Plusz

Örökzöldek leporolva

2011.06.22. 13:52
Ajánlom
Bár a bécsi klasszika kanonikus műveit eddig is mesterműveknek tartottuk, de ha megpróbáljuk őket az adott kor kontextusában értelmezni, még zseniálisabbnak, forradalmibbnak tűnnek.

Legyen szó bármiről, az idő múlásával sokszor azt érezzük, hogy az adott tárgy leporolásra, esetleg átalakításra szorul; elvont dolgok esetében bizonyos részeket-, vagy akár az alapkoncepciót kell teljesen átgondolni. A zenében az ún. „régi zene", „historikus előadásmód" és a hasonló nevekkel ellátott irányzatban figyelhető meg ez a gondolkodás - a soproni Régi Zenei Napokon ez testközelből is tapasztalható.

Többször, több helyen előkerült, hogy kurzus-fesztivál idei tematikája a bécsi klasszika. Ezzel a különböző kurzusok alapból kaptak egy „leporolós" jelleget, hiszen olyan repertoár is terítékre került, amely a hagyományos koncertélet kánonjának is szerves része. Hiszen ki ne „találkozott" már hallgatóként Mozart c-moll fantáziájával, vagy Beethoven „Tavaszi"-szonátájával, hogy csak két, a kurzuson a hallgatók által órán előadott darabot említsek. Az idei Régi Zenei Napok egyik nagy tanulsága sokak számára valószínűleg az, hogy bár ezeket a darabokat eddig is mesterműveknek tartottuk, de ha megpróbáljuk máshogy, az adott kor kontextusában (és nem áthelyezve őket modern környezetbe) értelmezni, akkor sokszor még zseniálisabbnak, forradalmibbnak tűnnek, egyszerűen jobban „adják" magukat. Ehhez a korhű hangszerek és korabeli előadói gyakorlat tanulmányozása igazából egyfajta rendkívül hasznos „segédeszközt" nyújtanak.

A negyedik nap esti koncertjén is slágernek számító művek nagyságára lehetett rácsodálkozni - igaz, ezeket a bécsi klasszika előtt nagyjából fél évszázaddal írták. A Vashegyi György-irányította Orfeo Zenekar műsora Johann Sebastian Bach 3., G-dúr brandenburgi versenyével (BWV 1048) indult, amelynek szólamait Simon Standage mellett a magyar régizene-játszás vonós szekciójának krémje szólaltatta meg, ezt a 2., h-moll zenekari szvit (BWV 1067) követte, amelynek fuvolaszólamát a zenekar szólófuvolása, Kertész Ildikó adta elő nagyszerűen. A szünet után a megunhatatlannak és elnyűhetetlennek bizonyuló Négy évszak következett Antonio Vivaldi nyolcadik opuszából, Standage mesteri szólójával.

Egy ilyen műsorú koncertet sokan fél vállról vettek volna, mondván maga a műsor eladja az egészet. Ezúttal erről - szerencsére - szó sem volt. Amellett, hogy minden a legapróbb részletig ki volt csiszolva, de a darabok ismertsége mellett mégse váljon unalmassá a hangverseny, az előadók törekedtek az eredetiségre is, miközben persze mégis a szerzők korát próbálták megidézni. Talán ennek a két faktornak az egészséges egyensúlya volt a siker titka. Mindenesetre Sopronban ezen a héten ez a második olyan hangverseny, amely bárhol máshol a világon is megállná a helyét.

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz portré

Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen

Thomas Edward Lawrence néven született százharminc éve, 1888. augusztus 16-án, ismertté Arábiai Lawrence-ként vált. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, élete filmre kívánkozott. 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.
Plusz szfinx

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.
Plusz ajánló

A színpad mint rituális tér – a Fidelio programjai a Sziget 7. napján

Vannak az életben olyan találkozások, amelyek egy csapásra megváltoztatják a világnézeted, amelyektől új emberré válsz. A Fidelio Színház- és Táncsátorban kedvedre válogathatsz a magyar és nemzetközi produkciók közül, amelyek garantáltan maradandó élményt nyújtanak. Íme a 7. nap kínálata.
Plusz hírek

Parazita élt a szemében - képet festett róla

Sok művész merít ihletet az saját élményeiből, akár szenvedéseiből - Ben Taylor viszont ennél is tovább ment: azt állítja, képének csak részben ő az alkotója.
Plusz ajánló

„A folyamatos mozgás tesz minket teljessé” – a Fidelio programjai a Sziget 6. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor hétfői kínálatában Cserepes Gyula lehámozza a nézők szégyenlősségét, miszerint a hangszer és a színpad érinthetetlen, a dél-koreai Silentium című produkció pedig bemutatja, hogyan töltődik fel a testünk és a lelkünk. Nézz be hozzánk!