A helyzet máshogy érinti az általános- és középiskolásokat, ahogyan a budapesti és vidéki közösségeket is, de az átállás szempontjából az sem mindegy, hogy a tanár melyik generációhoz tartozik
és milyen rutinnal használja a digitális eszközöket és platformokat. Igyekeztünk mindezeket figyelembe véve egy átfogó, de nem reprezentatív képet adni az iskolabezárás utáni első hét kezdeti döccenőiről és elvárásairól.
Mivel a járványszünetet március 13-án, pénteken jelentette be a miniszterelnök, az iskolások és a tanárok holmijának egy része az osztályokban, folyosói szekrényekben rekedt. Volt, ahol a tanítók összecsomagolták a gyerekek bent hagyott tanszereit, és név szerint felcímkézve átadták az iskola kapujában a szülőknek. Máshol – főleg gimnáziumokban – óránként beosztva érkeztek az osztályok, hogy kézfertőtlenítés után kiürítsék a padokat és a szekrényeket. A tanárok is ugyanilyen rohamtempóban ürítették ki az asztalukat.
„Egy ikeás táskába söpörtem be a dolgozatokat, tankönyveket, amik nem elérhetőek online. Bepakoltam a laptopomat és a prezentert, hogy otthonról is tudjak órát tartani.
Olyan érzés volt, mintha nyári szünet előtt pakolnánk haza” – mesélte egy történelemtanár.
A kicsik egyelőre a könyvekben és munkafüzetekben dolgoznak
Az iskolák bezárásáról szóló döntés gyorsasága kevés időt adott, hogy az oktatás szereplői felkészüljenek az új helyzetre.
A dolog váratlanságát jelzi, hogy több olyan gyerek is volt, aki hétfőn megjelent a suliban, mert nem tudták a szülők, hogy nincs tanítás.
A hír hatására több, digitális oktatással foglalkozó oldal is szabadon hozzáférhetővé tette a termékeit, bár ez a bőséges kínálat épp annyira hátrány is, mint amennyire előny.
Általános- és középiskolás forrásaink is kiemelték, hogy nem szabad elárasztani a gyerekeket – és a szülőket – ezerféle oldallal, amelyek mind másképp működnek és ahova külön-külön regisztrálni kell.
Ne eresszünk a gyerekekre egyszerre száz különféle platformot, mert azt sem ő, sem a szülő nem fogja tudni kezelni.
Vagyis ne legyen minden tantárgyhoz más program: kémiából edmodozik, magyarból redmentázik” – magyarázta kérdésünkre egy általános iskolai magyartanár. „Az iskolában közösen abban állapodtunk meg, hogy a Krétát és az Office-t használjuk. A Krétának létezik házi feladat funkciója, ezen keresztül küldjük ki az osztályoknak a feladatokat. „
Meg kell találni a tényleg használható platformokat
A budapesti általános iskolában, ahol nyilatkozónk tanít, az Office-szal egészítik ki a központi rendszert, ennek a levelező funkciói ugyanis megoldják, hogy egyetlen kattintással kiküldhetőek üzenetek az egyes osztályoknak vagy kisebb csoportoknak is. Máshol a Google alkalmazásokat használják ilyen kiegészítésként.
„Azoknál a tárgyaknál, ahol könyv és munkafüzet is van,
a nagyobb kihívást a feladatok ellenőrzése jelenti. A tanár néhány nappal később küldje el a helyes válaszokat és a gyerekek maguk ellenőrzik azt?
Esetleg a befényképezett megoldásokat a tanárnak elküldve ő javítja például paint-tel jelezve a hibákat?” – vázolta a dilemmákat az előbbi pedagógus. „Léteznek online tesztoldalak is, mint a Redmenta, illetve az Office-nak is van ilyen funkciója, ahol a program ellenőrzi is a kitöltés helyességét.” Neki szerencséje van, a hetedik-nyolcadik osztály, ahol tanít már az órán is találkozott ezekkel a tesztekkel.
A digitalizáció mértékét ugyanis a tanár és a gyerekek kora és tapasztaltsága is meghatározza.
