Plusz

Mit tanítottak nekünk az első automobilok az önvezető autókkal kapcsolatban?

2018.01.08. 12:15
Ajánlom
Új, ismeretlen technológia, ami egy gép kezébe teszi az emberek életét - az önvezető autókkal kapcsolatos aggodalmak nem újak, annak idején ugyanis az első automobilok is hasonló reakciókat kérdéseket vetettek fel.

A nem is olyan távoli jövőben önvezető autók veszik át az irányítást az utak felett - a vezetés pedig pont olyan úri huncutság lesz, mint annak idején. De rábízhatjuk-e életünket a robotpilótákra? Mennyire alakítja át a változás életünket, utazási szokásainkat, és egyáltalán azt, ahogy az utakra és a közlekedésre tekintünk? Ugyanezek a kérdések fogalmazódtak meg az emberekben az első automobilok megjelenésével is - írja a The Economist kiadványának, az 1843-nak a cikke.

GettyImages-464423677

GettyImages-464423677 (Fotó/Forrás: Heritage Images / Getty Images Hungary)

Az aggodalmak az önvezető autók megjelenése óta jelen vannak, de az indulatok akkor csaptak az egekbe, mikor tavaly májusban egy Joshua Brown nevű amerikai férfi halálos autóbalesetet  szenvedett autopilótás Tesla kocsijában ülve. Az autó nem észlelt egy teherautót, és nagy sebességgel nekihajtott, ez okozta a tragédiát. Az önvezető mód a Tesla szerint még mindig béta üzemmódú, tehát nincs teljesen kész. A szomorú eset ellenére viszont így is meggyőző adatokkal rendelkezik: 210 millió megtett kilométer után ez az autopilot mód első halálos balesete; az amerikai átlag a fatális balesetekre nézve 151 millió kilométer, a világátlag pedig 97 millió kilométer. Persze mindezek a számok semmit sem érnek ha a jármű akár csak egy ember halálát is okozza. Épp ezért javasolja a cég, hogy még automata üzemmódban is figyeljék a sofőrök az utakat, hogy be tudjanak avatkozni. A baleseteket teljesen lenullázni viszont a jelek szerint automatizálással sem lehet, mindig lesznek hibák, az önvezető autóknak pedig ahogy elterjednek, egyre több ellenséggel kell majd szembenézniük. Pontosan úgy, ahogy az első automobiloknak kellett.

Az első autók idejében egy baleset hasonlóan nagy szenzációt és felháborodást keltett.

Az áldozat, Mary Ward egy hihetetlenül izgalmas nő volt, akinek nevét sajnos mégis egy ilyen szerencsétlen baleset írta be a történelemkönyvekbe. Memphisben megkondoltuk a harangok, Detroitban, ami nemsokára az amerikai autógyártás fellegvárává vált, fekete zászlókat eregettek, Baltimore-ban pedig síremléket állítottak az eset mementójaként. Az autók pártján állók ugyanúgy visszatámadtak, mint most az önvezető kocsik hívei: egy olasz magazin 1912-es cikkében ezt írta:

Lovak, villamosok és vonatok is ütközhetnek, összetörhetnek és megölhetik a fél világot - az mégsem érdekel senkit. Ha viszont egy automobil megkarcol egy csibészt, aki előtte táncikál, vagy egy részeg kocsist, aki világítás nélkül hajt, mindenki a motorkocsiknak esik.

Az első autók a lovaskocsiknál jóval gyorsabban száguldottak, ez pedig egy rakás kérdést felvetett - például a burkolatlan utakkal kapcsolatban. Erre ma eléggé egyértelmű választ adnánk: az utakat le kell burkolni  - ez akkoriban viszont őrültségnek hangzott. Brian Ladd, az Autophobia nevű könyv szerzője azt írja erről: "Nehéz volt elképzelni, hogy valaha jóváhagynak egy ekkora kiadást, a vita ezért hamar átváltott a sebességhatárokra, sőt, még az automobilok kitiltása is felmerült".

Amint viszont egyre többen elismerték az autók érdemeit, az útburkolati munkák költségei már nem is számítottak olyan kiugróan magasnak ahhoz képest, mennyi pozitív hozadékkal járnak.
GettyImages-464448129

GettyImages-464448129 (Fotó/Forrás: Heritage Images / Getty Images Hungary)

Lassan az egész úthálózati rendszert elkezdték az autókra szabva megtervezni és átalakítani. Ma már az utak szabályozásában ott tartunk, hogy a körforgalmak és hagyományos lámpák helyét egyre több helyen olyan komplex közlekedésszabályozási rendszerek veszik át, amelyek a forgalom igényeihez igazodnak, és lehetővé teszik, hogy az autók akár megállás nélkül keresztülhaladjanak. Az ilyen rendszerek elképesztő drágák, de még mindig nincsenek sehol ahhoz képest, mikor egész városokat kellett leburkolni, hogy közlekedésre alkalmassá váljanak.

Annak idején a ló nélküli kocsik nem is különböztek annyira a lovaskocsiktól - ahogy a mai önvezető autók is hasonlóak a megszokott autókhoz.

Rengeteg a kérdés akörül, hogyan néz majd ki a vezető nélküli autókkal tarkított jövő: mi lesz a tömegközlekedéssel? Az emberek birtokolják majd a kocsikat, vagy egyszerűen rendelnek egy járművet okostelefonnal, ami elviszi őket a céljukhoz? És mindez mennyire távoli jövő? Egy biztos, az önvezető autók átalakítják majd az életünket - csak úgy, ahogy annak idején az automobilok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Vizuál

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Klasszikus

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A riói karneválnak is betett a koronavírus

Meghatározatlan időre elhalasztják a riói karnevált, ami az elmúlt évszázadban még sosem fordult elő.
Plusz hír

Nemes Z. Márió kapja idén a FISZ Csáth Géza-díját

A Csáth Géza-díjat szeptember 25-én, kora este adja át a FISZ a Neurológiai Klinikánál, a laudációt Gerőcs Péter író tartja. Az elismerés mellé fél disznót és egy névre szóló hentesbárdot kap a díjazott.
Plusz ajánló

Kulturális pezsgés a Bartókon: jön az Eleven Ősz!

Galéria- és műteremlátogatással, egyedi kortárs alkotásokkal és köztéri installációval, továbbá a Bartók Béla Boulevard rejtélyeibe vezető sétákkal várnak mindenkit szeptember 25-26-án.
Plusz portré

Tükörré váló mondatok – Kukorelly Endre a Kult50-ben

„Ne írj, ha félsz” – mondta egy interjúban Kukorelly Endre. És nem fél. Sőt, lázad és provokál. Amikor nem saját szövegeit „rontja és javítja”, kreatív írást tanít, focizik (1996-ban megalapította az író futballválogatottat), hajléktalanság-projektbe fog, vagy „gondol egyet” és segít föléleszteni a Baumgarten-díjat.
Plusz kult50

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.