A történetmesélés műfajának különlegessége a rendkívül személyes hangvétel. Az Amerikában egyre népszerűbb műfaj előadói írók, akik életük valamelyik meghatározó élményét adják elő improvizatív jelleggel, melyek megértését ezúttaé jeltolmács is segítette.
Csütörtökön ez az improvizáció a Sziget hangulatához és hangerejéhez való alkalmazkodást is jelentette, így igazán magával ragadó előadások születtek. A fellépők Babarczy Eszter, Falcsik Mari, Grecsó Krisztián és Barta András voltak, hozzájuk Zilahy Péter csatalkozott, aki már a Broadway színpadán is kipróbálhatta magát ebben a műfajban.
A mesélők spontán előadásaik alatt nem használtak jegyzetet, nem felolvasást tartottak, hanem fejből meséltek, általában angol nyelven. Volt, aki visszafogottan anekdotázott de volt, aki eljátszotta az eseményeket. Az előadók változatos előadásmódja és átélési képessége mellett Vázsonyi János szaxofonkísérete is színesítette a húsz perces előadásokat. A zenei aláfestés nemcsak hangulati elem volt, hanem a megértést is segítette, hiszen például amikor a szerző azt mesélte, hogy megijedt, akkor azt a szaxofonos egy gyors futammal illusztrálta.