Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

Balatonföldváron, a Szent Kereszt-templomban már lement egy előadásod, milyen volt a fogadtatása, és milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?

Nagyon meglepő volt, hogy mennyien eljöttek. A csütörtök délelőtti időpont miatt én is kicsit bizonytalan voltam, hány érdeklődő lesz, de körülbelül nyolcvanan voltunk. Fiatalok, idősek egyaránt. Bevallom, eredetileg ennél sokkal kisebb terekben gondolkodtam. A Kultkikötő ötlete volt, hogy autentikus helyeken, templomokban legyenek az előadások, így az adott épületekről is mesélek kicsit részletesebben. Ennek köszönhetően nem ugyanaz az előadás megy végig a turné minden állomásán, hanem mindegyik kicsit más lesz.

A könyvedben rengeteg információ megtalálható egy térség templomairól, romjairól, de hogyan készülsz egy adott előadásra? Mennyire van összhangban a történetmesélés a könyvvel?

A tavaly megjelent Templomséták a Balaton körül című könyvre épül, amit Bődey János fotós barátommal közösen készítettünk. Azonban az egy útikönyv, amiben séták és túraútvonalak vannak. Az előadásomon is tulajdonképpen ugyanazok hangzanak el, mint a könyvben, csak teljesen más logikával.

Ott kezdődik az egész, hogy miért pont ott van az az épület, ahol van, miért úgy áll, olyan irányban, milyen anyagból épült. Aztán jön csak a stílus, majd amikor belépsz, megnézed, bent hogy vannak elrendezve a dolgok. Én erre gondoltam történetmesélés alatt. Ha mondjuk az anyagát nézed, akkor kirajzolódik a Balatonnak akár a millió éves története is, a kőzeteké, hogy melyik vidéken miből építkeztek a középkorban. Vagy hogy a 20. században hogy hozták át az építőanyagot a tavon, és miért. Mikor megnézzük az adott templomot a látogatókkal, akkor kiderül, hogy érdemes ránézni a Balaton ezer évvel ezelőtti térképére, amin kirajzolódik, hol voltak bizonyos szigetek, félszigetek, merre vezetett a régi part. Hogy a jelenlegi part menti településrészek általában jóval fiatalabbak, mint azok, amelyek feljebb helyezkednek el. Ez mind leolvasható a szakrális építészetből, hiszen a déli part mentén a templomok java 20. századi, de ha megnézed az évszázadokkal ezelőtti partvonalat, akkor meg lehet látni, hogy a nádas-mocsaras részek benyúltak Tapolcáig vagy Marcaliig, ahol középkori templomokat találunk.

Vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna (Fotó/Forrás: Bődey János – Kedves László Könyvműhelye / Kultkikötő)

Az útikönyveid csak templomokkal foglalkoznak, az előadásaidnak is ez a témája. Miért pont a templomok?

Egyrészt ezek azok az épületek, amelyek mindenhol jelen vannak, másrészt voltak korok, amikor szinte minden nagy építészünk presztízsként tervezett templomépületet is.

A város mindig nívósabbra építette a templomait, mint a lakóházait, és vigyáztak is rájuk. A templom gyakran a legöregebb épülete a településnek. Előfordult ugyan, de nálunk azért nem volt jellemző a templomrombolás a huszadik században sem. Emellett a társművészeti alkotások is nagyon izgalmasak. A Covid lezárás idején kezdtem írni az első könyvet, és ekkor ért a felismerés, hogy amikor a múzeumok be vannak zárva, de művészetre vágysz, bemehetsz egy templomba, és megnézhetsz néhány alkotást. Emellett rengeteg információt közölnek a templomok. Azért is szeretek olyan dolgokkal foglalkozni, amikben nem vagyok teljesen otthon, mert a kutatás és a felfedezés öröme az egyik legjobb, amikor az ember elkezd könyvet írni vagy egy előadásra felkészülni.

Megszámlálhatatlan templomot mutatsz be a könyveidben. Van kedvenced?

Mindig az, amit most fedezek fel, de abból is sokféle van. Például szeretem a zánkai középkori templomot, aminek nagyon izgalmas a szerkezete és a helyreállítása. Vagy nagyon szerettem Dörgicsét is, mert annak ellenére, hogy 400 lelkes a falu, a romokat is beleszámítva hét temploma van, tehát kis területen sokat lehet bejárni és megismerni.

Alsóörsi Boldog Gizella királyné templom (Fotó/Forrás: Bődey János – Kedves László Könyvműhelye / Kultkikötő)

Mit gondolsz, az elmúlt években miért váltak divatossá a városnéző séták? Miért érdekel minket az épületek múltja?

Jó kérdés. Éppen írok egy könyvet, az lesz a címe, hogy Hogyan nézzünk várost? Abban többek közt épp ezt a titkot próbálom megfejteni. Gerald Durrell Az amatőr természetbúvár című könyvéhez hasonlóan egy módszertani kézikönyv leginkább. Azzal foglalkozik, hogy ha valaki nekiáll várost nézni, hogyan kezdjen hozzá, mi mindent érdemes figyelni, hogyan lehet olvasni a jelekből, tehát

Emellett némi merengés is helyet kap benne. Volt amúgy a városnézésnek egy fénykora egykor, a klasszikus ibuszos városnézés, de akkor mindenki elment egy másik városba, és megnézte annak nevezetességeit. Lehet, hogy naiv elképzelés, de azóta mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat. Annak idején, amikor 2008-ban elindult az Urbanista blog, az, hogy a budapestiek szeretik Budapestet, közel sem volt természetes. Egyrészt hajlamosak voltunk arra, hogy a saját dolgainkat lefitymáljuk, és csak a koszt meg a pusztulatot vegyük észre, és hát erre senki nem kíváncsi. Másrészt, érdekes módon, akkoriban kezdte magának felfedezni a nyugati turizmus Budapestet, tehát valószínű ennek is lehetett hatása. Szerethetővé vált a város. Például, itt vagyunk most az Örs vezér terén, innen indul az egyik sétám, aminek az a címe, hogy Itt nincs semmi látnivaló, és tényleg arról szól, hogy az, amit az itt lakók sem vesznek észre, másoknak érdekes lehet.

Július 4-én volt az első előadás, augusztus 22-én lesz az utolsó, összesen nyolc helyszínen. Mi alapján választottátok ki ezeket?

Ezekről a Kultkikötővel egyeztettünk. Én javasoltam, hogy mi az, ami izgalmasabb és méretben sem túl nagy helyszín. Az előadásoknak vannak általános részei, amelyek minden helyszínen ugyanazok. Mondjuk amikor arról mesélek, hogy mennyi különlegessége van a Balaton építészetének. Például hogy itt van Magyarország egyetlen olyan zsinagógája, ami a 20. század második felében épült. Vagy sokan ismerik a zalaszántói Béke Sztúpát, ám azt kevesen tudják, hogy építésekor Európa legnagyobb sztúpája volt, és most is talán a második legmagasabb. Vagy hogy Fenékpusztán van feltárva Magyarország egyetlen ókeresztény bazilikaépülete, ami ráadásul túlélte a Római Birodalom bukását is, sőt évszázadokkal később is működött. A Kultkikötő programjában szereplő előadásokon sok ehhez hasonló érdekességet mutatok be, amelyet nemcsak az építészet és a Balaton iránt érdeklődők élvezhetnek, de egy nyaralás alatt is mindenkinek üdítő intellektuális élmény lehet.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Zubreczki Dávid (fotó/forrás: Rakos Blanka / Kultkikötő)