Nékem csak Budapest kell
Németh Lehel a Kádár-korszak első táncdalénekesi generációjának egyik ikonikus alakjává vált, ha úgy tetszik, ő volt az első nyugati értelemben vett sztár Magyarországon. Olyan dalokat szerzett és énekelt el, mint a Reszket a hold a tó vizén, Nekem a Balaton a Riviéra és a Nékem csak Budapest kell. Az azóta is népszerű szám a Napfény a jégen című, 1961-ben bemutatott filmben is elhangzik, Kiss Manyi, Mezei Mária és Psota Irén előadásában. 2007-ben a Budapest Bár dolgozta fel, nagy sikerrel.
Legyen a Horváth-kertben, Budán
A Budán, Krisztinavárosban található Horváth-kert nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. A kertben működött 1842-től a Budai Színkör, ahol 1843-tól német vándortársulatok játszottak. 1870-ben Buda városa határozatban tiltotta meg a német nyelvű színielőadásokat, amelyek egyre kevésbé voltak népszerűek. Ettől kezdve Budai Nyári Színkör néven működött a színház. A Színkörben olyan primadonnák léptek fel 1915-1936 között, mint Fedák Sári, Lábass Juci és Honthy Hanna. (Az épületet 1937-ben lebontották, helyén csak az 1935-ben állított Déryné-szobor maradt.) 1928-ban született Lajtai Lajos slágere, a Régi nyár című operett egyik részlete, a Legyen a Horváth-kertben Budán című dal: Honthy Hanna és később Törőcsik Mari is előadta, más-más változatban. A Budapest Bár 2009-ben dolgozta fel.
Budapest, Budapest, te csodás
Az idén 150 éves főváros szépségéről Rátonyi Róbert, a kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész is énekelt egy slágert: a Budapest, Budapest, te csodás című dalt a magyar operett egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Fényes Szabolcs írta. A sláger az 1947-ben színre állított közönségkedvenc, a Rigó Jancsi című operettben hangzott el. Budapest, Budapest, te csodás! / Te vagy nékem a szívdobogás. / Sehol nincs a világon ilyen szép május, / És ilyen rügyfakadás!” – hangzik el a dalban, és bár nem éltünk a világ összes országában, Budapest-rajongóként mégis úgy érezzük, minden sora igaz.
Cseh Tamás, Másik János: Budapest
„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk / Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk? / Itt van a város, vagyunk lakói / Maradunk itt, neve is van: Budapest” – énekelték sokan a hetvenes, nyolcvanas években az emblematikus dalt, és éneklik még ma is azok a fiatalok, akik szüleiktől hallották Cseh Tamás és Másik János Budapest című dalát, amelynek szövegét Bereményi Géza írta. „János és Tamás” egy házibuliban találkoztak először Novák Jánosnál. Amikor Cseh Tamás meghallotta zongorázni Másik Jánost, odalépett hozzá és azt mondta neki: „Egész életemben veled akarok játszani.” Onnantól kezdve a Cseh Tamás és Bereményi Géza alkotta jól összeszokott duó kiegészült Másik Jánossal. A Budapest című dal a Levél nővéremnek című lemezen jelent meg 1977-ben. (A PIM friss Cseh Tamás-kiállításáról szóló cikkünket itt olvashatja!)
Akkezdet Phiai: Budapesmód
A mai, Budapestről szóló dalok közül – amiből kis túlzással csaknem Dunát lehetne rekeszteni – az egyik legnagyobb kedvencünk a 2018-ban feloszlott Akkezdet Phiai underground hiphopcsapat dala, a Budapesmód. (Az egykori tagok: Saiid, azaz Süveg Márk és Újonc, azaz Závada Péter) A dalszöveget, ami sokkal inkább vers, a költő, drámaíró Závada Péter jegyzi, és ő is adja elő. Azért is szeretjük nagyon ezt a számot, mert Újonc egy merőben új, egyedi, költői nyelven tolmácsolja a gondolatait, mégis minden sora egy-egy számunkra is ismerős, Budapest-életérzést közvetít. „Budapest az éjszaka: / egy lehordott zsúrnadrág. / Épp hogy egy kissé szakadt. / Épp hogy túl nagy rád. / Tömény szoknyaköltemény. / Klasszikus, de kortárs. / A konformizmus kosztümén / Pest a mélydekoltázs.”
Szabó Benedek és a Galaxisok: Hőlégballonok Budapest felett
Ebben a dalban számunkra egyértelműen visszaköszön Cseh Tamás hagyatéka: itt a bizonyíték arra, milyen erős hatással is volt a zenéje több generációra. A tíz évvel ezelőtt, 2013 tavaszán alakult zenekar tagjai akkor még bőven a húszas éveiket taposták: akkor is, és most is, saját nemzedékü(n)k kétségeit, vágyait és félelmeit fogalmazták, fogalmazzák meg dalaikban. A Hőlégballonok Budapest felett is egy pontos korrajz, de legalábbis helyzetjelentés: „Már soha nem leszek az, aki lehettem volna / Amire mások szerint volt bennem potenciál / És nyilvánvalóan túl sokat iszom / Bár nem sokkal többet a korosztályomnál”
+1 George Ezra: Budapest
Egy időben a csapból is George Ezra Budapest című dala szólt. A szerzemény Ausztriában, Új-Zélandon és Szlovéniában is nagyot ment: mindhárom országban a toplisták élén végzett, míg további tizenegy országban a legjobb tíz közé került be. Ez volt a 2014-es év 10. legkelendőbb kislemeze az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban pedig 3. helyezést ért el. A dalnak egyébként nem sok köze van Budapesthez, George Ezra nem is járt még akkor Magyarországon, amikor megírta a számot. A történet szerint éppen a svédországi Malmőben, az Eurovíziós Dalfesztiválon vett részt, amikor megszületett a szám. Ezrának fogalma sem volt arról, hogy Svédországban este 10 óra után tilos alkoholt venni, így végül egy parkban egy sráctól vett egy üveg rumot, hogy ne maradjon szomjas aznap este. Szándékai szerint másnap éppen Budapestre utazott volna, de a vonatra nem szállt fel, mert annyira másnapos volt, hogy elment a kedve az egésztől. Inkább maradt Malmőben, és megírta a slágert, amit arról a városról nevezett el, ahová sosem ért oda. Vajon hány turista választotta a dal miatt Budapestet vagy szerzett egyáltalán tudomást arról, hogy létezik ez a város?
Fejléckép: A Szabadság (Ferenc József) híd a Fővám tér felé nézve. A kép 1900-ban készült. (Fotó/Forrás: Fortepan / Plohn József)
hírlevél
