Plusz

Mitől fakadtak dalra Egyiptom éneklő szobrai?

2018.03.12. 09:16
Ajánlom
A görög mitológia szerint a szoborba zárt szellem sír anyja után − a modern tudósok viszont egészen másképp magyarázták a Memnón-kolosszusok jelenségét.

A hatalmas szobrok  i.e. 1350 óta magasodnak a thébai nekropolisz felett. 3400 év alatt a sivatagi napsütés és a nílusi árvizek alaposan elkoptatták, de még mindig fennséges látványt nyújtanak − épp ezért vonzzák turisták tucatjait a helyszínre.

A szobrok a 18. dinasztia uralkodóját, III. Amenhotep fáraót ábrázolják, és eredetileg egymás tökéletes tükörképei voltak. Egykor az itt álló temetkezési templom bejáratát szegélyezték, amely saját kora legbőségesebb vallási szentélyének számított. Megkopott oldalukon Hápinak, a közeli Nílus istennőjének ábrázolása volt látható.

Memnón-kolosszusok

Memnón-kolosszusok (Fotó/Forrás: Bildagentur-online / Getty Images Hungary)

Habár az áradások lerombolták a templomot, a szobrok a legmostohább körülményeket is túlélték. I.e. 27-ben egy földrengés alaposan megrongálta az északi kolosszust, megrepedt és darabok szakadtak le róla.

Furcsa módon nemcsak túlélte a katasztrófát, de énekelni kezdett.

Hajnalban, amikor a sivatagi nap első sugara a horizont fölé emelkedik, az összetört szobor ugyanis olyan, mintha dalolna. Hangja inkább erőteljes, mintsem megnyugtató: a hangok mintha a túlvilágról érkeznének. A nem mindennapi énekszó a feljegyzések szerint már i.e. 20-ban is turisták tucatjait vonzotta a szoborhoz. Történetek születtek a jelenségről, és olyan elismert tudósok írtak róla, mint Pauszaniasz, Publius vagy Sztrabón. Van, aki szerint a hangok mintha egy sárgarézből készült hangszerből szólnának, mások szerint egy pengetős hangszer, a líra elszakadt húrjainak hangjára hasonlítanak. 

A görög mitológia szerint Memnón Éosz, a Hajnal istennőjének halandó fia, akit Akhilleusz gyilkolt meg.

A legenda úgy tartja, a fura hangok tőle származnak, ahogy reggelente a szobor börtönéből anyjához rimánkodik.

Az unalmasabb magyarázatot modern tudósok állították fel: eszerint a reggeli felmelegedéstől a szobor réseiben lévő harmatcseppek elpárologtak, az ez által keltett rezgést pedig a sivatagi levegő erősítette fel. 

Bármi is okozta a rendhagyó éneket, sajnos a 3. században a rómaiak elhallgattatták azt.

Septimus Severus császár ugyanis hiába látogatott el a helyszínre, semmiféle hangot nem hallott. Ajándék gyanánt azonban megjavíttatta a törött emlékművet − ezzel nemcsak megszűntette a hasonlóságot az ikerszobrok között, de a hangját is örökre elvette az ókori világ egyik legfurcsább zarándokhelyének. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz felhívás

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Plusz ajánló

Botránykönyvek és filmsikerek a novemberi Fidelióban

Az ingyenes programmagazin novemberi számában többek között Horvát Lili mesél a velencei bemutatkozásáról, Lakatos Mónikát kérdeztük a WOMEX életműdíjról, de Földes Tamás is felidézte a múlt század egyik legnagyobb botrányhősét, Boris Viant. Lapozz bele online!
Plusz hír

Október végétől kapható a Vylyan Bogyólé

Hamarosan már bárki kortyolgathatja a Vylyan Pincészet legújabb nedűjét, a francia újbor készítésének hagyományait követő Bogyólét. A 2020-as palackokat Győri Katinka Laura, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójának címkéje díszíti.
Plusz könnyűzene

A Qualitons, a Platon Karataev és a Mörk a leginkább exportképes zenekaraink itthon

Idén második alkalommal állította össze a külföldön is labdába rúgó könnyűzenei együttesek listáját a HOTS.
Plusz hír

25 ezer lopott régészeti emléket adott vissza Franciaország Marokkónak

Tizenöt éve történt a régészeti lopás, de csak most sikerült visszaszolgáltatni a tárgyakat Marokkónak. Az egész három tonnát nyom.