Július 12-én az Országgyűlés 120 igen-szavazattal, 57 nem és 1 tartózkodás ellenében elfogadta az új katás adózásról szóló törvényt. A néhány órás parlamenti vita után megszavazott döntés több százezer embert érint. Budapesten már délelőtt tüntetéseket szerveztek, először a Parlament elé, a demonstrálók később lezárták a Margit hidat, valamint egy időre az Erzsébet híd egy részét is elfoglalták.
A kata módosítására a kormány álláspontja szerint azért volt szükség, mert azzal sokan visszaéltek és nem azok használták, akik számára eredetileg kitalálták. Ezzel szemben mások azt hangsúlyozzák, az adónem teljes átalakításával több százezer ember megélhetése kerül veszélybe, mások mellett a kulturális életben dolgozóké is. Összegyűjtöttük ezért, hogy a kulturális élet szereplői hogyan reagáltak az új szabályokra.
Az Országgyűlés döntése értelmében szeptember 1-jétől az eddiginél magasabb bevételi értékhatárig, 18 millió forintig lesz alkalmazható a kisadózó vállalkozók tételes adója, ismertebb nevén a kata. Az új szabály alapján a jövőben ezt az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó vagy termékeket értékesítő egyéni vállalkozók használhatják. Ez alól kizárólag a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt.
Nyáry Krisztián
„Vajon a szellemit utálják jobban vagy a szabadfoglalkozásút? Mert indulati okokon kívül túl sok értelmét nem látom a KATA évközbeni eltörlésének. Több százezer ember másfél hónapot kapott – a nyár kellős közepén –, hogy áttervezze a teljes életét. A bújtatott foglalkoztatásról szóló érv hazugság. Azt ugyanis már megoldották azzal, hogy évi hárommillióra korlátozták az egy cégnek kiszámlázható összeget.” – írja Facebook-oldalán Nyáry Krisztián író.
(…) Azzal, hogy most lényegében adócsalónak minősítenek minden szellemi szabadfoglalkozásút, csak még egyszer belerúgnak abba, akinek most havi tíz- vagy százezreket vesznek ki a zsebéből.
(…) A lányomat, aki szintén sokfelé dolgozik, arra bíztattam, hogy csináljon egyéni vállalkozást, mert így becsületes. Hülye voltam. Magántőkealapot kellett volna létrehoznom, ott továbbra is garantálva van az oligarchákra szabott kedvezményes adózás és a névtelenség – olvasható a posztban.
Szépírók Társasága
A szervezet július 12-én délelőtt adott ki egy nyilatkozatot, amelyben tiltakozásukat fejezték ki a katás-törvényjavaslat ellen:
„A Szépírók Társasága elnöksége tiltakozik a „kisadózó vállalkozások tételes adójáról” szóló új törvényjavaslat bevezetése ellen, és arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy azt jelenlegi formájában ne fogadják el!
Az úgynevezett »kata« egy évtizede jelenti, mások mellett, a művészeti szektorban vállalkozóként dolgozók számára az egyetlen menedéket,
lehetőséget a legalább megközelítőleg tisztességes megélhetésre és az utolsó biztos pontot a már így is kellőképpen kaotikus magyarországi adózási rendszerben” – a teljes nyilatkozat ide kattintva olvasható.
Dr. Mérő László
Az ismert matematikus, publicista, pszichológus is tiltakozik a katás-törvényjavaslat ellen:
„A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara fizetett ellenség. A több mint 400,000 KATA-s vállalkozás évente több mint kétmilliárd forint tagsági díjat fizet a Kamarának. Ennek fényében különösen felháborító a Kamara szerepe a KATA megölésében. Ne szépítgessük, nem átalakításában, hanem megölésében. (…)
Jogállamban adószabályokat év közben kedvezőtlenebbre változtatni elképzelhetetlen, ez a jogállam definíciójával ellenkezik.
Kíváncsian várom, hogyan magyarázzák meg az EU-nak ezt a lépést a magyar jogállamiságról épp mostanában tárgyaló képviselőink?” – fogalmazott Facebook-posztjában.
