Plusz

Oscar az MCC színpadán

2012.04.20. 17:07
Ajánlom
A kilencvenes évek karácsonyi- és tavaszi szüneteiben mintha aranyszabály lett volna, hogy a Terence Hill-Bud Spencer filmek mellett a Sylvester Stallone-féle Oscart is legalább háromnaponta leadja valamelyik tévécsatorna. Még ha a blőd poénokat kívülről is fújja valaki, az MCC Drama Group színpadi Oscar-változatában biztos nem fog csalódni.

Biztos könnyű egy jól ismert filmet színpadra vinni, mert egy sima google-kereséssel már előttünk is van a szövegkönyv; nem kell megálmodni a színpadképet, mert még emlékszünk rá, milyennek kell lennie; a szereplők mély jellemrajzával sem kell sokat bíbelődni, hiszen egy-egy mozdulat a DVD újranézésével könnyen felidézhető.

Ami olyan könnyűnek tűnhet elsőre, valójában nagyon meg tudja nehezíteni a munkát. A Mathias Corvinus Collegium diákjaiból szerveződő, angol nyelven játszó Drama Group előadásán szinte az első perctől fogva lehetett érezni, hogy minden szereplő nagyon szereti a darabot, úgyhogy nem is akarnak sokat változtatni rajta: nem volt cél, hogy aktualizálják, vagy világmegváltó módon újraértelmezzék akár egy jelenetét is. Miután ezt sikerült magamban tudatosítanom, hátradőltem, és hagytam, hogy a feszes történet, a kevés üresjáratot hagyó poénok, és legfőképp a szerepükben lubickoló színészek magukkal ragadjanak.

A helyszín Angelo „Snaps” Provolone (Kiss Bence) olasz gengszter rezidenciája, jelen esetben a kollégium aulájában felállított fél-realista díszlet, helyenként egy kis giccsel fűszerezve. A szobákat képzeletbeli ajtók választják el egymástól, amelyen a szereplők néha kopognak, néha csöngetnek, párszor pedig lazán átsétálnak rajtuk.

E képzeletbeli ajtókon érkezik mindig az a szereplő, aki tovább bonyolítja a történetet: elsőként a jól fésült könyvelő, Anthony Rossano (Hegyi Kristóf), aki hónapok óta csapolja a főnök számláit. Ebből a fiúcskából az elején ki sem néznénk ekkora ravaszságot, azt meg főleg nem, hogy egyébként mindezt hős szerelmes hevületében követi el. Anthony a darab közepe felé oldódik fel, amikor kezdi elhinni, hogy egy kicsit ő is gengszter. Igaz, eleinte még a főgengszter is inkább egy érzelmeit magába fojtó, csendes pszichopatára hasonlít, akitől már nagyon várjuk, hogy őszinte feszültség robbanjon ki belőle.

Viszont Snaps lehet akármekkora bűnbanda főnök, van, amivel ő sem tud megbirkózni: a nőkkel. A semmiből bukkan fel Theresa (Tuza Ágnes), akiről csak sok-sok csavar után derül ki, hogy valójában Sanps lánya - pedig a gengszternek bőven elég (még sok is) annyi nő, ahány alapból körülveszi. A hisztérikus felesége, Sofia (Sánta Eszter) szinte csak fejhangon hisztizve kommunikál vele, lánya, Lisa (Takács Veronika) pedig a képzeletbeli falakkal körbevett, másfél méteres szobájából próbál kitörni. Ennek három leghatásosabb módja a szempilla rebegtetés, combfix-mutogatás, és végül, de nem utolsó sorban, azt hazudni, hogy valaki (Oscar, a rejtélyes sofőr) teherbe ejtette őt.

