Bakonybél, amellett, hogy az ország egyik legszebb tájegységének része, történelmi hely. Az itt található bencés monostort Szent István alapította 1018-ban. A remeteközösséget a Bajorországból érkező Szent Günther hozta létre, de éveket töltött itt Imre herceg nevelője, Szent Gellért is.
Egy 14. századból ránk maradt legenda szerint
a velencei származású bencés szerzetes egy ízben nyugalmat keresett az udvari sürgés-forgás közepette, és hét évre elvonult Bélben.
Egy napon írás közben álomba merült, és álmában odajött hozzá egy szarvastehén a borjával. Egyszerre egy hímszarvas rontott közébük, és farkas elől menekülve elvitte a nőstényt. A szarvasborjú Gellérttel maradt, ő kenyérrel etette. „Máskor pedig Szent Gellért egy tarisznyát vitt a házába, s azt látta, hogy ajtaja előtt egy farkas hever. Észrevette, hogy sebesült, kinyitotta hát az ajtót, és a farkas vele együtt bement. Letette a tarisznyát, a farkas pedig lába előtt a földre terült, föl sem kelt addig, míg meg nem gyógyult. Attól a naptól fogva aztán a szarvas fia is meg a farkas is ott maradt. Kijártak az ajtón a rétre, legeltek, és egymást nem bántották.”
A Szent Mauríciusz Monostor perjele, Baán Izsák atya szerint a történet összhangban áll a bakonyi táj szellemiségével:
A szarvas és a farkas jelképes története a vágyait és indulatait a természet csendjében szelídítő, belső harmóniára törekvő embert állítja az olvasó elé,
s egyben jól ragadja meg azt a genius locit, ami Bakonybél sajátja, s amiben Gellért is osztozott.” A monostort azóta is sok ember keresi fel, hogy megnyugvást leljen: írók, költők, zenészek és festők. Itt talált otthonra Cseh Tamás is, aki a falut „mesebeli elzárt vidéknek” tartotta.
Izsák atya, akivel alig egy éve hosszabb interjút is készítettünk, úgy véli, ma, amikor „az erőszak és a válság sötét felhői gyülekeznek Európa egén, s sokakat kerít hatalmába a magány és a félelem”, még nagyobb szükség van a belső harmóniára.
Kapcsolódó
„A lemondás nem öncélú, szabadság születik belőle” – karácsonyi interjú egy bencés szerzetessel
Sokan beszélnek kereszténységről, a karácsony pedig a legfontosabb vallási ünnepünk. De mit jelent Jézus Krisztus születése egy olyan embernek, aki az életét mindenestül Istennek ajánlotta fel? Bakonybélbe utaztam, hogy találkozzak Baán Izsákkal, a bencés monostor perjelével, akitől olyat is kérdezhettem, amiről általában nem holmi újságcikkekben szoktunk olvasni.
Reméli, hogy azok, akik ellátogatnak a Gellért Ünnepre, a monostor szakrális tereiben a zene és a műalkotások segítségével megtalálják a békét.
Szeptember 24-én délelőtt a Csillagfröccs zenekar és a Louisiana Double énekesduó gospel, blues és amerikai népzene hatásait tükröző koncertjével kezdődik a minifesztivál. Eközben Novák Erik festőművész és Kropf Milán fafaragó workshopján és mesterségbemutatóján is részt lehet venni.
Délután a monostor perjele nyitja meg a Vendégség az Úrnál című kiállítást, ami az egy évvel ezelőtt megrendezett Eucharisztikus Kongresszus után Bakonybélben is látható. A kortárs festmények sokféle megközelítésben, tágabb bibliai kontextusban, illetve a hétköznapok valóságában értelmezik a hálaadás témáját, a tárlaton Fazakas Réka művészettörténész vezet végig.
Este 8 órakor a Szent Efrém Férfikar lép fel a monostortemplomban. Bubnó Tamás és Bubnó Lőrinc együttese görögkeleti egyházi énekeket és modern vagy kortárs zeneszerzők műveit egyaránt műsorra tűzi. Az együttest talán már be sem kell mutatni: szellemesen vannak jelen az online térben, a templomi koncertjeik pedig mindig mély élményt okoznak.
Szeptember 25-én egy különleges zenei projekt kerül a közönség elé a Boldog Gizella Közösségi Házban. Prieger Zsolt elektronikus zeneszerző (Anima Sound System) és Magyar Bori énekes a Zsoltárok könyvét dolgozta fel – tele szép és meghökkentő ötletekkel. Ahogy ők fogalmaznak:
kortárs áldozatot szeretnének bemutatni, és a monostor nagyszerű helyszíne lesz az ősbemutatónak.
A programok nagy része monostori belépőjeggyel látogatható, a Szent Efrém Férfikar hangversenye és a Zsoltároskönyv című koncert pedig ingyenes. A Gellért-ünnep a VEB2023 EKF együttműködésével jött létre, a Kultháló Bázis keretében. Bővebben a monostor honlapján lehet tájékozódni.
Fejléckép: Bakonybél (forrás: Szent Mauríciusz Monostor)