Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

2018.06.22. 09:20
Ajánlom
Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.

Az Egyesült Államok öt egyeteme vett részt abban az átfogó kutatásban, aminek eredményeit a Journal of Internal Medicine-ben publikálták az év elején. Az öt intézmény 739 diákja töltött ki egy 45 perces online kérdőívet, amelyben már bevett módszerekkel mérték a leendő orvosok erősségeit – empátia, a változások kezelése, a térlátás, térbeli tájékozódás – és gyengeségeit – fizikai fáradtság, érzelmi és szellemi kimerültség. Az eredmények azt mutatták, hogy a művészeti és humán tárgyakat is tanuló orvostanhallgatók empatikusabban, magasabb az érzelmi intelligenciájuk, kisebb valószínűséggel mutatkoznak náluk a kiégés tünetei. A kutatás nemcsak az orvosképzést változtathatja meg, de már a felvételiztetésre és a praktizáló orvosokra is kihathat. 

Weinwurm Antal: Rajztanítónőjelöltek a Mezőgazdasági Múzeum belső udvarán alakrajzi tanulmányokat végeznek

alakrajzi tanulmányok (Fotó/Forrás: Weinwurm Antal )

"Szoros összefüggés mutatható ki aközött, hogy egy hallgató mennyi idő fordított művészetre és a pozitív és negatív tulajdonságokra kapott pontjai között" - magyarázza a kutatás vezetője, Dr. Marc Kahn, a Tulane-i Orvosi Egyetem munkatársa.

A praktizáló orvosok körében hihetetlenül magas a depresszió előfordulása és az öngyilkossági rátájuk is többszöröse a kortársaikénak.

Már az orvosi egyetemen mutatkoznak a kiégés jelei, ezért úgy gondoljuk, hogy a most feltárt összefüggések kulcsfontosságúak."

Kahn egyike a tíz társszerzőnek, aki Dr. Salvatore Mangione, a Thomas Jefferson University Sidney Kimmel Orvosi Fakultásának munkatársa vezetése mellett részt vett a tanulmány összeállításában. Korábbi kutatások azt már bizonyították, hogy a művészeti és humán képzésekről az orvosi egyetemre érkező diákok teljesítménye nem rosszabb, mint a természettudományos háttérrel rendelkezőké. "Arra vonatkozó kutatás azonban eddig nem volt, hogy ezeknek a tárgyaknak milyen hatásuk van a doktorok személyiségére." 

1199px-The_Anatomy_Lesson-135258.jpg

Rembrandt: Doktor Tulp anatómiája (Fotó/Forrás: wikipedia)

A tanulmány alapötletét az adta, hogy az utóbbi időben Amerikában egyre több orvosi egyetemen van lehetőség, hogy a szaktárgyakon kívül művészeti vagy humán tárgyakat is (kreatív írás, festés, tánc, jazz) felvegyenek a hallgatók szabadon választható szemináriumok keretében. Az elképzelések szerint ezek az órák

segítenek, hogy a jövendőbeli orvosok jobb megfigyelőképességre tegyenek szert, jó orvos-beteg kapcsolatot tudjanak kiépíteni a pácienseikkel és megóvja őket a depressziótól és a kiégéstől,

amelyektől számos praktizáló kollégájuk szenved.

A tanulmányból kiderül, hogy a művészetekkel való érintkezésnek jelentős pozitív hatásai vannak függetlenül attól, hogy az illető aktívan vagy passzívan vesz részt egy művészeti tevékenységben. Vagyis, ahogy Kahn megjegyzi,

közel azonosak voltak az eredményei a zenét hallgató és a hangszeren játszó diákoknak.

Bár a vizsgálat egyelőre kis mintavétellel történt és további kutatásra lesz szükség ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést lehessen kimutatni a művészetek és az orvosok szempontjából kedvező jellemzők között. A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy az eredményeket a gyakoroló doktorok szakmai előmenetelénél is fel tudják majd használni. "Ez vezethet nyomra, hogy hogyan tudjuk megelőzni a kiégést" - mutat rá Kahn, kiemelve, hogy ez már a jelenlegi tanulmány továbbgondolása. A következő lépés a kutatáson alapuló tanterv kidolgozása.

Így olvastak száz éve

A Semmelweis Egyetem levéltárából származó fotón a hosszú fehér köpenyt viselő úr feltehetőleg egy orvos. Mesterségéhez illő higgadtsággal olvas, a kezében mintha pipát tartana. Az íróasztala külön tanulmány tele izgalmas tárgyakkal (1912) (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Az orvostársadalmon belül ugyanakkor létezik egy kisebbség, akik úgy gondolják, hogy már a szaktárgyak is épp elég megterhelést jelentenek a hallgatóknak. Kahn és kollégái a kutatás kiterjesztésén dolgoznak más egyetemek bevonásával a Tulane-i és Jefferson-i diákok mellett a Warren Alpert Medical School of Brown University, az Oregon Health & Science University School of Medicine, és a Cooper Medical School of Rowan University vett részt a kutatásban. Közülük a Jefferson humán programja a legerősebb, míg Tulane-ban csak néhány ilyen tárgy van.

Az alapgondolat valójában nem számít újnak:

már Dr. William Osler, a 19. századi modern orvoslás atyja is azt javasolta, hogy az orvosi pályán tevékenykedők művészeti és humán tárgyakkal is foglalkozzanak.

(via Artsy.net)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Színház

Ünnepre hív a Rózsavölgyi Szalon

Hogyan változtak meg a kommunikációs szokásaink a vírushelyzetben? Mit csinálhatunk a korlátozások ideje alatt? Milyen tervekkel vágunk bele a következő időszakba? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csiby Gergely és Józan László a Mi jár a fejedben? második adásában Vecsei H. Miklóssal, Herner Dorkával, Molnár Piroskával és Grecsó Krisztiánnal. Természetesen az adventi időszak előestéjén az ünnep is szóba került.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Klasszikus

Japán zeneszerző nyerte idén a Zeneakadémia Bartók Világversenyét

Sinszuke Okamoto nyerte el idén a komponistáknak meghirdetett Bartók Világverseny első díját. A győztes mű szerepel majd a 2021-es, vonósnégyes formációknak szóló megmérettetésen is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz müpa

Az adventi időszakban minden nap új tartalommal ajándékozza meg közönségét a Müpa

December 1. és 24. között mindennap egy-egy bármikor elérhető digitális tartalommal – podcasttel, playlisttel vagy koncertvideóval – ajándékozza meg közönségét a Müpa.
Plusz gyász

Elhunyt Balázs Fecó

Életének 70. évében elhunyt Balázs Fecó énekes, zenész, zeneszerző – közölte a hírt a család nevében Várkonyi Attila, a Retro Rádió műsorvezetője.
Plusz videó

Maradona énekel

Elhunyt „az isteni Diego”, aki iránt egyenesen vallásos rajongással viseltetnek Argentínában. Híres-hírhedt góljával, legendájának eredetével és egy róla szóló dallal emlékezünk rá, amelyet maga is elénekelt rajongói előtt.
Plusz magazin

Fischer Ádám: Az első csöngetés

Sorozatunkban Budapest díszpolgárai osztják meg velünk a fővároshoz kötődő személyes történetüket. Fischer Ádám karmester, aki 2009 óta a cím birtokosa, elárulta egy kedves szokását, amely kimondottan az Akácfa utcához kötődik.
Plusz videó

Black Friday helyett válaszd a fenntartható életet!

Fogyasztás helyett boldogság, pénz helyett élet! Ezt üzenik ismert művészek, köztük Vecsei H. Miklós, Pokorny Lia és Kollár-Klemencz László.