PURCELL Kórus, ORFEO Zenekar

Vezényel: VASHEGYI György

Bérleti koncert

Műsor:

Wolfgang Amadeus Mozart

 C-moll mise K. 427 (Richard Maunder kiadása)

Requiem K. 626 (Richard Maunder kiadása)

A huszonhat éves Mozart utolsó miséje Constanze Weberrel való jegyességének megpecsételéseként ígéretet arra, hogy misét komponál az alkalomból. Az első szoprán szólamot Constanze számára írta meg. Valószínűleg a salzburgi Peterskirche hagyományaira tekintettel - töredékesen hagyott mise. Mozart épp az időben került kapcsolatba a szabadkőműves mozgalommal, és a c-moll mise az utolsó nagyobb szabású keresztény megnyilvánulás a komponista halála előtt, rendelésre írt Rekviemet megelőzően.

Talán nem véletlen, hogy a mise ugyanabban a három bé előjegyzésű hangnemben íródott, mint a lemezen szereplő másik mű: a minden kétséget kizáróan a szabadkőműves páholy számára komponált Meistermusik. Emellett ebben a műben feszül először egymásnak a későbarokk oratóriumok és egyéb vokális egyházi művek díszes, monumentális fúgája a kor kedvelt műfajának, az olaszos opera seriának homofónabb szerkesztésű áriáival. Mindez annak a számunkra szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Mozart 1782-ben kapcsolatba került Gottfried van Swieten báróval, aki Bach és Handel rajongójaként megismertette az ifjú, de annál tehetségesebb zenészt kedvenceinek alkotásaival, s így a szigorú, ámde mennyei magasságokba emelő ellenpont kovászként erjeszthette meg a klasszicizáló stílus nyers texturális egyszerűségét. A „Gloria” Handel Messiására emlékeztető hangütése mellett jól példázzák ezt a „Cum Sancto Spiritu” és az „Osanna” kórusainak jellegükben jelentősen eltérő, mégis egyértelműen barokkos fúgái. Ezzel szemben a drámai, csodás ornamentikájú, alapvetően áriaszerű szóló tételek a közkedvelt operák, mindenekelőtt a frissen bemutatott Idomeneo (s kis mértékben a Szöktetés a szerájból) felszabadultabb hangulatát idézték, s idézhetik fel ma is a hallgatóban. Az „áriák” felosztása ugyancsak teátrális fokozást sugall: míg előbb a két szoprán „felelget” - hol önálló attrakcióként, hol ténylegesen, antifonális duóban - egymásnak, a mise zenei szövetének súlyosbodásával párhuzamosan előbb egy triót, végül egy kvartettet hallhatunk. (Galamb Zoltán nyomán, eKultúra)

Mozart: Requiem

http://hu.wikipedia.org/wiki/Requiem_(Mozart)