tanítványa Helen Keller volt, aki a világon elsőként szerzett diplomát, mint siket és vak diák. Sajnos, Bell is egyike volt azoknak a befolyásos embereknek, akik úgy gondolták, hogy a siketség egy olyan betegség, melyet fel kell számolni, és erőfeszítések árán is meg kell tanítani a siketeket beszélni. Ezzel egyidejűleg a jelnyelv használatát szigorúan elvetette. Emiatt az iskolákban sok siket gyermekkel rosszul bántak, hátrakötözték a kezüket, hogy ne tudják a jelnyelvet használni, helyette próbáljanak szóban kommunikálni. Nem véletlen, hogy a siket társadalom jó része máig rossz szemmel tekint Bellre.

jelnyelv

jelnyelv

20. század: repülőgépes kísérletek

A 20. században is tartották magukat a fura elképzelések a siketség gyógyítására. Az 1920-as években elevenen élt az a hiedelem, hogy a hirtelen magasságcsökkenés helyreállíthatja az emberek hallását az idegrendszert érő sokk, vagy a légnyomás változása miatt. Ezt a gyors magasságcsökkenést repülőgéppel igyekeztek kivitelezni. Az 1920-as években Amerikában több pilóta is foglalkozott ún. siket-járatok szervezésével. Ilyen volt Charles Lindberg amerikai pilóta, aki 25 évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, s ezzel világhírű lett. Állítólag ötven dollár ellenében vitt fel a magasba kis repülőgépével siketeket, majd akrobatikus mutatványokat hajtott végre a levegőben, hogy így próbálja „működésre” bírni a hallószervet. Ezek a túrák a siketségtől nem, de ötven dollártól biztosan megszabadították az embereket. Bár 1925 nyarán, miután sor került Lindbergh első siket-járatára, a leszállás után azt írta édesanyjának, hogy utasai hallása észrevehetően javult. A repülőgépes módszerben olyan sokan hittek, hogy még az 1950-es években is hirdettek ilyen járatokat.

21. század: őssejtek és vírusok kora

A 21. század olyan felfedezések sorát hozta el, melyek közelebb vihetnek ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben valóban megszülessen a siketség gyógymódja. Őssejtek beinjektálásával, illetve különleges vírusterápia alkalmazásával már értek el sikereket a kutatók a hallás különféle mértékű visszaállításában, de még évek kellenek ahhoz, hogy ezeket a módszereket embereken is kipróbálják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Vizuál

„A komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.
Vizuál

Rekordot dönthet Banksy a képviselőket majomként ábrázoló festménnyel

A híres-hírhedt street artist Devolved Parliament című képét, amelyet a Sotheby’s aukciósházban árvereznek el, 2-2,5 millió dollárra becsülik.
Plusz

Ez a 9 éves autista kisfiú fél a hangos zajoktól, de gyönyörűen énekli a Hallelujah-t

A 9 éves Justin Kiely-May videóját azután kapta fel az internet, hogy tökéletesen tisztán elénekelte Leonard Cohen ‘Hallelujah’ című dalát.
Vizuál

Viselnéd ezeket az ékszereket?

Idén szeptemberben ötödik alkalommal rendezik meg a kortárs ékszereket bemutató programsorozat, az Ékszerek Éjszakája, ahol hazai és külföldi ékszertervezők alkotásaival is találkozhatnak az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

A legelesettebb gyerekekért koncerteznek hazai művészek

A VIII. kerületi Fellegvár Napközi támogatására adnak jótékonysági koncertet ismert hazai művészek szeptember 27-én a Józsefvárosi Szent József templomban. A nemes ügyről az est szervezőjét, Balla Eszter színésznőt kérdeztük.
Plusz hír

„Milyen isteni a mában élni!” – Két hét múlva indul a CAFe Budapest

A kortárs művészet hazai és nemzetközi sztárjaival, ősbemutatókkal és formabontó köztéri programokkal színesíti a főváros kulturális életét a CAFe Budapest október 4. és 20. között.
Plusz videó

Ez a 9 éves autista kisfiú fél a hangos zajoktól, de gyönyörűen énekli a Hallelujah-t

A 9 éves Justin Kiely-May videóját azután kapta fel az internet, hogy tökéletesen tisztán elénekelte Leonard Cohen ‘Hallelujah’ című dalát.
Plusz ajánló

Milyen lesz a Nem félünk a farkastól Miskolcon?

Ez is kiderül a Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adásából szeptember 21-én a 92.1-en. A műsorban interjú hallható Juhász Annával, Papp Tímeával és Székely Krisztával.
Plusz lemez

Best of Hofi címmel jelent meg lemez a Hungarotonnál

A legendás magyar humorista egész pályáját átfogja ez a páratlan, kétlemezes válogatás.