Plusz

Oscar-gála 2013 – A filmzenék szemszögéből

2013.02.18. 20:50
Ajánlom
Mielőtt belemerülnénk az esélylatolgatásba, áttekintjük, mióta is értékeli az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia a produkciók aláfestéseit.

Kétség sem fér hozzá, hogy a filmvilág legrangosabb és legpatinásabb díjkiosztójának az Oscar-gála számít. Az első ízben 1929-ben megrendezésre került, nagy felhajtással és rivaldafénnyel övezett díjátadót mindenki ismeri s várja, ugyanakkor legtöbbször csak az olyan főbb kategóriákat szokás belőle kihangsúlyozni, mint a legjobb férfi, illetve női fő- és mellékszereplő, a legjobb rendező, a legjobb film, valamint a legjobb forgatókönyv.

A mindezeken kívüli, közel húsz további csoportot (melyeken belül két filmzenei kategória, a "Best Original Score", valamint a "Best Original Song" is található) pedig sajnálatos módon amolyan másod-, illetve harmadvonalbeli tényezőként kezelik, holott nélkülük éppúgy élvezhetetlenné válna az adott alkotás, mint a jó történet, a remek rendezői látásmód vagy a jó színészi játék hiányában.

Mielőtt belemerülnénk az idei felhozatal ismertetésébe, továbbá az esélylatolgatásba, néhány gondolat erejéig tekintsünk vissza a múltba s nézzük meg, mióta is értékeli az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia a produkciók aláfestéseit. A nomináltak listáján 1935-ben tűntek fel először a zenék, amelyek három kategóriára lettek osztva: "Legjobb betétdal", "Legjobb eredeti filmzene", valamint "Legjobb musical / adaptáció". E trión belül 1938 és 1946 között nemegyszer tíz-tizenkét zenét is jelöltek, 1947-ben azonban mindezt ötre csökkentették, s ehhez azóta is tartják magukat a társaság ítészei. Bár néhány alkalommal több önálló csoportra bontották a kifejezetten a filmek számára szerzett zenék elismerését (döntően a drámák vagy a vígjátékok aláfestésére, illetve a musicalekre), leggyakrabban azonban a "Legjobb eredeti filmzene" kategórián belül döntöttek az adott időszak elismerésre méltó darabjai felől. Már a kezdetektől fogva megfigyelhető, hogy a jelöltek elsősorban a drámák vagy történelmi eseményt feldolgozó alkotások muzsikáiból kerülnek ki, az akciófilmek, a thrillerek, a sci-fik, valamint a vígjátékok aláfestése pedig csak nagy ritkán tűnik fel, aminek oka abban keresendő, hogy a zenék jobbára az esélyes, illetve nagy visszhangot keltő filmek révén kerülnek a bizottság látómezejébe, nem pedig önállóan.

A február 24-én, immáron nyolcvanötödik alkalommal megrendezésre kerülő esemény filmzenei szempontból kifogástalannak nevezhető, régen volt ugyanis példa arra, hogy egy rajongó azt mondhassa: "Bármelyik is nyerjen, elégedett leszek." A listát - mely természetesen ezúttal is a favorizált alkotások révén alakult ki, csak most rendkívül szerencsés módon - elnézve azonban immár ez nyugodt szívvel jelenthető ki, ráadásul az instrumentális filmzenék terén még az utolsó pillanatig van módunk a találgatásra, hiszen az Oscar előfutárainak tartott díjkiosztók nem tükröznek olyan egyöntetű véleményt, mint az elmúlt években. Érdekesség ugyanakkor, hogy ezúttal a score-ok tekintetében a BAFTA- és az Oscar-jelöltek listája megegyezik egymással.

2013-ban a legjobb eredeti filmzene kategóriájában olyan alkotások aláfestése verseng egymással, mint az Anna Karenina Dario Marianellitől, Az Argo-akció Alexandre Desplat-tól, a Pi élete Mychael Dannától (utóbbi januárban Golden Globe-ot kapott), a Lincoln John Williamstől, valamint a legújabb Bond-mozi, a Skyfall Thomas Newmantől (mely a napokban érdemelte ki a BAFTA-t). Ezen komponisták közül a legnagyobb elismerés Williamst övezi, akit a mostanival együtt eddig negyvennyolcszor jelöltek Oscarra, melyből öt alkalommal vált díjazottá, ezzel pedig az Akadémiai Bizottság második legnépszerűbb alakjának számít Walt Disney után, akit annak idején ötvenkilencszer jelöltek és huszonkétszer ismertek el. Marianelli korábban már szintén kapott szobrocskát, akikre pedig ez a fajta dicsfény eddig csak jelöltként vetült, azok Newman és Desplat - közülük Newman járt eddig a legrosszabbul, ő ugyanis tizenegy alkalommal távozott üres kézzel a gáláról. Dannát pedig most először jelölték, igaz, rögtön mindkét kategóriában. A különféle oldalakon és fórumokon olvasható találgatások alapján idén Williams mondható a legesélyesebbnek, ám szorosan mögötte találjuk Dannát és Desplat-t is, akik vitathatatlanul 2012 legkülönlegesebb és leghangulatosabb műveit készítették el.