Neszlár Sándor
Szintén a Facebookon reagált Neszlár Sándor író, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben valaki azt gondolja, őt nem érinti a kata módosítása, jusson eszébe, hogy a mostanában megjelent könyvek megszületéséhez számos „szolgáltatóra” volt szükség. Egyebek mellett a szerzőt, illusztrátort, fordítót, fotóst, grafikai tervezőt, lektort, korrektort és a borítótervezőt említi, akiknek többsége szerinte katás vállalkozó. Neszlár Sándor ugyanakkor azt is megjegyezte, tisztában van vele, hogy a probléma több szakmát érint és sokkal összetettebb dolog, azért emelte ki a könyvkiadást, mert ezt ismeri belülről.
[N]agyon, NAGYON, NAGYON aggódom, hogy mi lesz így a magyar kultúrával!"
– zárta bejegyzését.
Szalai Kriszta
„Vagy csendben vagyunk és etetjük a disznókat, akik felfalták, elherdálták már a magánnyugdíj pénzünket is, meg az EU-s pénzeket is, meg minden pénzünket is, és felfalják a gyerekeink jövőjét is, most épp a mi megélhetésünket dorbézolják el. HÁT vagy lépünk vagy Lépjünk Le!" – írja a színművész, aki korábban önkormányzati választásokon is elindult az ellenzék színeiben.
„Akik nem Katások, mondom, ezentúl csak egyénnek lehet számlát adni. Mivel minden művész stúdióknak, színházaknak, filmes cégeknek ad számlát, hááát...hogy fog adni számlát?
Írjuk alá 500 000-en! Hátha az eléri a kényelmetlenségi lécüket az elvetemült elherdáló kormánynak!!!"
– olvasható a bejegyzésben, amelyre felhívja a figyelmet a "Ne szigorítsák a katás kisadózást!" petícióra.
Tompa Andrea
Tompa Andrea író is sajnálatát fejezte ki a megszavazott törvénymódosítás miatt.
„A kata margójára. Engem is érint. Azért tudtam elkezdeni anno kritikát írni, újságot szerkeszteni, és sokminden egyebet, mert számlás lettem. Kényszervállalkozó. Ha nem lettem volna az, egyszerűen nem foglalkoztatnak. Emlékszem, amikor Koltai Tamással szerkesztettük együtt a Színház folyóiratot, és azon küzdöttünk, hogyan lehet fiatalokat foglalkoztatni, akik nem számlásak. Sehogy. X milyen jól ír, de nincs számlája. Akkor nem ír. A lap nem engedhette meg magának soha, hogy a könyvelése ne legyen rendben, ahhoz mindig túlságosan kitett volt. És a lapnak egyszerűen nem volt pénze bérre. Egyetlen szerző volt kivétel, akihez nagyon ragaszkodott a lap, és azt az egy bérjellegű kifizetést valahogy kinyögte. Fogalmam sincs, mi lesz most tovább.
Majd kevesebbet írok, például cikkeket.
Music Hungary Szövetség
A haza zeneipart és az ehhez kapcsolódó- és támogató tevékenységeket végző művészeket és vállalkozásokat tömörítő Music Hungary Szövetség (MHSZ) közleményben jelezte: felkeresték a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK), hogy egyeztessenek a katás adózás átalakításával kapcsolatos elképzeléseikről. Mint írták, a felek egyetértenek abban, hogy a kreatív iparnak szüksége van arra, hogy a kreatív iparágak munkavégzési sajátosságaira alapuló különálló adózási formában rendelkezésére álljon egy olyan egyszerű adózási lehetőség, mely adminisztratív terhektől és -költségektől mentes. Javaslataikat eljuttatják az érdekeltekhez. „Az új KATA-törvény mai elfogadásával az itt dolgozók túlnyomó része, nagyjából 150.000 vállalkozó, az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül maradt, ami ismét visszaburjánzó, felesleges adminisztrációt generál úgy az egyén, mint az állam oldalán” – írták. A teljes közlemény itt olvasható.
Fejléckép: A tüntetők lezárják a Margit hidat és az Erzsébet-hidat a parlamenti szavazás alatt (Fotó/Forrás: Fekete-Győr András Facebook-oldala)
hírlevél