 

 

Szóval a gyereknek apa, a lánynak férj kell. A megtisztelő szerepet a nyelvészprofesszornak, Dr. Poole-nak (Hajnal Balázs) szánják, aki az „átrium”-ban olyan esetlenül imádnivalón teázik Lisával, hogy annak senki nem tudna ellenállni. A haldokló gengszter apuka (Erdőssy Gellért), az izgága szabó (Hajnal Balázs) és a bugyuta testőr (Derzsi Vanda) szerepe nagy ziccer, sikerül is belőlük szerethető-kinevethető karaktereket formálni.

A legnagyobb bonyodalmat viszont a takarítónő (Ottóffy Zsófia) okozza, aki nem a bugyikkal, hanem a bankjegyekkel teli táskát viszi újdonsült férjéhez – és ezzel megkezdődik a táskák eszement cserebejére. Elterveztem, hogy ezúttal megpróbálom figyelmesen követni, éppen kinél melyik táska van. Nem sikerült. A színészi játék szerencsére elterelte a figyelmemet a néhol banális, de egyébként könnyed szórakozást ígérő történetről.

 

 

Rendező: Sánta Eszter

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„A művészeten sírni kiváltság” – Vásáry Tamás 85 éves

Augusztus 11-én nyolcvanöt éves Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Magyar Szent István Rend birtokosa, a nemzet művésze.
Klasszikus

Rendeltek egy pepperonit, a pizzafutár egy Beethoven-szonátát is eljátszott ráadásként

Íme egy sztori arról, hogy az is arany lehet, ami nem fénylik. A tizennyolc éves Bryce Dudal pizzát kézbesített Detroitban, amikor észrevette, hogy a házban egy zongora áll. Nem tudott ellenállni.
Vizuál

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Tánc

50 éves Bozsik Yvette, akinek bátorságát még Pina Bausch is elismerte

Saját nevét viselő társulata az ország egyik kiemelt, nemzetközileg is elismert kortárs táncegyüttese.
Színház

Elhunyt Kerényi Imre

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz hírek

Parazita élt a szemében - képet festett róla

Sok művész merít ihletet az saját élményeiből, akár szenvedéseiből - Ben Taylor viszont ennél is tovább ment: azt állítja, képének csak részben ő az alkotója.
Plusz ajánló

„A folyamatos mozgás tesz minket teljessé” – a Fidelio programjai a Sziget 6. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor hétfői kínálatában Cserepes Gyula lehámozza a nézők szégyenlősségét, miszerint a hangszer és a színpad érinthetetlen, a dél-koreai Silentium című produkció pedig bemutatja, hogyan töltődik fel a testünk és a lelkünk. Nézz be hozzánk!
Plusz ajánló

Egy férfi fantáziálásának megvalósulása – a Fidelio programjai a Sziget 5. napján

Repkednek a csókok, szétnyílnak a lábak, ringanak a csípők és magasba emelkednek a fenekek – mindez Roy Assaf Lányok című előadásában, amely után lehetőségünk van megnézni a fiúkról szóló verziót is ugyancsak ezen a napon. Vár a Fidelio Színház- és Táncsátor a Szigeten!
Plusz ajánló

A test mint dinamikus tárgy – a Fidelio programjai a Sziget 4. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor színpadán szombaton is álomszerű képek váltakoznak majd, miközben a kettősségből egység, ismeretlenekből pedig barátok alakulnak. Erre nyújt kiváló példát a Szlovéniából érkező Alien Express című előadás. Gyere el, és győződj meg róla!
Plusz ajánló

Mi rejlik egy félénk arc mögött? – a Fidelio programjai a Sziget 3. napján

Mi az, ami bezár és elválaszt minket? Mi az, ami megnyit és felszabadítja a korlátokat? A Fidelio Színház- és Táncsátor pénteki kínálatában szereplő produkciók segítenek megérteni, hogyan működik a fantázia, és hogyan konstruálunk új, párhuzamos valóságokat azért, hogy élhetővé tegyük jelenünket vagy újrarajzoljuk a múltunkat. Gyere el, és nézd meg, mennyivel több rejlik az emberben, mint azt elsőre gondolnád!