A digitális oktatás világában készségszinten mozgó, esetleg több továbbképzésen és konferencián is résztvevő – jellemzően fiatalabb – tanár generáció rendelkezik alaptudással, van mihez nyúlnia az online órák kialakításánál. A számítástechnika területén kevésbé rutinosan dolgozó pedagógusok, vagy szülők már sokkal több nehézségbe ütköznek. Szociális helyzettől függően van ahol a családoknál az otthoni internet elérés vagy az számítógép megléte is komoly gondot okoz. Esetleg nem használták még ezeket a funkciókat.
Akik épp csak megtanultak írni, még nem digitalizálódnak
A vízválasztó az általános iskola alsó és felső tagozata környékén húzódik. Az írás-olvasás tanulását épp hogy befejező, a tízes számkörben számoló elsősök esetében például a tankönyv és a munkafüzet használatával megoldható az otthoni tanulás – ebben az esetben inkább gyakorlás. A tanító néni minden reggel 9-ig elküldi az aznapi teendőket, az oldal- és a feladatszámot, a megoldások pedig fényképen érkeznek. Számukra a Kréta jelenti az alapot, kiegészítésképpen pedig Gmailen is elküldik a napi penzumot, hogy biztosan megérkezzenek. Ebben az esetben inkább kiegészítésként működik az online tér, ahol például meséket nézhetnek a tananyag mellé.
A család szerepe jelentősen megnő: nekik kell otthon leültetni a gyereket és tanulni vele.
Most az ellenőrzés átment a szülőkhöz. Amíg eddig délelőttönként tudtunk vigyázni a gyerekekre, most ez a felelősség teljesen átkerült a szülőkre” - mutatott rá egy felsős osztályfőnök.
A jelenlegi helyzet egyik legnagyobb kihívása az osztályfőnöki teendők megoldása:
A diákok mellett kell állni. Ne érezzék azt, hogy elengedtük a kezüket.
Lehet velünk beszélni, kérdezni. Annak ellenére, hogy a napi kapcsolat hiányzik, ne érezzék elhagyatva magukat” – erősíti meg egy gimnáziumban dolgozó kollégája.
A szülők szerepe kulcsfontosságú
A szülők és a gyerekek megnyugtatásában is fontos szerepük van a tanároknak.
A digitális oktatás jelentette új kihívásokban mindenki még kicsit bizonytalan. Mindennaposak a kétségbeesett szülők telefonjai, akik nem tudtak belépni egy platformra vagy még nem kapták meg az aznapi emailt a tanártól.
A tantestületek az első hetet mindenütt arra használták, hogy feltérképezzék a helyzetet, kipróbálják az elérhető oldalakat és kialakítsák a gyakorlatot. Van, ahol naponta érkezik a napi feladat, máshol egész hétre előre megkapják az adagot.
A lényeg nem a számonkérés, hanem hogy munkára fogjuk a gyerekeket és megszokják, hogy beépül a napirendjükbe a tanulás”
– fektették le az alapokat az egyik budapesti általános iskolában. Máshol azonban heti egy érdemjegyet kapnia kell minden gyereknek, az azonban nem teljesen világos, hogy mit kell osztályozni, ahogy az sem, hogy például a témazárókat hogyan lehet ilyen körülmények között megíratni.
Neten érkezik a tananyag
Nagyon el lehet veszni az online információk és platformok áradatában, de mi azon vagyunk, hogy minél egyszerűbben oldjuk meg, minél egyszerűbb információkat adjunk”
- hangsúlyozza a felsősöket tanító magyartanár. „Hiszen egy nyolcadikosnak tíz tantárgyból kell mindent online tanulnia és nem is biztos, hogy otthon van hozzá eszköze.”
A gimnazisták esetében ez a fordulat akár pozitívan is kiüthet, a digitalizált órák jobban lekötik ezt a korosztályt. Egy végzős osztály a bejelentés hírére magától létrehozott egy videóchates csoportot, ahova meghívták a tanárt péntek este.
„Nem az a cél, hogy lemásold a frontális órád vázlatát és feltedd a netre! Ebben az esetben a gyerek el fogja unni magát a digitális osztályteremben. Mi a reformáció témakörnél hitvitákat fogunk tartani – órán is ezt csinálnánk.
A múlt héten meg kellett nézni a Vígszínház Live Kinek az ég alatt már senkije sincsen közvetítését. A 7. osztály Arany János életét gyűjtötte össze a darab alapján, a 10. osztály kritikát írt nyelvtanból, az érettségizőknek pedig be kell építeniük a tételbe az előadásban látott új információkat.
