Plusz

Milyen volt régen siketnek lenni?

2016.02.10. 12:23
Ajánlom
Paradicsom, hangyapete, disznózsír, tüsszentés – sokféleképpen próbálták meg kezelni a siketeket és hallássérülteket régen. A múlt őrült gyógymódjairól a Minden, ami hallás portál állított össze érdekes anyagot.

Forrás:Jáksó Nóra, Minden, ami hallás

Ókor: tanulni se érdemes

Az ókori görögök nem tanították a siketeket, mert úgy gondolták, hallás nélkül az embereket nem lehet oktatni, mert nem is képesek a tanulásra. Mivel a nyelvüket tökéletesnek tartották, véleményük szerint az, aki nem tudott azon megszólalni, barbár volt, így a siketeket is annak tartották. Maga Arisztotelész is úgy vélekedett róluk, hogy nem tudnak úgy gondolkodni, mint egy halló ember.

Sötét középkor

A sötét középkorban sokan kinevették a siketeket, és kiközösítették őket a társadalomból, mert úgy gondolták, hogy démonok szállták meg őket. Akkoriban igazán bolond gyógymódokkal próbálták „kikúrálni” az embereket a siketségből. Az egyik ilyen módszer szerint a fülbe botot kellett tenni, és éjjel-nappal ott tartani, míg a hallás vissza nem tér. De a kuruzsló feljegyzések szólnak gyógynövényekről, gyógyszerekről, disznózsírról, medvezsírról, olívaolajról, földigilisztáról, hangyapetéről és szappanos vízről, melyeket különféle keverékben elkészítve kellett a fülbe cseppenteni gyógyír gyanánt. De említik a hipnózist, és a hit erejét is. Egyes családoknak például, akiknek hallássérült gyermekük volt, azt mondták, hogy imádkozzanak néhány napig, s ha azután is siket marad a gyermek, akkor az azért van, mert ők rossz emberek, és Isten így bünteti őket. Voltak olyan „gyógyítók”, akik szerint napi húsz paradicsom elfogyasztásától visszatérhet a hallás, mások azt javasolták, hogy a siket ember ne egyen és ne igyon semmit három napon át. Bőven akadtak olyan gyógyítók és papok, aki kézrátétellel kívántak gyógyulást adni. A szokatlan ellenszerek közé tartozott az a tanács, miszerint fel kell mászni jó magasra, majd hirtelen leugrani, egy másik ötlet szerint pedig a borstól való tüsszentés is egy pillanat alatt újra visszaadhatja a hallást.

fül

fül

16. század: a jelnyelv megszületése

A 16. században Geronimo Cardano volt az első orvos, aki felismerte, hogy a siketek is ugyanolyan szellemi képességekkel rendelkeznek, mint ép hallású embertársaik. Fiát, aki nem hallott, szimbólumok segítségével igyekezett tanítani. Már 1550-ben Pedro Ponce de León spanyol bencés szerzetes kidolgozott egyfajta jelnyelvet, mellyel sikeresen tanította a siketeket kommunikálni, olvasni és írni. Százharminc évvel később, 1680-ban George Dalgarno nyelvész és filozófus javasolt egy teljesen új jelnyelvi rendszert a siketnémák számára, melyet a mai napig használnak az Egyesült Államokban.

Megoldás helyett a telefon feltalálása

Hiába jelentett azonban az új jelnyelv nagy előrelépést a siketek számára, még a 18-19. és a 20. században is meghatározó személyiségek próbálták erőltetni a siketek beszédre tanítását, s egyúttal a jelnyelv használatának elvetését. Közéjük tartozott Alexander Graham Bell, aki a siketséggel kapcsolatos kutatásai során végülis a telefont találta fel. Az amerikai tudós édesanyja is siket volt. Bellnek köszönhető egy olyan fonetikai rendszer kidolgozása, mely a siketek hangzóbeszédre tanításának elsőrendű eszköze. Módszerét pedagógusoknak is átadta, és egész életében úgy tekintett önmagára, mint a siketek tanárára. 1872-ben iskolát is nyitott számukra. Egyik leghíresebb tanítványa Helen Keller volt, aki a világon elsőként szerzett diplomát, mint siket és vak diák. Sajnos, Bell is egyike volt azoknak a befolyásos embereknek, akik úgy gondolták, hogy a siketség egy olyan betegség, melyet fel kell számolni, és erőfeszítések árán is meg kell tanítani a siketeket beszélni. Ezzel egyidejűleg a jelnyelv használatát szigorúan elvetette. Emiatt az iskolákban sok siket gyermekkel rosszul bántak, hátrakötözték a kezüket, hogy ne tudják a jelnyelvet használni, helyette próbáljanak szóban kommunikálni. Nem véletlen, hogy a siket társadalom jó része máig rossz szemmel tekint Bellre.

jelnyelv

jelnyelv

20. század: repülőgépes kísérletek

A 20. században is tartották magukat a fura elképzelések a siketség gyógyítására. Az 1920-as években elevenen élt az a hiedelem, hogy a hirtelen magasságcsökkenés helyreállíthatja az emberek hallását az idegrendszert érő sokk, vagy a légnyomás változása miatt. Ezt a gyors magasságcsökkenést repülőgéppel igyekeztek kivitelezni. Az 1920-as években Amerikában több pilóta is foglalkozott ún. siket-járatok szervezésével. Ilyen volt Charles Lindberg amerikai pilóta, aki 25 évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, s ezzel világhírű lett. Állítólag ötven dollár ellenében vitt fel a magasba kis repülőgépével siketeket, majd akrobatikus mutatványokat hajtott végre a levegőben, hogy így próbálja „működésre” bírni a hallószervet. Ezek a túrák a siketségtől nem, de ötven dollártól biztosan megszabadították az embereket. Bár 1925 nyarán, miután sor került Lindbergh első siket-járatára, a leszállás után azt írta édesanyjának, hogy utasai hallása észrevehetően javult. A repülőgépes módszerben olyan sokan hittek, hogy még az 1950-es években is hirdettek ilyen járatokat.

21. század: őssejtek és vírusok kora

A 21. század olyan felfedezések sorát hozta el, melyek közelebb vihetnek ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben valóban megszülessen a siketség gyógymódja. Őssejtek beinjektálásával, illetve különleges vírusterápia alkalmazásával már értek el sikereket a kutatók a hallás különféle mértékű visszaállításában, de még évek kellenek ahhoz, hogy ezeket a módszereket embereken is kipróbálják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz felhívás

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Plusz ajánló

Megjelent az „UJJ” Fidelio

Az ingyenes programmagazin márciusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Stohl Andrással, Szabó Rékával és Bősze Ádámmal. Lapozzon bele online!
Plusz ajánló

David Bowie-koncert lesz az A38 hajón

Negyedszer rendeznek magyar zenészek estet David Bowie emlékére. A három éve elhunyt legendás brit zenész dalai február 20-án szerdán hangzanak el az újbudai A38 hajón.
Plusz évforduló

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Plusz interjú

Belekóstolnánk egymás emlékeibe? - Egy food designer a jövő ételeiről

Van-e ízük az emlékeknek? Vagy fordítva, milyen emlékek kapcsolódnak egy „egyszerű” vasárnapi ebédhez? Hívhat-e időutazásra egy desszert, egy süti? Góg Angéla food designer nem egyszerűen ételeket tervez, hanem a hozzájuk kapcsolható/kapcsolódó szociális attitűdöket is vizsgálja projektjeiben. Most éppen a jövő ételeit kutatja.