Plusz

Orosz realizmus Kecskemét szívében

2011.04.25. 07:41
Ajánlom
Tolsztoj második nagyregénye méltán ihlette meg a rendezőket, hogy többször is filmvászonra vigyék a történetet, olyan színésznőkkel a főszerepben, mint Greta Garbo, Vivien Leigh, Sophie Marceau vagy Varsányi Irén. Talán a világtörténelem egyik legszebb szerelmes története bontakozik ki előttünk az író tolmácsolásában.

Anna Karenina története ezúttal a KOZSZT (Kecskeméti Országos Zenés Színházi Találkozó) Fesztivál jóvoltából Kecskemétre érkezett.

A Szerednyey Béla által rendezett darab ősbemutatója a Madách Színházban volt 2002. március 22-én. Azóta több előadást is megélt, illetve a 2007/2008-as évadra egy felújításon is átesett. Fantasztikus színészekkel a főszerepben, s egy csodálatos zenei világgal véleményem szerint egy igazi musicalcsemege a műfaj kedvelői számára.

Bár a történet korántsem mostani, mégis képes mai jelentéssel bírni, hisz a társadalmi konvenciókból kitörni akaró nő a jelenlegi, modern világban is megtalálható. Tipikusan olyan darabról beszélhetünk, ami még mindig képes értékeket közvetíteni a közönség felé.

A mű június 18-án a KOZSZT Fesztivál keretében a Kecskeméti Katona József Színházban vendégeskedett. A színházat tekintve igazi gyöngyszemről, egy ékszeres dobozról beszélhetünk, mely bár ugyan némileg kisebb, mint a Madách Színház, mégis méltó helyet adott a darabnak. A rendezőknek sikerült áthidalniuk azt a problémát, hogy a színpad is kisebb itt, mint Pesten. Ügyesen variálták meg például Vronszkij öngyilkosságát: egy fénycsóva és szívdobbanáshang kíséretében mutatták be a jelenetet, kihagyva a forgószínpadot a mozgásból.

Teltházas előadás volt, mindenki izgatottan várta a kezdést, ami kis késéssel ugyan, de végül elérkezett; színpadra lépett Levin szerepében Barát Attila, s felcsendült az Élni kell című első szám.

A szereposztás jobb nem is lehetett volna. Volt szerencsém a darabot már kétszer látni Pesten, első alkalommal Sasvári Sándorral, Debreczeny Csabával és Nyári Szilviával, másodszor pedig Polyák Lillával, Sasvári Sándorral és Miller Zoltánnal.

Harmadszori megtekintés után kijelenthetem, hogy az utóbbi hármas hozza igazán azt a játékot, amit a néző elvár, s lát maga előtt, amikor a regényt olvassa. Számomra az egyetlen újdonság Haffner Anikó volt, aki Kitty szerepében tündökölt ezen az estén. A színésznőt most először láttam játszani, s egyből megfogott a személyisége és a kisugárzása. Egy teljesen másfajta Kittyt hoz a színpadon, mint Mahó Andrea, egy érettebb és erősebb egyéniséget, gyermeki naivitás nélkül, s ez valahogy egyáltalán nem áll távol a Tolsztoj által megalkotott szereplőtől.

Az est fénypontjaként egyértelműen Polyák Lilla és Miller Zoltán emelhető ki. Lilla fantasztikus előadást produkált, számomra ez az Anna volt a legérzelmesebb, a legszenvedőbb és a legvívódóbb. Fejet hajtok a művésznő előtt, aki képes volt az előző napok zsúfoltsága ellenére a maximumot kihozni mind a hangjából, mind a játékából úgy, hogy közben nem volt erőltetett.

Ami pedig Vronszkijt illeti: nos, mondhat bárki bármit, de nekem Miller Zoltán az igazi ebben a szerepben. A Debreczeny Csaba-féle Vronszkij gróf túl visszafogott, túl hűvös, holott benne is megvannak az érzelmek, de valahogy az ember úgy érzi, hiányzik a karakterből valami. Nem tudja megfogalmazni mindaddig, micsoda, míg nem látja Zolit ebben a szerepben, s akkor megtalálja a választ: az ő játszási módjában megvan az a tűz, az a szenvedély, ami a könyvben is alapvető jellemzője a grófnak.

A dalokat tekintve zenei csúcspontnak két számot tudnék kiemelni: a Kívüled senkimet és az Álmot küldj, halálos éjt. Mindkettőben átérezhette a szenvedést, a vívódást a nézőközönség, s azt az erőteljes szerelmet, amit a két főszereplő érez egymás iránt.

Egyetlen rossz pontként csak a hangosítást lehet mondani, ami időnként rakoncátlankodott, de a színészek igazi rutinnal hidalták át ezt az apró hibát.

A darab a végére érve álló- és vastapsot kapott, amit teljes mértékben megérdemelt, mert muzikálisan és színészileg is egy tökéletes alkotást láthattunk ismételten.

A művet 2010. szeptember 24-én mutatták be a veszprémi Petőfi Színházban. A főbb szerepekben Halas Adelaidát (Anna), Sasvári Sándort (Karenin), Szeles Józsefet (Vronszkij), Varga Miklóst (Levin) és Trokán Annát (Kitty) láthatják a nézők, ha ellátogatnak erre a változatra.

Reméljük, itt is hasonló sikerekkel játsszák majd, mint tették azt Pesten és Kecskeméten.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz portré

Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen

Thomas Edward Lawrence néven született százharminc éve, 1888. augusztus 16-án, ismertté Arábiai Lawrence-ként vált. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, élete filmre kívánkozott. 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.
Plusz szfinx

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.
Plusz ajánló

A színpad mint rituális tér – a Fidelio programjai a Sziget 7. napján

Vannak az életben olyan találkozások, amelyek egy csapásra megváltoztatják a világnézeted, amelyektől új emberré válsz. A Fidelio Színház- és Táncsátorban kedvedre válogathatsz a magyar és nemzetközi produkciók közül, amelyek garantáltan maradandó élményt nyújtanak. Íme a 7. nap kínálata.
Plusz hírek

Parazita élt a szemében - képet festett róla

Sok művész merít ihletet az saját élményeiből, akár szenvedéseiből - Ben Taylor viszont ennél is tovább ment: azt állítja, képének csak részben ő az alkotója.
Plusz ajánló

„A folyamatos mozgás tesz minket teljessé” – a Fidelio programjai a Sziget 6. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor hétfői kínálatában Cserepes Gyula lehámozza a nézők szégyenlősségét, miszerint a hangszer és a színpad érinthetetlen, a dél-koreai Silentium című produkció pedig bemutatja, hogyan töltődik fel a testünk és a lelkünk. Nézz be hozzánk!