A helyzet adta lehetőségeket kell kreatívan kihasználni!” – vázolta gyorsan egy nyolcosztályos gimnázium tanára. Véleménye szerint épp a kreatív energiák előhívása – tanárokból és diákokból egyaránt – a legjobb oldala a kialakult helyzetnek, és talán megvalósul a 6K.
A nagyobbak maguk is boldogulnak a neten
„Ellentmondásos, hogy van egy centralizált kérés a kormány részéről: Maradj otthon! (hisz csak így lehet megfékezni a járványt), és ez teremt lehetőséget a gyerekeknek a digitális oktatásra, ami arra lenne jó, hogy szabadságot adj nekik” – világít rá a pedagógus a dolog elméleti hátterére.
El kell engedni, hogy én vagyok a mindentudó tanár. Most a gyerek lesz az, aki felkutatja magának az interneten, hogy mennyi új és jó dolog van,
és velünk is megosztja. Ez a demokratikus nevelés alapja. Számos modern módszertani ajtó ki fog nyílni számunkra. A diákok önmaguk fedezik fel a tanulás örömét. Ez sokkal hatékonyabb, több minden megmarad a gyerekben. De az első osztályfőnöki órán biztos, hogy netikettről fogunk beszélgetni: hogyan és miként viselkedjünk a digitális térben!”
Az első héten tesztüzemben működtek a dolgok, de hétfőtől digitális tanrend szerint dolgoznak a megkérdezett tanár gimnáziumában. Ez nem azt jelenti, hogy 8-tól 5-ig órát kell tartani. Lehet csak feladatot is kiadni, de ebben az időszakban elérhetőnek kell lenni a tanároknak, hogy ha a gyereknek van kérdése, akkor fel tudja tenni, ha elakad tudjanak neki segíteni.”
Digitális órák (Fotó/Forrás: https://www.pxfuel.com/)
A digitális tér sajátossága: Oszd meg, amid van!”
Az elmúlt napokban szakmai kérdésekkel akár ismeretlenül megkeresett kollégák is azonnal válaszoltak és segítették egymást. Reményei szerint a vírus társadalmi és oktatási forradalmat is hoz. Megszűnik a hierarchia, ami az oktatást vagy a legtöbb munkaviszonyt jellemezi és kiderül, hogy működik a home office és az otthontanulás.
A digitális órákon a rendes órákhoz képest kevesebb anyag adható át az általános iskolában tanító pedagógus szerint. Tapasztalatai alapján, ami élőben hatvan percnyi tananyag, az Skype-on kilencven. Élőben ugyanis megvan a kapcsolat a diákkal, míg a távoktatásban nem lehet benne biztos, hogy ott nyitotta-e ki a könyvet, vagy átment-e, amit mondott. A középiskolai tanár azonban ennek épp az ellenkezőjéről számolt be: szerinte gyorsabban haladnak majd a tananyaggal, mert kevesebb dolog vonja el a figyelmüket.
A legnagyobb kérdőjel egyelőre a készségtárgyak online oktatása, illetve az edzések.
Vannak olyan edzők, akik otthoni feladatsorokkal látják el a kis sportolókat, hogy formában maradjanak. Ugyanez a cél mondjuk a táncosok esetében is, ahol viszont a tanárok kreativitására van bízva, hogy mozgatják át a tanítványaikat: a konyhaasztalnak kapaszkodva vagy az erkélyen?
A járványhelyzetre tekintettel számos múzeum és tárlat bejárható online, felkerültek a netre olvasni- és hallgatnivalók is.
Mutatunk néhány hasznos oldalt:
Bezár a Szépművészeti Múzeum és összes tagintézménye - cserébe virtuálisan bejárhatóak a kiállítások
Keddtől határozatlan időre bezár a Magyar Nemzeti Múzeum és tagintézményei
Virtuális Szabó Magda-kiállítás és írók ritka hangfelvételei - digitálisan látogatható a PIM
Tegyen digitális múzeumi sétát Bécsben
Hangoskönyvekkel is segíti a digitális oktatást az Országos Széchényi Könyvtár
Humpty Dumpty leesett – gyerekkorunk klasszikus hangjátékai
Így az online-oktatás is menőbb: színészek olvassák a kötelezőket – VIDEÓ
hírlevél
