Plusz

Nem láthatunk be David Bowie arcai mögé

2018.10.10. 16:30
Ajánlom
A Victoria & Albert Museum hatalmas sikerű kiállítása megpróbálta a lehetetlent: még életében kanonizálni Bowie-t. De éppen az a rockzene kamélonjának a lényege, hogy nem lehet megfogni, mert minduntalan kicsúszik a kezeink közül.

Három évvel a művész  halála előtt készült el a Victoria & Albert Museum hatalmas sikernek örvendő kiállítása, a David Bowie Is Happening Now. Ezt a kiállítást – illetve annak recepcióját – örökíti meg a David Bowie Is című dokumentumfilm, amely inkább meghozza az étvágyat a kiállításhoz, mint kielégíti a kíváncsiságunkat.

A David Bowie arcai még öt alkalommal, október 24-én, november 7-én, 17-én és 26-án, illetve december 19-én látható a Várkert Bazárban.

A V&A kiállítása a múzeum történetének legnépszerűbb tárlata: több mint 312 ezren váltottak rá jegyet, vándorkiállításként pedig milliók látták az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Brazíliában, Hollandiában, Németországban, Ausztriában és Franciaországban. Mindez nem is meglepő: Bowie már életében ikonná vált, talán a zenénél is nagyobb hatást gyakorolt a divatra és a mindennapi életre.

davidbowie_1-130027.jpg

Davy Jones, a fiatalember, aki David Bowie lett

David Bowie Is… – Ez a befejezetlen angol nyelvű mondat a film eredeti címe, amely jelentheti azt, hogy Bowie minden, de éppúgy azt is, hogy Bowie semmi. Az, amit mi Bowie-ként ismerünk, perszóna, maszkok és jelmezek folyamatosan cseréje. „Minden művészet bizonytalan” („All art is unstable”) – olvashatjuk egy falfirkán a film elején: nincsenek állítások, csak értelmezések. A pop kaméleonját talán ez a nevezetes Rimbaud-sor fejezi ki a legpontosabban:

Én – az mindig valaki más.

davidbowie_5-130028.jpg

Én - az mindig más. David Bowie arcai Ziggy Stardustként

Persze szemiotikai kérdéseket boncolgatni Bowie kapcsán elég unalmas – pedig ő is csinálta párszor –, sokkal érdekesebb az, ahogy a művész életre keltette ezt a posztmodern filozófiát. A történet egy unalmas londoni külvárosban kezdődött. David Bowie London Bromley városrészében nőtt fel, ahol csak unatkozni lehetett a háború utáni években, de hogy ő kitört onnan, az máig hatalmas dolog egy egész nemzedék számára. Első feltűnése a mainstream médiában már álarcban történt – a Top of the Pops című műsorban adta elő a Space Oddity című dalát. Bowie nem azt mutatta meg, hogyan légy önmagad, hanem azt, hogy hogyan légy más. Ziggy Stardust, a vékony, fehér gróf (Thin White Duke), Major Tom, Halloween Jack, Elephant Man – David Bowie perszónái megszülettek és meghaltak, mögöttük pedig egy olyan ember volt, aki saját magát munkamániásként jellemezte.

handwriting-130028.jpg

A Starman dalszövegének kézirata (Fotó/Forrás: Pinterest)

A V&A kiállítása nagy figyelmet fordít az ambiciózus, nagyra törekvő Bowie-ra. Ezt látjuk azokon az albumterveken, amelyeket a művész saját kezűleg rajzolt, a dalszövegek eredeti kéziratain, a végletekig kidolgozott karakterek megjelenésén. Ráadásul mindent megőrzött a tinédzserkorától kezdve.

Én egy begerjedt könyvtáros vagyok

(„I’m a librarian with a sex drive”) – jellemezte magát egy ízben.

happeningnow-130028.jpg

Kansai Yamamoto a híres Bowie-jelmezzel

„Én ezt a ruhát nőknek terveztem!” – fakadt ki Kansai Yamamoto japán divattervező, felelevenítve, hogy milyen érzés volt először az általa tervezett, geometrikus kosztümben meglátni Ziggy Stardustot. A rock végletekig szexualizált világában Bowie androgün lényként jelent meg a koncerteken és a képernyőkön, és a nézők azt sem tudták róla, hogy fiú vagy lány. Bowie azt hangoztatta, hogy biszexuális, évekkel később kijelentette, hogy dehogyis, csak a hetvenes években az volt a divat. Amikor végre szinte „normális” öltönyben jelent meg a színpadon, magassarkút húzott hozzá.

Barcelona_Jordi_Vidal_Getty-130026.jpg

David Bowie jelmezei a Victoria & Albert Museum kiállításán, Barcelonában (Fotó/Forrás: Jordi Vidal / Getty Images Hungary)

Alexander McQueen szétvágott brit zászlóból készített számára frakkot, Natasha Korniloff bohócruhájával – amely az Ashes To Ashes klipjében látható – operai színt vitt a pop világába. A fene gondolná, de a manókirály megjelenését Marlon Brando inspirálta A vad című filmből. Ami az ötvenes években abszolút maszkulinnak számított, az a nyolcvanas években valami meghatározhatatlan fantasztikummá változott.

Ezer és ezer érdekességet említhetnék még, de ahogy a David Bowie arcai című film sem, úgy ez a cikk sem törekedhet a teljességre. Nem láthatunk be Bowie arcai mögé, és meglehet, maga a művész sem látott mögéjük mindig. „Őrült vagyok, beteg vagyok, és ez a kiutam” – mondta a legdurvább kokós időszakában. Féltestvére, Terry ugyanis skizofréniában szenvedett, majd öngyilkosságot követett el, és a hasonló sorstól való félelem évekig üldözte Bowie-t is. A vékony, fehér gróffal személyiségének legsötétebb részét ölelte magához, az űrből érkező Ziggy elidegenedésének megtestesülése volt.

davidbowie_4-130027.jpg

David Bowie

A kiállítás még Bowie életében elkészült, azóta az énekes 2016-ban elhunyt, kilépője pedig a nagyszerű Blackstar című albuma volt, amelyen a távozásából is művészetet csinált. Amit a Victoria & Albert Museum kiállításán látunk, az egy művész kanonizálása. Veszélyes dolog ez, mert lekerekíti a dolgokat. Nem érdemes dicsőíteni őt annyit, megteszi azt majd maga az életmű. De érdemes az ellentmondásokra, az összetettségre figyelni, mert ott jelenik meg az, ami igazán érdekes.

David Bowie Is… – David Bowie sok minden, felsorolni sem lehet, de még évtizedekig inspirációt meríthet belőle a nyugati világ, amely láthatóan szenved és imádja a saját individualizmusát. Bowie is individualista volt, csakhogy uralkodni tudott azon a sokrétegűségen, amely ő maga volt.

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz hír

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz hír

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz ajánló

Irányt mutat és befogad – 50 éves a Marczi

1972 decemberében nyitotta meg kapuját a Marczibányi téren felépített Ifjúsági és Úttörőház. A „Marczi” azóta fogalommá vált – köszönhetően annak a megszámlálhatatlan, sokszor újszerű, progresszív vagy éppen érzékenyítő kulturális programnak, amellyel már nemcsak a fiatalokat, hanem minden korosztályt megszólítanak.
Plusz hír

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.