Plusz

Mit árul el valójában Tutanhamon és az ókori Egyiptom?

2017.07.29. 10:30
Ajánlom
Tutanhamon sírjának felfedezése óta izgatja az emberek fantáziáját - de mit jelentett a korban a szenzációs felfedezés? És mit jelent ma?

Nemrég került a mozikba A múmia legújabb feldolgozása, aminek Tom Cruise mellett a legnagyobb húzóneve még mindig az ókori Egyiptom: múmiák, sivatag, halálos átkok és rejtélyes szkarabeuszok. De nem csak Hollywood 125 millió dolláros projektje jelzi, hogy több ezer évvel a fáraók után még mindig érdekel minket ókori Egyiptommal. Minden apróbb felfedezésre, érdekesebb, témába vágó tanulmányra azonnal lecsapnak a híroldalak és a magazinok, hiszen tudják, hogy nem bírunk betelni a témával. De mi van az ókori Egyiptommal kapcsolatos megszállottságunk mögött valójában? Mit mond a mának Tutanhamon és a piramisok?- ennek járt utána a The Conversation szerzője.

Űrbéli tőre volt az ifjú fáraónak

Kapcsolódó

Űrbéli tőre volt az ifjú fáraónak

Tutanhamon történelmi szempontból mérsékelten fontos uralkodó volt, de mivel övé az egyetlen, épségben megtalált fáraósír, ma már igazi ókori sztárnak számít.Megannyi legenda és álhír fűződik az alakjához, de a legújabb, földönkívüli tőrről tett felfedezések bármilyen hihetetlennek hangzanak, valószínűleg igazak.

A kezdethez talán érdemes visszamenni az 1920-as évekbe, amikor Carnarvon és Howard Carter felfedezték Tutanhamon sírját, amit ma is az ókori világ egyik legismertebb és legszenzációsabb felfedezéseként tartunk számon.

A sírral kapcsolatos legendák és mendemondák, a rejtélyes halálesetek azóta is kísértenek minket - és például A múmiához hasonló filmeket eredményeznek.

De lehet hogy valójában nem is az adott korért rajongunk? Christina Riggs újságíró szerint elképzelhető, hogy egyszerűen csak felhasználjuk az ókori Egyiptomot, hogy kifejezzük félelmeinket és reményeinket, amelyek az aktuálisan izgatnak bennünket.

Howard Carter

Howard Carter (Fotó/Forrás: Apic / Getty Images Hungary)

Az 1920-as évek eseményei Tutanhamon sírjával és a fáraó átkával például mindenkit foglalkoztattak, és a mainstream médiában is állandó témát szolgáltattak. Két modern mozgalmat is inspiráltak: az egyiptomi fáraonizmust és a Harlem Reneszánszot Amerikában. Előbbi a 20-as 30-as évek nacionalista mozgalma Egyiptomban, utóbbi Új Fekete Mozgalomként is ismert volt, jelentős afroamerikai kulturális, szociális és művészi megmozdulás volt New Yorkban. Mindkettőre igaz volt az, ami a mai, A múmiához hasonló, Egyiptomot lekoppintó filmekre kevésbé.

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Kapcsolódó

Tutanhamon apja: nyughatatlan forradalmár vagy elnyomó diktátor?

Ehnatont a nácik és a fekete polgárjogi mozgalmak is zászlajukra tűzték, megihlette Thomas Mannt és Fridát is. Szakított az addigi hagyományokkal, és rákényszerítette népére az egyistenhitet. Tömegek szenvedése árán építtetett gyönyörű fővárost magának.

Komolyan vették az ókori Egyiptomot, és távol állt tőlük az azzal való viccelődés vagy az olcsó rémisztgetés.

1922 novemberében Howard Carter és George Herbert de Carnarvon felfedezték Tutanhamon sírját a Luxor-i Királyok Völgyében. Évek óta ez volt az első pozitív hír, amiről az angol sajtó beszámolt Egyiptommal kapcsolatban. Akkoriban a két ország kapcsolata minimum komplikált volt: a britek engedélyével Egyiptom saját kormányt állíthatott fel, de a külföldi ügyekért és a Szuezi-csatornáért még mindig az angolok feleltek. Ebbe a közegbe vágódott be a szenzációs felfedezés.

Minden az ókori Egyiptomról és a múmiákról szólt: könyvek, filmek, újságok és hirdetések tömegei kezdtek a témával foglalkozni. New Yorkban Tutanhamon-inspirálta bált rendeztek, a Wembley stadionnál pedig felépítették a sír előszobájának élethű mását az 1924-es  Brit Birodalom Kiállítás kedvéért - 27 millióan látták.

