Plusz

"Nem tudok betelni a széppel"

2011.01.24. 17:19
Ajánlom
Január 26-án ünnepli 75. születésnapját a Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló művész, Bartók-Pásztory-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett karmester, Oberfrank Géza.

A Főiskola elvégzése után 1961-ben ösztöndíjasként került az Operaházhoz. Eleinte korrepetítor, később karigazgató majd karmester lett. A 70-es években a Felsenstein vezette berlini Komische Oper-ben vezető karmesterként aratott sikereket. Később itthon a MÁV Szimfonikusok vezető karnagya, majd a Fővárosi Operettszínház zeneigazgatója és művészeti vezetője lett, ezután a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatójaként tevékenykedett. Nyugdíjazásakor már a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatói pozícióját töltötte be, azóta pedig címzetes főzeneigazgatója és Örökös tagja a társulatnak. 2010 júliusáig rendszeresen irányította az Opera Stúdiót. Számos európai koncertterem és operaház közönsége tapsolt kivételesen magas fokú zenei tudásának, művészi érzékenységének. Karmesteri tevékenységén kívül fordítóként és rendezőként is ismert és elismert.

A száraz, de mégis sokat mondó adatokat olvasva számomra ennél sokkal többet jelent Oberfrank Géza. A Karnagy úr - nekem megtiszteltetés -, „Életem a zene..." című könyvét úgy dedikálta, hogy utalt közös munkáinkra, zenei emlékeinkre.

Nagyon jó volt vele dolgozni! Örömteli, ahogyan készült a koncertekre, ahogyan dolgozott a zenekarokkal, ahogyan próbált az énekesekkel. Láttam-hallottam ahogyan tanított, ahogyan megvilágította az ifjú énekesek számára egy-egy opera egészét, a részleteket, az áriák adta feladatokat. Két évvel ezelőtt, mikor megajándékozott remek könyvével, újra csak az járt az eszemben, vajon kellőképpen megbecsüljük-e az előttünk járó nagyokat?

Mi, akik végigkísértük pályáját, csak tisztelettel és szeretettel tudunk emlékezni a neki köszönhető sok felejthetetlen élményre.

Lapozgatom a könyvét.

Huszadik századi magyar művész-sors; a dalszínház, valamint Európa zenei élete, a világsztárok és a hazai művészek sokaságának színpadi produkciói tárulnak az olvasó elé.

Ám ezen túl az alkotó és megújító karmester, művész, író gondolatai megszívlelendő tanulságul is szolgálnak:

Ott kezdem, hogy a zenés színházat értő, annak mindkét oldalában egyaránt jártas, a szerző intencióit teljes mélységükben megfejtő és tiszteletben tartó rendezők száma éppoly kevés, mint a másik oldalon a színházi igényekhez nem csak alkalmazkodni tudó, de azokat a zene oldaláról is maximálisan kibontakoztató, a rendező munkáját alkotóan segítő és - ha kell - értően kontrolláló karmester.
Ahogy a karmesterek többsége nem tud mit kezdeni egy prózai jelenettel, vagy az úgynevezett „secco recitatívókkal", ennél fogva egyetlen törekvésük minél gyorsabban túlesni ezeken, úgy a prózai színház emlőin nevelkedett rendezők is teljesen tanácstalanok egy-egy hosszabb ária, cselekménytelen együttes vagy kórusjelenet színrevitelénél. Az ezek megoldására kínálkozó elég kisszámú variánsból kiválasztani a legkifejezőbbet, és a zene segítségét értően kihasználva, aprólékos munkával létrehozni a tipikusban az egyedit, az adott szituációra és muzsikára a legérvényesebbet, erre többségükben nem veszik a fáradságot, vagy nincs hozzá se fölkészültségük, se tehetségük...
Ez végső soron azt jelenti, hogy az „erős" rendező „alkalmazkodó" karmestert, az „erős" karmester „hajlítható" rendezőt igyekszik választani. Ez azután végképp kizárja, hogy a két tábor a kívánt mértékben közeledjék egymáshoz. Az énekesek pedig Szkülla és Kharübdysz között hányódva választhatnak, melyik fojtogató erőszaknak tegyék ki magukat: a karmesteri diktatúrának, vagy a rendezői önkénynek.

És még néhány mondat Oberfrank Géza könyvének végéről:

Micsoda dolog, hogy azokat, akik a legtöbbet tettek azért, hogy a Ház európaibbá legyen, egyszerűen leradírozzuk a pályáról, és még a nyomukat is sóval szórjuk be? Hol az a teljesítmény, amely jogosítványt ad erre valakinek? A jelenlegi kezdetleges „demokrácia" egyik legijesztőbb hozadéka, hogy minden választás után leromboljuk azt, amit az előző garnitúra hozott létre, függetlenül attól, hogy netán akadt benne valami jó is.

Január 26-án ünnepli 75. születésnapját a Liszt díjas, Érdemes és Kiváló művész, Bartók-Pásztory díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett karmester, Oberfrank Géza. Ahogyan mondta és írta: „Nem tudok betelni a széppel". Igaza van. Valamennyiünknek ez kell hogy legyen útmutatónk, hiszen ettől nem csak az életünk, hanem mi magunk is különbek leszünk.

Kedves Karnagy Úr! A jó Isten éltesse erőben, egészségben, és köszönjük az Öntől kapott sok felemelő élményt!

László Zsuzsa

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Találtak Kínában egy 700 éves bombát, hatástalanítják

Vasból készült, csaknem 700 éves robbanószerkezetet tártak fel kínai régészek az ország délnyugati részén fekvő Csungking városnál folytatott ásatások során.
Plusz hír

Ponyvával borítják be a Notre-Dame tetejét

A Notre-Dame jövőjéről rendeznek beszélgetést a Werk Akadémia Nyílt Napján. A székesegyhéz leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését a várható esős időszak előtt befejezik.
Plusz hír

Történelmi korok parfümjeit szagolhatják meg egy párizsi múzeumban

Háromezer év illatainak a történetét mutatja be a híres Fragonard-gyár új parfümmúzeuma, ahol a látogatók nem pusztán megtekinthetnek mintegy 400 parfümös üveget, hanem lehetőségük nyílik az illatukat is beszívni, és megismerik a illatszerek európai történetét.
Plusz Partitúra

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Plusz magazin

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?