Plusz

Online adatbázisban is közzéteszik Széchenyi levelezését, ebből 549 iromány már elérhető

2023.01.10. 10:15
Ajánlom
A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI). Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon.

A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (UELKH) Titkárság.

Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon. A szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelekkel folyamatosan bővülő adatbázis a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága és szűkebb részterületei számára is fontos információforrást jelent.

Széchenyi István hatalmas irathagyatékának jelentős részét levelezése teszi ki.

A gróf által írott mintegy 4800-5000, jelenleg ismert levél nagy része főként az 1830-1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában, közéleti tevékenységével összefüggésben keletkezett.

A Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projekt munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a BTK Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilvia részvételével. A munka jelenleg két korábbi kutatás iratanyagának felhasználásával zajlik.
A kutatás első szakaszának egyik legfontosabb feladata a fellelhető Széchenyi-levelek adatszinten történő számbavétele volt: kinek, mikor és hol írta, hol található ma a levél, és megjelent-e már? 

Kep_2-095055.jpg

Széchenyi-levél (Fotó/Forrás: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI))

Ehhez a forráskiadványok, valamint a közgyűjtemények katalógusai nyújtottak segítséget. A Széchenyi leveleit listázó katalógus elkészítése után a két korábbi kutatás iratanyagának számbavétele, valamint a katalógussal való összevetése következett. Ezzel párhuzamosan zajlott a kéziratok másolatainak gyűjtése a közgyűjteményekből a későbbi feldolgozáshoz.

A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, emellett jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház.

A Széchenyi-levelezés kiadásának különleges nehézsége a nyelvi tarkaság.

A levelek németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, olykor akár egy levélen belül is keveredik a nyelvhasználat.

A gróf jószágigazgatójának, Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak írott leveleiben jellemzően a német és a magyar váltakozik, míg fiatal éveiben a nőknek küldött francia nyelvű levelekbe néhány német mondat is vegyült. A korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja Széchenyi kézírása, valamint nyelvhasználata, amelyben felfedezhetők a délnémet nyelvjárás sajátosságai, továbbá néhány, az irodalmi német nyelvre kevésbé jellemző köznyelvi szó és kifejezés is.

A levelek átírásánál szöveghűségre törekszenek a kutatók.

A Széchenyi által használt egyetlen nyelv esetében sem javítják ki és nem jelölik az előforduló helyesírási és nyelvtani hibákat,

csak akkor tesznek szövegkritikai megjegyzést, ha a nyelvhelyességi hiba vagy szokatlan szóalak félreértésre ad okot. A levelekhez szövegkritikai lábjegyzet, valamint magyarázó tartalmi végjegyzet is készül.

Az említett első időszakhoz tartozó, online már olvasható 549 levél közül Széchenyi a legtöbbet szüleinek, majd 1814-től Liebenberg Jánosnak írta, a címzettek között ugyanakkor Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich birodalmi kancellár is megtalálható. Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba – többek között a család, barátságok, a gazda – vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik. Az olvasóknak emellett lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között.

Az online publikálás során a szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelek folyamatosan kerülnek be a nyilvános adattárba, esetenként az eredeti irat digitális fotójával együtt.

A hatalmas mennyiségű primer forrás a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága – így a politika-, az eszme-, a társadalom- és a gazdaságtörténet –, valamint szűkebb részterületei – város-, technika-, mentalitástörténet – számára is komoly információbázist fog jelenteni.

Fejléckép: Széchenyi István a Vaskapunál (Schöfft József, Schöfft Ágoston festményéről – 1836, részlet) A festményen Széchenyi sajtóorgánuma, a Jelenkor 1836-os évfolyamának egy száma is látható (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Színház

A jelenlegi főigazgató mellett egy operettszínész és egy zeneszerző pályázik a Szegedi Nemzeti Színház élére

Barnák László ötéves mandátuma 2023. június végén jár le. A színházvezetői kiírásra az övén kívül két pályázat érkezett.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Különleges zenei élmények, műfaji sokszínűség és legendás előadók a Cziffra Fesztiválon

Nyitókoncerttel és díjátadóval veszi kezdetét február 26-án a Cziffra Fesztivál 2023-as programsorozata, amely május végéig számos eseménnyel, változatos műfajkínálattal várja az érdeklődőket.
Plusz ajánló

Fáy Miklós: Mi a színház legfontosabb tanítása?

Fáy Miklós kritikus állandó rovatában ezúttal könyvet, koncertet és zenei albumot ajánl olvasóink figyelmébe.
Plusz ajánló

Grecsó Krisztián lesz a ZeneShowja következő vendége

Mi a művészet célja ma a 21. században? Milyen viszony fűzi az írót a komolyzenéhez? Egyebek közt erre is választ kaphatunk február 15-én az Akvárium Klubban, ahol Grecsó Krisztián felolvassa a Wagner zenéjére írt szövegét is.
Plusz magazin

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Plusz hír

Verset küld a NASA a Jupiter második holdjához

Az emberiség évezredek óta ír verseket az égitestekről, az égitesteknek – de egészen idáig olyasmi még nem fordult elő, hogy az adott mű aztán el is jusson oda. Ada Limón versével azonban most ez fog történni.