Plusz

Óda a magányhoz, avagy így lehet áldás az átokból, ha otthon maradsz

2020.03.21. 14:40
Ajánlom
Vannak, akik a családjukkal összezárva töltik ezeket a napokat, de vannak, akik egyedül, és már az online jógaórák és koncertek sem vigasztalják őket. Elsősorban nekik szól ez a cikk.

Mai világunkban inkább ellenség a magány, mintsem segítőtárs. Miközben egyre szorosabb kapcsolatot tartanak fenn egymással országok és kontinensek, aközben pszichológusok az egyén elmagányosodásáról beszélnek. Charles Chaplin filmklasszikusában a kefebajszú csavargó gyári munkás, akinek kezében őrült gyorsasággal jár a csípőfogó. Ma ugyanígy viselkedünk a számítógépek előtt – chatroom, email, közösségi média –, és habár egy járvány idején örömteli, hogy a virtuális térben még együtt legyünk – Skype-on énekel Sebestyén Márta, rajzolni tanít Agócs Írisz, a streamek között van jóga, komolyzene, opera –, sokaknak talán nagyobb szüksége van arra, hogy egy ilyen kényszerű leállás alkalmával, egy sokemeletes kislakásba beszorulva, megtapasztalja a magány áldásait is.

A magány szürke eminenciásként mindig jelent volt a művészek életében. Korábban már írtam szerzetesi életet élő művészekről – Rainer Maria Rilkéről, J. D. Salingerről, vagy Tandori Dezsőről. Most egy olyan 20. századi művész feljegyzéseiből idézek, akiről talán nem gondolnánk, hogy mennyire megbecsülte a magányt. Egy svéd filmrendező, aki nem a svédek szokványos életét élte – kilenc gyereke lett nyolc nőtől, és sosem vetette meg a társasági életet –, viszont utolsó 25 évében lehorgonyzott felesége mellett, egy kis szigeten éldegéltek jól bevált napirend szerint.

Itt, magányomban az az érzés száll meg, hogy túl sok az ember bennem. Úgy csordul belőlem kifelé, mint fogkrém egy törött tubusból; nem akar megállni a testem határainál. Furcsa érzése ez a súlynak és az űrtartalomnak. Talán a lélek űrtartalma, amely füstfelhőként emelkedik meg bennem, és elönti a testemet.

Ingmar Bergman írta a fenti szavakat a naplójába egy magányosan, alkotással eltöltött nap után. Az eredeti naplószövegben egy svéd szó (’människa’) szerepel, amely azt jelenti: ’emberi lény’, az emberi létállapot – emlékek, érzések, fájdalom, az élet, a légzés, a szívdobogás puszta ténye. Mindezek elemi erővel öntik el az embert a magány pillanataiban.

Hasonlóról számolt be Goethe is. „Tehetséget kibontakoztatni magányosan lehet. Az alkotó akkor alkot maradandót, ha elzárja magát a külvilágtól. Az alkotás a magány gyermeke.”

„Mélységes magány nélkül nem tudok elképzelni komoly műalkotást” – mondta Pablo Picasso.

Két közhely él a művészekről: az egyik, miszerint bohém élvhajhászok és szomorúbohócok, akikben a géniusz az alkoholtól, jazzklubokban működik a legjobban. A másik közhely, miszerint a művész magányos farkas.

Erre az alakra van nagyobb szükség most, egy világjárvány idején, amikor mindannyiunk számára legokosabb otthon maradni.

Caspar_David_Friedrich_-_Wanderer_above_the_sea_of_fog-120546.jpg

Caspar David Friedrich – Vándor a ködtenger felett

A magányos művész alakja valóságos toposz – sőt, közhely –, mégis érdemes megvilágítani őt egy olyan korban, amely többre tartja az extrovertált embert az introvertáltnál, és a befelé fordulást furcsállja. „Az archetipikus extrovertált többre értékeli a tettet az elmélyülésnél, a kockázatot a megfontolásnál, a biztosságot a kételynél” – írja Susan Cain Quiet című könyvében. – „Az introvertáltság viszont – az érzékenységgel, a komolysággal és a szégyenlősséggel együtt – ma másodrendű személyiségjegyek, valahol a köznapi csalódás és a patológia között.”

Pedig tudósok és művészek között egyaránt találunk magányos, befelé forduló alakokat. Ilyen volt Newton, aki 1665-ben, a nagy pestisjárvány idején visszavonult szülőfalujába, és ekkor élte legtermékenyebb időszakát, ekkor fogalmazta meg először a gravitációs vonzást és a mozgástörvényeit.

„Legyél magányos. Az segít gondolkodni, segít keresni az igazságot. Legyen benned szent kíváncsiság. Legyen érdemes élned” – ezt Albert Einstein mondta.

Borge-121456.jpg

Børge Ousland (Fotó/Forrás: Instagram)

Amikor Borge Ousland norvég felfedező 1993-ban sarkvidéki expedícióra indult, a magánytól tartott a legjobban. Több mint 600 mérföldet tett meg a jégen, a szánja 140 kilogrammot nyomott, hetente egy-kétszer lépett kapcsolatba a táborhellyel rádión. Ötvenkét nap után ezt mondta: „Féltem attól, hogy magányos leszek; de az egyedüllét volt utazásom legnagyobb élménye.”

Ha valaki viharosabb lélek, azt is büntetlenül kiélheti magányában. Edgar Allan Poe pedig Egyedül (Alone) című versében például így ír: „From childhood’s hour I have not been / As others were—I have not seen / As others saw—I could not bring / My passions from a common spring— / From the same source I have not taken / My sorrow—I could not awaken / My heart to joy at the same tone— / And all I lov’d—I lov’d alone.”

De mit tanulhatunk a magányos emberektől – Bergmantól, Goethétől, Borge Ouslandtől és Poe-tól?

Bergman naplójában azt írja: „Túl sok bennem az ember.” Túlcsordultak benne az érzetek, a gondolatok, de tudta, hogy ez az alkotás ösztönzői lehetnek. Ezek azok az érzések, amelyet legtöbbünk a „ránk törő magány”-nak nevez, és fél tőle. Pedig lehet, hogy egy ilyen kényszerű élethelyzetben, mint ami a koronavírus-járvány okán előállt – amellett, hogy az online térben örülünk egymásnak, jógaórát veszünk, felolvasást, koncertet hallgatunk a szobánkban –, érdemes tanulni a magányt. Tűz és zivatar, ahogy Poe írja, vagy a testet elöntő lélek, ahogy Bergman átélte. Ilyenkor önmagával találkozik az ember.

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

Kapcsolódó

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz mti

Rekordokat dönt a Netflix és a YouTube a járvány idején

A Netflix jegyzi a legtöbb, 59 millió letöltést a YouTube, az Amazon Prime és a Disney+ előtt 2020 első negyedévében.
Plusz gyerek

Fidelio Matiné – Náray Erika mesét mond Bíborkáról és a tündérekről

Folytatódik a Fidelio Matiné vasárnapi sorozata gyerekeknek. Ma – a Rózsavölgyi Szalon együttműködésével – Náray Erika színművész mond mesét Bíborkáról és a varázsfőzetről, meg persze a tündérbirodalomról.
Plusz spotify

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.
Plusz magazin

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Plusz Nava

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.