A Tut-mánia mögött viszont egy fura tendencia volt megfigyelhető: egyre inkább úgy kezelték a fáraót, mint "egy közülünk".

A közülünk pedig a fehér euro-amerikai társadalmat jelentette, akik így az ókori Egyiptomot is egyre közelebb érezték magukhoz. És hogyan lehet hatékonyabban kisajátítani egy kultúrát, mint az áruba bocsátással? Pontosan ez történt. Súlyos pénzekért keltek el a sírról készült képek, és minden apróbb hírnek megvolt az ára, amit Carnarvon ki is használt. Közbe pedig az egyiptomi sajtót kitiltották a világ akkori legjelentősebb régészeti lelőhelyéről - a saját országából.

Tutanhamon sírja

Tutanhamon sírja (Fotó/Forrás: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary)

Azt viszont Carnarvon és Carter sem sejtette, mennyit jelentett felfedezésük maguknak az egyiptomiaknak.

Regények és színházi darabok tucatjai születtek az eseményről, amit úgy ünnepeltek, mint Egyiptom feltámadását és újra felemelkedését. Ebből az eszméből született a fáraonizmus. Eszméje szerint senki sem tagadhatja a fáraók hatalmát, az olyan uralkodók pedig, mint Ramszesz és Kleopátra, a szfinxekhez és piramisokhoz hasonló szimbólumokkal karöltve  pontosan kifejezték, mire vágytak az emberek: hogy Egyiptom ismét olyan hatalmas legyen, mint egykor.

A Harlem Reneszánszot szintén az ókori Egyiptom és Tutanhamon sírjának feltárása inspirálta.

A mozgalom tagjai számára Egyiptom vagy épp Etiópia ugyanazt jelentette: egy európai kontroll nélküli Afrikát.

Egyiptom az ókori történelme, Etiópia pedig azért nyűgözte le a mozgalom tagjait, mert 1896-ban sikeresen verték vissza az olaszok invázióját.

Az 1920-as évekről legtöbbeknek talán a jazzkorszak jut eszébe - és ezzel együtt az, ahogyan a modern nyugati világ erkölcse és szokásai ismét felemelkedtek a háború pusztítása után. De retrospektíve még ennél is jellemzőbbnek tűnik az, ahogy a Brit Birodalom a maga képére formálta az egyiptológiát, a nyugati világ pedig áruba bocsátotta az országot minden jellemzőjével és szimbólumával együtt. Nem valami hasonló történik ma is? A különbség az, hogy akkoriban polgárjogi mozgalmak szökkentek szárba hatására.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Meglepetés lánykérés volt a pécsi koncerten

Filmekbe illő romantikus jelenet zajlott le a Pannon Filharmonikusok koncertjén Valentin-napon a Kodály Központban.
Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Könyv

Kötött sapka – Tandori Dezső emlékére

A 80 éves korában elhunyt költőre Fáy Miklós emlékezik.
Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Belekóstolnánk egymás emlékeibe?

Van-e ízük az emlékeknek? Vagy fordítva, milyen emlékek kapcsolódnak egy „egyszerű” vasárnapi ebédhez? Hívhat-e időutazásra egy desszert, egy süti? Góg Angéla food designer nem egyszerűen ételeket tervez, hanem a hozzájuk kapcsolható/kapcsolódó szociális attitűdöket is vizsgálja projektjeiben. Most éppen a jövő ételeit kutatja.
Plusz videó

Flashmob segített a szegedi egyetemistáknak a vizsgaidőszakban

Az egyetemi könyvtárban magoló diákok közé egy teljes rézfúvós zenekar rejtőzött el. A videón megnézhetik, hogy reagáltak a hirtelen kialakult bulira.
Plusz grammy

Nagyot nyert a This Is America a Grammyn

Rendőri brutalitásról és rasszizmusról szól az év dala, de a Grammy bírái felfedeztek nekünk egy kortárs hegedűversenyt is.
Plusz hír

A POKET lett a közönség kedvence a Highlights-on

Hatodik alkalommal díjazták a legizgalmasabb hazai, kreatív projekteket és példaértékű történeteket a Highlights of Hungary-n.
Plusz magazin

Fáy Miklós: Ma a művészet termék

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Jurányi Házban látahó Csáó! című előadással, az Alita című filmmel, a Magyar nemzeti galériában látható Korniss Dezső-tárlattal, valamint a Margaret Island közelgő koncertjével foglalkozik rovatában.