A betétdalok vonatkozásában már lényegesen letisztultabban látszik az, hogy ki tarthatja majd kezében az aranyszobrot, itt ugyanis legtöbbször azon papírforma szokott érvényesülni, hogy melyik dal a legnépszerűbb. Bár A nyomorultak zenés filmként sikeres volt, csupán egyetlen dala, a Suddenly került be a listára. S ugyan a Pi életéből, a Ted-ből (utóbbi érdekessége, hogy általa az est házigazdája, Seth MacFarlane is jelöltté vált), valamint a Chasing Ice-ból beválasztott számok is jók a maguk nemében, a világsikert és a különféle rádióműsorok toplistavezetői címét csupán Adele Skyfallja könyvelheti el, mely emellett immáron Golden Globe-díjjal is büszkélkedhet.

Zárszóként pedig álljon itt az idei Oscar-jelöltek filmzenei vonatkozású listájának összesítője:

Legjobb eredeti filmzene:

Anna Karenina - Dario Marianelli


Argo - Alexandre Desplat


Life of Pi - Mychael Danna

Lincoln - John Williams


Skyfall -Thomas Newman

Legjobb betétdal:

Before My Time (Chasing Ice) - J. Ralph


Everybody Needs A Best Friend (Ted) - Walter Murphy, Seth MacFarlane


Pi's Lullaby (Life of Pi) - Mychael Danna, Bombay Jayashri

 

 
Skyfall (Skyfall) - Adele Adkins, Paul Epworth


Suddenly (Les Misérables) - Claude-Michel Schönberg, Herbert Kretzmer, Alain Boublil

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

15 sor színház: Büszkeség és balítélet

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rengeteg kultúrát fogyasztunk nap mint nap, kár, hogy élményeinknek csupán töredékét oszthatjuk meg olvasóinkkal. A következő rövid írás a Vígszínház Büszkeség és balítélet című előadásáról szól. 15 sor színház.
Vizuál

Peter Lindbergh képeivel érkezik a Budapest Fotófesztivál

Országos premierrel indítja programsorozatát a Budapest Fotófesztivál – Magyarországon először a Műcsarnokban láthatók a legendás német divatfotográfus, Peter Lindbergh ikonikus alkotásai.
Vizuál

Újabb Mijazaki-klasszikus jön a mozikba

Folytatódik az ADS Service Ghibli-sorozata, amely során Mijazaki Hajao újabb remekműve kerül nagyvászonra: az 1989-es A Kiki – A boszorkányfutár április 3-tól lesz látható a magyar mozikban.
Klasszikus

Minden, amit a Máté-passióról tudni kell

A zenetörténet két talán legismertebb passiója – a János- és a Máté-passió – Johann Sebastian Bach nevéhez fűződik, utóbbit az idei Bartók Tavaszon is hallhatja a közönség. Most elárulunk néhány érdekességet róla!
Zenés színház

Horváth István a Magyar Állami Operaház kamaraénekese lett

A népszerű tenort a március 23-i Bánk bán-előadás tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés: a következő szezonban a Magyar Állami Operaház legnagyobb címét viselheti.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Április, rügyfakadás, újcirkusz – jön a II. MUCH Cirkuszfesztivál

Április 4. és 6. között rendezik meg a Trafóban a második MUCH Fesztivált, amellyel a hazai, térségbeli és nemzetközi kísérleti cirkuszművészetet ünneplik a szervezők.
Plusz ajánló

Tavaszi dallamokkal érkezik az áprilisi Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a Fidelio 2025. áprilisi száma. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Plusz ajánló

Tedd magad szabaddá! – itt a Mézesvölgyi Nyár programja

Bagossy Brothers, Havasi, Csepregi, Stohl, Alföldi, Thuróczy, Udvaros, Hernádi, Kálid, Peller, Oszvald – A padlástól a Brooklyni mesékig, Cseh Tamástól az operettig – 6 nagy koncerttel és 19 színházi előadással, „ezer színben” várja nézőit Pest megye legnagyobb összművészeti fesztiválja, a Mézesvölgyi Nyár Veresegyházon.
Plusz ajánló

P. Howard szellemében – 5 Rejtő-program Budapesten

Közeleg március 29-e, azaz hazánk talán legkedveltebb írójának, Rejtő Jenőnek születésnapja, a páratlan zsenijű és kivételes humorú szerző 120 éve ezen a napon látta meg a napvilágot. Számos program esedékes a következő hetekben, amely Rejtőhöz kapcsolódik. Ezekből válogattunk.
Plusz interjú

Legendás öltözékek – Öltözékek legendái – Regőczy Krisztina kűrruhája a Folk Fashion kiállításon

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Folk Fashion – Divat a folklór című kiállításán Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető.