Plusz

Oscar az MCC színpadán

2012.04.20. 17:07
Ajánlom
A kilencvenes évek karácsonyi- és tavaszi szüneteiben mintha aranyszabály lett volna, hogy a Terence Hill-Bud Spencer filmek mellett a Sylvester Stallone-féle Oscart is legalább háromnaponta leadja valamelyik tévécsatorna. Még ha a blőd poénokat kívülről is fújja valaki, az MCC Drama Group színpadi Oscar-változatában biztos nem fog csalódni.

Biztos könnyű egy jól ismert filmet színpadra vinni, mert egy sima google-kereséssel már előttünk is van a szövegkönyv; nem kell megálmodni a színpadképet, mert még emlékszünk rá, milyennek kell lennie; a szereplők mély jellemrajzával sem kell sokat bíbelődni, hiszen egy-egy mozdulat a DVD újranézésével könnyen felidézhető.

Ami olyan könnyűnek tűnhet elsőre, valójában nagyon meg tudja nehezíteni a munkát. A Mathias Corvinus Collegium diákjaiból szerveződő, angol nyelven játszó Drama Group előadásán szinte az első perctől fogva lehetett érezni, hogy minden szereplő nagyon szereti a darabot, úgyhogy nem is akarnak sokat változtatni rajta: nem volt cél, hogy aktualizálják, vagy világmegváltó módon újraértelmezzék akár egy jelenetét is. Miután ezt sikerült magamban tudatosítanom, hátradőltem, és hagytam, hogy a feszes történet, a kevés üresjáratot hagyó poénok, és legfőképp a szerepükben lubickoló színészek magukkal ragadjanak.

A helyszín Angelo „Snaps” Provolone (Kiss Bence) olasz gengszter rezidenciája, jelen esetben a kollégium aulájában felállított fél-realista díszlet, helyenként egy kis giccsel fűszerezve. A szobákat képzeletbeli ajtók választják el egymástól, amelyen a szereplők néha kopognak, néha csöngetnek, párszor pedig lazán átsétálnak rajtuk.

E képzeletbeli ajtókon érkezik mindig az a szereplő, aki tovább bonyolítja a történetet: elsőként a jól fésült könyvelő, Anthony Rossano (Hegyi Kristóf), aki hónapok óta csapolja a főnök számláit. Ebből a fiúcskából az elején ki sem néznénk ekkora ravaszságot, azt meg főleg nem, hogy egyébként mindezt hős szerelmes hevületében követi el. Anthony a darab közepe felé oldódik fel, amikor kezdi elhinni, hogy egy kicsit ő is gengszter. Igaz, eleinte még a főgengszter is inkább egy érzelmeit magába fojtó, csendes pszichopatára hasonlít, akitől már nagyon várjuk, hogy őszinte feszültség robbanjon ki belőle.

Viszont Snaps lehet akármekkora bűnbanda főnök, van, amivel ő sem tud megbirkózni: a nőkkel. A semmiből bukkan fel Theresa (Tuza Ágnes), akiről csak sok-sok csavar után derül ki, hogy valójában Sanps lánya - pedig a gengszternek bőven elég (még sok is) annyi nő, ahány alapból körülveszi. A hisztérikus felesége, Sofia (Sánta Eszter) szinte csak fejhangon hisztizve kommunikál vele, lánya, Lisa (Takács Veronika) pedig a képzeletbeli falakkal körbevett, másfél méteres szobájából próbál kitörni. Ennek három leghatásosabb módja a szempilla rebegtetés, combfix-mutogatás, és végül, de nem utolsó sorban, azt hazudni, hogy valaki (Oscar, a rejtélyes sofőr) teherbe ejtette őt.

 

 

Szóval a gyereknek apa, a lánynak férj kell. A megtisztelő szerepet a nyelvészprofesszornak, Dr. Poole-nak (Hajnal Balázs) szánják, aki az „átrium”-ban olyan esetlenül imádnivalón teázik Lisával, hogy annak senki nem tudna ellenállni. A haldokló gengszter apuka (Erdőssy Gellért), az izgága szabó (Hajnal Balázs) és a bugyuta testőr (Derzsi Vanda) szerepe nagy ziccer, sikerül is belőlük szerethető-kinevethető karaktereket formálni.

A legnagyobb bonyodalmat viszont a takarítónő (Ottóffy Zsófia) okozza, aki nem a bugyikkal, hanem a bankjegyekkel teli táskát viszi újdonsült férjéhez – és ezzel megkezdődik a táskák eszement cserebejére. Elterveztem, hogy ezúttal megpróbálom figyelmesen követni, éppen kinél melyik táska van. Nem sikerült. A színészi játék szerencsére elterelte a figyelmemet a néhol banális, de egyébként könnyed szórakozást ígérő történetről.

 

 

Rendező: Sánta Eszter

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

58 évesen elhunyt James Redford, Robert Redford fia

Az amerikai színészlegenda fia pénteken hunyt el epevezetékrákban – írta a BBC hírportálja.
Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Könyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz felhívás

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Plusz ajánló

Botránykönyvek és filmsikerek a novemberi Fidelióban

Az ingyenes programmagazin novemberi számában többek között Horvát Lili mesél a velencei bemutatkozásáról, Lakatos Mónikát kérdeztük a WOMEX életműdíjról, de Földes Tamás is felidézte a múlt század egyik legnagyobb botrányhősét, Boris Viant. Lapozz bele online!
Plusz hír

Október végétől kapható a Vylyan Bogyólé

Hamarosan már bárki kortyolgathatja a Vylyan Pincészet legújabb nedűjét, a francia újbor készítésének hagyományait követő Bogyólét. A 2020-as palackokat Győri Katinka Laura, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójának címkéje díszíti.
Plusz könnyűzene

A Qualitons, a Platon Karataev és a Mörk a leginkább exportképes zenekaraink itthon

Idén második alkalommal állította össze a külföldön is labdába rúgó könnyűzenei együttesek listáját a HOTS.
Plusz hír

25 ezer lopott régészeti emléket adott vissza Franciaország Marokkónak

Tizenöt éve történt a régészeti lopás, de csak most sikerült visszaszolgáltatni a tárgyakat Marokkónak. Az egész három tonnát nyom.