"A költő akkor is költő marad, ha regényt ír" - mondta Oravecz tavaly év végén a Távozó fa könyvbemutatóján. Azt, hogy költő maradt és az Ondrok gödre majd a Kaliforniai fürj című nagyregényei után sikerrel talált vissza a versíráshoz, a Távozó fa eddigi kritikái is bizonyítják.
Oravecz Imre a díjátadón elmondta; amikor befejezte kétkötetes regényét, akkor vette elő a korábban írott verseit, és újakat írt hozzá. Először azt hitte, hogy vicc, hogy díjat kap, csak egy email után hitte el, hogy valóban igaz a hír.
"A próza és a líra számomra nagyon hasonló alkotói folyamat" - jegyezte meg.
Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a zsűri elnöke a díjátadón hangsúlyozta: a Távozó fa című kötet olyan üzenetet hordoz az emberi életről, hogy azt mindenféle ideológiától mentesen kellene megélni, nem pedig úgy, mint egy álmot, utazást vagy önmegvalósítást. "Inkább úgy, ahogy az megtörténik velünk".
"Oravecz Imre egész életművére jellemző, hogy egy eltűnt életformát képes dokumentálni, másrészt olyan emberi dokumentumokat létesít, amelyek ritkaságszámba mennek az élő magyar irodalomban. Legutóbbi verseskötetének műfaját nevezhetjük új öregkori lírának" - tette hozzá Kulcsár Szabó Ernő.
Idén minden eddiginél több, 104 szépirodalmi művet jelöltek a kiadók a díjra. Mint Kulcsár Szabó Ernő fogalmazott, a szűkített tízes listára került művek valamennyien megérdemelték volna az elismerést, ugyanakkor a győztes kiválasztásában teljes egyetértés alakult ki a héttagú zsűriben. A zsűrielnök kiemelte: a műveket nyelvművészeti, tematikai jelentőség, valamint az innovatív erő, az újító eredetiség szempontjából értékelték.
Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a 2006-ban alapított Aegon Művészeti Díj jó befektetésnek bizonyult: a díjazott művek a szerzőknek járó nettó hárommillió forintos elismerés mellett harmadik-negyedik kiadásaikat élik meg. Hozzátette: a cég az elmúlt tizenegy évben mintegy 350 millió forintot fordított a minőségi kortárs magyar irodalomra.
Az idei Aegon-díj tíz jelöltje volt még Bartis Attila A vége, Danyi Zoltán A dögeltakarító, Dragomán György Oroszlánkórus, Esterházy Péter A bűnös, Marno János Hideghullám, Rakovszky Zsuzsa Fortepan, Réz Pál Bokáig pezsgőben, Szvoren Edina Az ország legjobb hóhéra, valamint Térey János A legkisebb jégkorszak című kötete. A Jelenkor Kiadónál kijött utóbbi kivételével valamennyi a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, a kiírásnak megfelelően 2014 decembere és 2015 novembere között.
A szakmai zsűri minden évben más, idén héttagú volt; Kulcsár Szabó Ernő mellett Bán Magda újságíró, kritikus, Csuhai István kritikus-szerkesztő, Kúnos László műfordító, egyetemi tanár, László Ferenc újságíró, Schiller Mariann középiskolai magyartanár, illetve Rostás Eni kritikus kapott helyett. Oravecz Imre az április 20-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a Katona József Színházban.
Oravecz Imre a Heves megyei Szajlán született 1943-ban, ma újra ott él. Első verseit az Alföldben publikálta, első kötete, a Héj 1972-ben jelent meg a Magvetőnél. Élt Párizsban, Londonban, az Egyesült Államokban, közben vissza-visszatért Magyarországra. 1982 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa volt, 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította. 1990-ben kormányfőtanácsosi minőségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett, de tíz hónap múlva lemondott tisztségéről. A kilencvenes évek elején a Pesti Hírlap és az Új Magyarország című napilapnál dolgozott. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít.
Eddigi költői főműve, Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987-1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az életmű alakulásának középpontjában álló faluregénye első kötete, az Ondrok gödre 2007-ben, a második, a Kaliforniai fürj 2012-ben jelent meg.
hírlevél
