Csupa olasz vonatkozású kulturális csemegét tartogat a 10 napos Európai Hidak fesztivál szeptember 18. és 27. között: Monteverdi Orfeója például Fischer Iván újrakomponált befejezésével szólal meg, emellett olyan filmklasszikusokban merülhetünk el újra, mint a Az édes élet vagy A nagy szépség. Sőt, itt lesz az egyik legnépszerűbb olasz kortárs szerző, Daniele Benati is.
Vajon kinek mi jut eszébe Olaszországról? Édes élet, napsütés, Toszkána, egy jó presszókávé, és isteni al dente tészták? Az olasz opera, egy emlékezetes film vagy éppen egy lebilincselő regény? A lehetőségek tárháza szinte végtelen – az alábbi videóban azonban Baráth Emőke, Alessio Elia, Fischer Iván, Nora Fischer és Réz András megpróbálják megválaszolni a kérdést.
Klasszikus zene
A Budapesti Fesztiválzenekar az itáliai régizenéből, operából és a kortárs olasz zeneszerzők munkáiból is elhoz egy csokorra valót. A nyitóesten rögtön egy igazi különlegesség várja a nézőket: Monteverdi Orfeója Fischer Iván újrakomponált befejezésével, Baráth Emőke és Valerio Contaldo közreműködésével szólal meg.
Kapcsolódó
Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?
Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
A fesztiválon egy színpadon láthatjuk a mezzoszoprán Nora Fischert édesapjával, Fischer Ivánnal. Közös koncertjükön a 20. századi zene két jelentős alakja, Ottorino Respighi és Luciano Berio muzsikája szólal meg.
Berio fantasztikusan ötvözte a népzene és a klasszikus zene legjobb tulajdonságait a Népdalok című ciklusában. Csodálatos hidat épített a két világ között – én pedig imádok ezen a hídon állni!
– meséli Nora Fischer. A BFZ harmadik, modern koncertjén zeneszerzőként és szólistaként láthatjuk Giovanni Sollimát, aki koncertezett már a Szaharában, a víz alatt, és 3200 méterrel a tengerszint felett, egy gleccserbe épített igluszínházban is.
Kapcsolódó
Első emlékei között van a zene
Nem gondolja, hogy a klasszikus zene a hierarchia csúcsán állna, és ő sem szeret a közönség fölé magasodni. Nora Fischert mi apja lányaként ismerjük, pedig hiába választott ő is zenei pályát, egészen más utakra tévedt. Vagyis annyira mégsem: szeptember 22-én és 23-án a Fesztiválzenekarral lép fel a Müpában.
Világzene és tánc
Olaszország déli tájainak jellegzetes táncát, a tarantellát sokan ismerik, ám a tüzes mozdulatok mögött rejlő hagyományt már kevesebben.
A monda szerint ugyanis a tarantula pók csípése ellen egyetlen ellenszer létezik: a tánc.
1998 óta minden évben meg is ünneplik ezt a hagyományt; a La notte della Taranta (A tarantella éjszakája) nevű fesztiválon a legjobb tarantella- és pizzica zenekarai szolgáltatják a talpalávalót a szenvedélyes mozdulatokhoz. Idén az Európai Hidak közönsége is megismerheti ezt a magával ragadó műfajt: a tamburinos-énekes Rachele Andrioli és a harmonikás Rocco Nigro a legrangosabb pizzica zenekarokkal játszott együtt, így joggal állíthatjuk, hogy mindent tudnak a műfajról. Koncertjeiken azonban a hagyományos pizzica-dalok mellett a portugál fadótól a mexikói ranhceráig terjed a skála.
Ugyanezen az estén Mimmo Epifani muzsikájában is gyönyörködhetünk: Epifani nemcsak virtuóz tudásával tűnik ki pályatársai közül, már a hangszerválasztása is ritkaságnak számít, hiszen a mandolin nem tartozik a hagyományos pizzica-hangszerek közé.
Epifani ráadásul nem mindennapi körülmények között sajátította el annak csínját-bínját: borbély mesterétől vette első mandolinóráit.
Később aztán a padovai konzervatóriumban fejlesztette tovább a megszerzett tudást, ám sosem feledkezett meg a kezdetekről, így zenekara is The Barbers (Borbélyok) nevet viseli. A Müpában 15 éves pályafutásának legjobb dalaiból, illetve a tavaly megjelent, Putiferio című pizzica-albumról kap majd ízelítőt a közönség.
Film
A filmrajongók igazi ínyencségeknek örülhetnek ezekben a napokban, hiszen a filmtörténet egyik legnagyobb hatású rendezője, Federico Fellini olyan legendás alkotásait élvezhetik nagy vásznon, mint a Cannes-ban Arany Pálmával elismert Az édes élet (1960) és az Oscar-díjas 8½. Izgalmas megfigyelni, hogy évtizedekkel később hogyan reflektál a két filmre Paolo Sorrentino A nagy szépség (2013) és Ifjúság (2015) című mozija, amelyeket szintén megnézhetünk a Müpában.
„Federico Fellini filmjei nagyon erős hatással voltak és vannak az olasz filmre. Közte és Sorrentino között bő fél évszázad a távolság. Hosszú história ez, hiszen Az édes élet Olaszországa egy felfelé törekvő, Amerika és Nyugat-Európa felé kacsingató világ. A Müpában arról is beszélgetünk majd, hogyan pozicionálja magát újra Itália a nyári olimpiával, a designnal…
Sorrentino Rómája már a turisták megszállta város, szelfivillogással”
– fogalmaz Réz András filmesztéta a Müpa Magazin hasábjain.
Ifjúság
Az említett alkotásokban felmerülő kérdések hasonlók, a válaszok azonban különböznek. Az élet értelme, az idő múlásához való viszony, hit és a csoda, kiüresedés, elidegenedés, a vágy tárgyai – számtalan téma, nézőpont és sors. Akár először látjuk az említett filmeket, akár ismétlünk, mindenképp megéri!
Irodalom
Az olasz regények, drámák, versek, elméleti és filozófiai művek megkerülhetetlen részét képezik az európai és világirodalomnak. Egyetlen este persze túl kevés lenne ahhoz, hogy felölelje az itáliai írók és költők legkiválóbb műveit: Szkárosi Endre, a Literárium Extra olasz irodalmi estjének összeállítója éppen ezért ezúttal a 20. és 21. század olasz irodalmára fókuszált. „Szeretnénk közel hozni a közönséghez a 20. század végének legnagyobbjait – elsősorban Italo Calvinóra és Pier Paolo Pasolinire gondolok – olyan szövegeikkel, amelyek kevéssé ismertek a magyar olvasó előtt. Másrészt az a szándékunk, hogy bemutatjuk a »majdnem kortárs« olasz irodalom legismertebb tudós kutatóit és persze művelőit, a nemrég elhunyt Umberto Ecót és a dél-közép-európai irodalom legjobb ismerőjeként számon tartott Claudio Magrist idézve meg” – mondja. Az est meghívottja lesz Daniele Benati, aki az angol és az ír irodalom kiváló olasz fordítója is.
hírlevél
