Josephine Baker és Cheetah
Az egyik leghíresebb burleszk táncos hatalmas állatimádó hírében állt, ezért az egyik éjszakai klub tulajdonosa neki ajándékozta Chiquitát, a gepárdot, akivel szinte elválaszthatatlanok lettek. Egyrészt felléptette az előadásaiban – ezzel is erősítetve az afrikai örökségéhez fűződő viszonyát és egzotikus imidzsét – másrészt
sokszor egy ágyban aludt a gepárddal, vele autózott, időnként pedig gyémánt gallért tett a nyakába, úgy sétáltatta a párizsi utcákon.
Nem Chiquita volt az egyetlen állat, akit Josephine Baker örökbefogadott: volt egy kecskéje, Toutoute, akinek bejárása volt az öltözőjébe is, valamint egy kismalaca, Albert. Ő a konyhájában aludt, és az ételmaradékok mellett különleges parfümökkel próbált neki kedveskedni. Ebben a jólétben annyira meghízott, hogy egy idő után nem fért ki a konyhaajtón, ezért még az ajtókeretet is ki kellett szedni.
Charles Mingus és Nightlife
Charles Mingus nemcsak generációjának egyik legünnepeltebb bőgőse és komponistája volt, de azt is kifejlesztette, hogyan szoktassa Nightlife nevű macskáját a WC-re. Mint a zenében, úgy e téren is szerette volna tudását a nagy nyilvánossággal megosztani, ezért útmutatót írt erről CAT-alog címen, amit koncertjei során próbált terjeszteni rajongói és zenésztársai körében. Még nyomtatott hirdetéseket is kifüggesztett a jazz klubokban, hogy az érdeklődők postai úton is hozzájuthassanak. Saját bevallása szerint neki 4 hétre volt szüksége ahhoz, hogy Nightlife-ot a WC-re szoktassa, de elismerte, hogy nem minden macska lehet olyan okos, mint az övé, és ahogy a jazz-zenészek, úgy a cicák sem igazán tűrik, ha valaki főnökösködni akar velük szemben.
Audrey Hepburn és Pippin
Amikor a brit színésznő 1959-ben a Zöld Paloták című filmet forgatta férjével, az állatidomár azt tanácsolta neki, vigye haza a filmben szereplő szarvasgidát, hogy kialakuljon köztük egy kötődés, ami szükséges volt a filmben alakított szerepükhöz. Audrey Hepburn így is tett,
a Pippin nevű gida azonban olyan erősen kezdett hozzá kötődni, mint az anyjához, még a boltba is elkísérte.
Hepburn ezért megtartotta Pippint, még saját kádat is terveztetett neki. Ennek csak egy valaki nem örült, Mr. Famous, a színésznő Yorkshire Terrierje, aki nagyon féltékeny volt - azonban a kutya egy sajnálatos autóbalesetben meghalt.
Frida Kahlo és állatkertje
A mexikói festő egész állatkertet üzemeltetett kertjében. Csak hogy néhány nevet említsünk, itt lakott Bonito, a papagáj, Granizo, az őz, Fulang Chang és Caimito de Guayabal a pókmajmok, Gertrudis Caca Blanca, a sas, és Xoloitzcucu, a szőrtelen azték kutya. Kahlo megduplázta az állatok jelenlétét azzal, hogy le is festette őket: 143 műve közül 55-ön szerepelnek állatok. Az állatimádatnak valószínűleg köze van ahhoz is, hogy a 18 éves korában elszenvedett buszbaleset következtében nem tudott gyermeket szülni. Emellett – mint tudjuk – Diego Riviéra sem biztosított számára teljes lelki nyugalmat, így
az állatok jelenthették számára a társat, akik enyhítették magányát.
Leghíresebb állatos portréi a Fulang Chang és én (1937), az Itzcuintli kutya és én (1938.) és az Én és a papagájok (1941).
Andy Warhol és Sam
A popart atyjának huszonöt macskája volt, és mindet Samnek nevezte.
Kezdő művészként egy gyerekkönyv kiadó illusztrátoraként dolgozott, de ez sem fedezte költségeit. Amikor anyja, Julia Warhola tudomására jutott fia nélkülözése, 1952-ben Andy New York-i apró lakásába költözött azzal a szándékkal, hogy segítse őt a mindennapokban. Mivel mindketten szerették a macskákat, otthonuk szinte macskamenhellyé vált. A cicák jó múzsának bizonyultak, mert 1954-ben korlátozott példányban kiadtak egy könyvet, amiben Andy 25 macska akvarellje szerepelt pop-art színekben, anyja kalligráfiáival. A könyv a 25 Cats Name Sam and One Blue Pussy címet kapta, ugyanis Julia Warhola véletlenül lefelejtette a „Named” szó végéről a „d”-t, ám Andy úgy döntött, hogy megtartja a címet, és a különös nyelvi bakit a kortárs koncepció részévé teszi. Az illusztrált macskajegyzékkel gyakorlatilag egy fél évszázaddal előzték meg az internet macskás mémjeit, és persze későbbi művészetét is megelőlegezte ezzel Andy.